Országos hírek

– Magyarország egyik legnagyobb és legkiterjedtebb szervezete vagyunk, mintegy 400 ezres tagsággal. Alapvetően a mezőgazdasági termelőket, erdőgazdálkodókat, élelmiszer-előállítókat és nagykereskedőket képviseljük, és jó néhány, az állam által a NAK-ra ruházott közfeladatot látunk el. Ezen túlmenően fontos feladatunk hidat képezni a gazdasági szereplők és a kormány között, ezzel is biztosítva az információáramlást és segíteni a döntéshozatalt. Ezen feladatainkat attól függetlenül el kell végeznünk, hogy milyen kihívások elé kerülünk. Az elmúlt években nemcsak mi és a tagjaink, hanem egész Magyarország komoly kihívásokkal szembesült, a koronavírus-járvány pedig a NAK-ra mint szervezetre is súlyos terhet rótt. Ebben a környezetben kellett megteremtenünk a feltételeit a hatékony működésnek, hogy a továbbiakban is eredményesen tudjuk segíteni tagjainkat és képviselni az érdekeiket.

– Mi jelentette a legnagyobb nehézséget?

– A koronavírus-járvány kellős közepén meg kellett teremteni a feltételeit annak, hogy a falugazdászok a korábbi években megszokott mértékben részt tudjanak venni az agrártámogatások igénylésében, az egységes kérelmek benyújtásában.

Sikerült megugranunk ezt az akadályt, a pandémia időszakában – az európai uniós tagállamok közt szinte egyedüliként – határidőben be tudták nyújtani a termelők – szakembereink segítségével – a kérelmeket, ígyhozzájuthattak a nekik járó forrásokhoz.

– Alig, hogy lecsendesült a járvány, a szomszédunkban fegyveres konfliktus robbant ki. A háború az élet minden területére hatással van azóta is. Az agrárgazdasági kamara életében milyen változásokat hozott az orosz–ukrán konfliktus?

– Valóban, 2021 végén senki nem gondolta, hogy 2022-ben mivel fogunk szembekerülni: az aszály mellett a szomszédunkban kirobbant háború következményei is igencsak súlyosak voltak. Az infláció és a szankciók generálta energiaár-emelkedés jelentős volt, ami drasztikusan növelte a mintegy 600 fővel és 1000 ügyfélszolgálati hellyel működő falugazdász-hálózat fenntartásának, működtetésének költségeit. Ráadásul míg korábban a legtöbb önkormányzat térítésmentesen biztosította a falugazdászok munkájához szükséges helyiségeket, a településekre háruló gazdasági teher emelkedésével több önkormányzat megszüntette ezt a kedvezményt. Bár a magas inflációval, illetve a rezsiárak kiugró növekedésével nem számolt a múlt évi költségvetésünk, az év végére sikerült a rendelkezésünkre álló keretből kihozni a maximumot.

– Ha már a kiadásoknál tartunk, mekkora költségvetésből gazdálkodik a kamara?

– Az idén megközelítőleg 21 milliárd forint a főösszeg, aminek a bevételi oldalán három fő pont van. A költségvetési keret legnagyobb hányadát a tagdíjak teszik ki, emellett a magyar állam a kamara által elvégzett közfeladatokhoz kapcsolódó forrást biztosít, illetve európai uniós támogatások is szerepelnek a bevételeink között. Emellett vannak különböző előírt és vállalt feladataink, így a középfokú szakképzés is idetartozik, illetve működtetjük az országos jégkármérséklő rendszert, amihez szintén költségvetési forrást kapunk.

– Mi a helyzet a kiadásokkal?

– A feladatunk, hogy a tervezett bevételekből finanszírozni tudjuk a kiadásokat. Ha tehát a rezsiszámla magasabb, akkor valahol máshol meg kell húzni a nadrágszíjat.

Az elmúlt évet komoly hiánnyal indítottuk, mégis sikerült úgy magunk mögött hagyni a 2022-es évet, hogy a feladatainkat elláttuk. Ugyanakkor természetesen voltak olyan tervezett kiadásaink, amelyeket későbbre halasztottunk, az ugyanis nem célunk, hogy hitelből működtessük a kamarát.

– Időközben zöld utat kapott az új Közös Agrárpolitika is, az alaposan megváltozott támogatási rendszerre való felkészülésben pedig a kamarának is hangsúlyos szerep jutott. Milyen feladatokkal járt mindez?

– A KAP stratégia terv elfogadása után már láttuk – ami az egységes kérelmek beadási időszakában be is igazolódott –, hogy az új támogatási rendszerrel több feladat hárul a kamarára. A támogatási rendszer sokkal bonyolultabb lett. Ahhoz, hogy a tagjaink maradéktalanul le tudják hívni az őket megillető támogatásokat, a kamara hálózatát fejleszteni kell. Ennek viszont komoly költségei vannak. A szabályrendszer változása miatt az egy kérelem benyújtására fordított idő átlagosan 20-30 százalékkal nőtt. Emellett az elmúlt évben megkezdtük az elektronikus közigazgatási keretrendszerünk kidolgozását, ami ugyan nem érinti közvetlenül az egységes kérelmek beadását – hiszen az továbbra is a Magyar Államkincstár felületén zajlik –, a későbbi adategyeztetést, adminisztrációt és így a gazdálkodók dolgát azonban nagyban megkönnyíti.

– Mindez nyilván a tagdíjakban is változást indokolt. A NAK 2013-as megalakulása óta nem változtak a tagdíjak, a kamara küldöttgyűlése azonban a múlt évben új struktúra mellett döntött. Mik az új rendszer sarokpontjai?

– Az elmúlt 10 évben a tagdíjak elinflálódtak. A működési költségek mellett a minimálbér és az átlagkereset is több mint a duplájára nőtt. A munkabérek alakulása nagy befolyással van a kamara működésére, hiszen a központban és a 19 vármegyét felölelő vidéki hálózatunkban 1200 főt foglalkoztatunk, így a költségvetés több mint a felét a személyi jellegű kiadások teszik ki. Ennek tükrében szerettük volna a jelentősen növekvő költségeket valamilyen formában beépíteni a tagdíjstruktúrába.

A küldöttgyűlés döntése értelmében a minimum- és a maximumtagdíj között a korábbi, sávos rendszer helyett egy arányosabb teherviselést jelentő lineáris, a gazdasági teljesítményt lekövető szisztéma lépett érvénybe. A tagdíj az éves árbevétel 1,9 ezrelékét tesz ki.

A minimum- és maximumtagdíj mértéke pedig az előző évi bruttó havi átlagkeresethez igazodik. Az új minimumtagdíj a tavalyi bruttó átlagkereset egy százaléka, vagyis 5 ezer forint lett, ami reálértéken megegyezik a 10 évvel ezelőtti évi 2000 forinttal. A tagdíj maximuma az előző évi bruttó havi átlagkereset négyszerese lesz.

– Mit jelent ez a gyakorlatban? Mekkora tagdíjemelkedésre számíthatnak a gazdálkodók?

– Mivel a lineáris rendszer sokkal arányosabb teherviselést tesz lehetővé, így több tíz ezer gazdálkodónak kevesebb vagy közel hasonló összegű lesz a tagdíja, mint korábban.

Az új tagdíjstruktúrának köszönhetően pedig már nem fordulhat elő az, hogy ha valamely tag árbevétele akár egy forinttal is átlépi a III. tagdíjsáv felső határát, akkor éves tagdíja az ötszörösére, 30 ezerről 150 ezer forintra emelkedjen.

– Az elmúlt évben jelentős tagdíjkedvezményben részesülhettek a termelők. Számítani lehet hasonló lépésre az idén is?

– Figyelembe véve, hogy ez egy új struktúra, illetve hogy az aszály és a háború miatt nehéz gazdasági helyzet áll fenn, ezért fontos volt, hogy az idén is díjkedvezményt nyújtsunk a tagoknak. Tavaly az aszályra és a szomszédunkban dúló háború miatt kialakult gazdasági helyzetre tekintettel egymilliárd forint összegben már biztosítottunk tagdíjkedvezményt. Az idén pedig további mintegy kétmilliárd forintos kedvezményről döntött a küldöttgyűlés, méghozzá olyan módon, hogy az érintettek több mint 80 százaléka részesül ebben.

(VG)

Borítókép: Szedlák Attila, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgatója (Fotó: NAK)