A Virágos Magyarország Projekt célja a kulturált és vonzó országkép kialakítása, a fenntartható fejlődés szempontjainak következetes alkalmazása, a településen élők összefogásának ösztönzése, az életminőség javítása, a környezettudatos gondolkodás és szemlélet erősítése, a természeti és az építészeti örökség megőrzése és gyarapítása, a turisztikai fejlesztési szempontok érvényesítése.
Új zöldfelületek, parkok, fasorok létesítése, fenntartása, kulturált, egészséges környezet kialakítása, közterek, utcák, épületek, intézmények virágosítása, növénykiültetések a lakosság bevonásával továbbá a település műemlékeinek, épületeinek, turisztikai és kulturális értékeinek megőrzése, fejlesztése és a gyomnövények irtása.
A résztvevők – települések önkormányzata, lakossága, civil szervezetei, intézményei, vállalkozásai – szépítő munkájukkal javítják településük, országunk jó hírét, az ott élők életminőségét, elősegítik a kultúra, a turizmus, az EU kapcsolatok fejlődését, a közízlés, az igényes lakókörnyezet kialakítását, a közös értékek védelmét, növelését.
Hercegkút a 37-es sz. főútról elérhető, Sárospataktól alig 5 km-re, a Hotyka-patak völgyében fekvő falu. Eredetileg Rákóczi-birtok volt, a kuruc harcok során elnéptelenedett és a mai lakosok ősei csak 1750-ben települtek be Németországból, a Fekete-erdő környékéről a Trautson hercegi család birtokára. Trautsondorf község – magyarul Trauczonfalva – ezért választotta magának később a Hercegkút nevet: az új otthont adó herceg iránti tiszteletből és a közeli kirándulóhelyre, a Pogány-kútra utalva, aminek régészeti leletei azt bizonyítják, hogy a terület az őskortól kezdve lakott volt.
Az új lakók elhódították a szántóföldeket az erdőtől és itt tanulták meg a szőlőművelésről azt, amit Tokaj-Hegyalján tudni kell. Alig 160 év múlva, 1908-ban része lett a zárt borvidéknek a Kőporos, a Gombos-hegy és Pogánykút dűlőinek szőlője. Nem telt el újabb 100 év, és már a Világörökségnek is kiemelt, egyedi értékei a Kőporosi és a Gombos-hegyi pincesorok.
Hercegkút zárt sváb település volt egészen a 20. század utolsó évtizedéig. Lakossága ma is büszke származására, őrzi hagyományait. A faluban hagyományőrző együttesek is működnek, fellépéseik kellemes színfoltjai a vendéglátásnak. A 2006-os leégése után újjáépült és ismét berendezett Sváb Tájház kiállítása tárja a látogatók elé a falu múltját, a hercegkúti népművészet emlékeit.
A falu legmagasabb pontján áll az 1788-ban emelt, Kisboldogasszony tiszteletére szentelt, barokk stílusú római katolikus templom. A helyiek összefogásának köszönhetően épült fel 2004-ben a Gombos-hegyen a Jézus szenvedéseit bemutató 14 stációval és a dombtetőn álló három fakereszttel különleges látványt nyújtó Kálvária, majd 2008-ban ugyanott került felszentelésre a Feltámadás Kápolna. Hercegkút határában, a Rákóczi turistaút mentén található Pogány-kút ma hangulatos pihenőhely esőházzal, szalonnasütő- és bográcshellyel, pihenőpadokkal – valamint egy gémeskúttal. De a település is berendezkedett a vendéglátásra, többek között a Pogánykút Kulcsos Turistaházzal. Hiszen helyszíne a Zempléni Fesztiválnak, illetve a júliusi Gombafesztiválra és az augusztusi Pincefesztiválra is messze földről jönnek a látogatók.
Az összetartó sváb lakosság közös munkájának köszönhetően a település igen tiszta és rendezett. Szakszerű és irányított zöldfelület gazdálkodásról nem beszélhetünk, de ennek ellenére a település lehetőségeihez mérten nagyon igényes zöldfelületeket tart fent.
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara díjazottja - Hercegkút
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nagyra értékeli azon kis települések törekvéseit, ahol a zöldfelület gazdálkodás is példaértékű. Az idei évben a november végén megtartott ünnepélyes díjátadón Hercegkút lett a Kamara díjazottja, aki a világszínvonalú szőlőtermesztésével és a világörökség részét képező pincesoraival, tájba illő gondozott zöldfelületeivel kiemelt agroturisztikai desztináció.
NAK / Komma László
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön