Az elmúlt 7 év második legzivatarosabb májusa volt az idei, az Országos Jégkármérséklő Rendszer talajgenerátorainak bekapcsolására összesen 24 májusi napon volt szükség. Több napon is extrém mértékben jégveszélyes zivatarfelhők alakultak ki hazánk felett, melyekből méretes, dió, kisebb tojás méretű jegek is hullhattak volna. A jégkármérséklő rendszer azonban megvédte az értékeinket és a mezőgazdasági kultúrákat, így a legtöbb esetben csupán borsószem méretű jégesőben volt részünk.
Májusban is jól vizsgázott az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER). Míg a hónap első felében a csapadékhiány okozott gondot az ország egyes részein, különösen az Alföldön és a Dunántúl északi részén, a hónap közepétől már a zivataroké volt a főszerep. Heves viharok, szupercellák, helyenként jégesők és felhőszakadások enyhítették az aszályhelyzetet a pünkösdi hétvége során. A csapadékosabbra forduló időjárásnak köszönhetően hazánk döntő részén 10 és 70 mm közötti csapadék hullott, de lokálisan nagy területi különbségek alakultak ki. A legtöbb csapadék Lőrincin esett, 2 nap alatt közel 100 mm, ami meghaladta a májusi átlag csapadékmennyiség másfélszeresét.
1. kép: 2024.05.17. - Szárliget
A szélsőséges időjárási helyzetet jól mutatja, hogy az idei évben eddig már 28 felhőtölcsért (tubát) regisztráltak hazánkban, ebből hetet május 23-án és 24-én. Ezek közül május 24-én Rákóczifalva környékén az egyik tuba földet ért, ami az év első tornádója volt. korábban Magyarországon ritkán fordult elő tornádó, de az utóbbi években egyre gyakrabban találkozhatunk ezzel a jelenséggel.
A heves időjárási viszonyok miatt rendszeresen adott ki riasztást jégveszélyes zivatar miatt a meteorológiai szolgálat (Hungaromet és Időkép is). Az elmúlt 7 év viszonylatában a második legzivatarosabb májusban volt részünk. A meteorológiai adatok szerint májusban 27 zivataros nap volt és összesen 21 napon alakult ki jégveszélyes zivatarfelhő az ország területén. A JÉGER talajgenerátorainak bekapcsolására összesen 24 májusi napon volt szükség, ebben a hónapban országos szinten összesen 53.627 üzemórát működtek a generátorok.
1. táblázat: Zivataros és jégveszélyes napok száma 2018-2024 májusában
2. táblázat: Bekapcsolási adatok 2018-2024 májusában
A részletes radarelemzések alapján biztosan állíthatjuk, hogy több napon is extrém mértékben jégveszélyes zivatarfelhők alakultak ki, melyekből méretes, dió, kisebb tojás méretű jegek is hullhattak volna. A jégkármérséklő rendszer azonban megvédte az értékeinket és a mezőgazdasági kultúrákat, így a jégszemek mérete a legtöbb esetben csupán borsónyi volt. Kárt okozó jégeső csak azokon a területeken volt, ahol szupercella alakult ki.
2. kép: 2024.05.21. - Pécs
A szupercellák ellen a jégkármérséklő rendszer is csak limitált védelmet tud nyújtani. A gyakran jelentős károkért felelős szupercellák olyan forgó feláramlást tartalmazó speciális zivatarok, amelyeket nagyobb méretű jég, szélvihar, felhőszakadás és néha erősebb tornádó is kísérhet. Egy-egy szupercella központi magja általában 100-200 négyzetkilométer is lehet, és ahol ez a mag végighalad, ott a szél, a jég és a felhőszakadás hatalmas károkat tud okozni. Egy-egy zivatarrendszerben azonban nem csak szupercellák alakulnak ki, hanem sok jégveszélyes zivatarcella is, amelyek károkozó hatását a jégkármérséklő rendszer működésével mérsékelni lehet. Amennyiben az országhatáron túl is működnének jégkármérséklő berendezések, akkor a hozzánk besodródó zivatarrendszerek kevesebb kárt okoznának a határ menti településeken.
Európa több területén szintén problémát okoztak a heves zivatarokat kísérő nagyobb méretű és mennyiségű jégszemek. A pünkösd előtt érkező zivatarok és az azokat kísérő nagyobb jégdarabok, valamint a szokatlanul nagy mennyiségű csapadék hatalmas károkat okozott Olaszországban. Ausztriában május 17-én nagyobb mennyiségű jég hullott, a heves frontrendszer hatására villámárvizek alakultak ki. Burgenland területén a jégesők közel 1,3 millió eurós kárt okoztak a gazdáknak, megközelítőleg 5000 hektáros területen. Május 21-én Koszovóban a heves zivatarokat kísérő jégdarabok autók ablakait törték be. Bulgáriában május 22-én jelentettek diónyi méretű jeget, mely komoly károkat okozott a mezőgazdaságban.
Fotókat készítette:
1. kép: Zágoni-Jankóné Gyalai Dorottya
2. kép: Major-Unyi Zsófia