Élelmiszer-feldolgozás

A fenntarthatósági szempontok és az egészségtudatos táplálkozás egyre nagyobb teret nyer a fogyasztók körében, ezért a pálmaolaj szerepe az élelmiszer összetevők között is egyre nagyobb fókuszba kerül. A klímaváltozással járó negatív hatások jelentős részét a pálmagyümölcs termesztésére szánt termőterületek növekedésével hozzák párhuzamba. Mind a termelők, mind a munkások kiszolgáltatott helyzetben vannak, mivel ezekben az országokban (legnagyobb termesztője Indonézia és Malajzia) szinte csak ennek a növénynek a termesztéséből lehet megélni. 2021-ben több mint 70 M tonna pálmaolajat termeltek világviszonylatban, melynek meghatározó pálmaolaj részét Indonéziában és Malajziában termelik, ezt követi szójaolaj (60 M tonna), majd a repceolaj (közel 30 M tonna) és a napraforgó olaj (kicsit több 20 M tonna).

A pálmaolaj a híresztelések ellenére kedvelt alapanyag az élelmiszer-előállítóknál, ami egyrészt a többi olajnövényből nyert olajtól alacsonyabb árából, másrészt a fizikai tulajdonságaiból fakad, amely révén helyettesítője is lehet a tejzsírnak (vajnak). A kedvező ár egyik oka, hogy az olajpálma a legnagyobb terméshozammal rendelkező növény, egy hektáron 3,3 tonna pálmaolaj termelhető, míg a szója esetében 0,4 tonna, repce és napraforgó esetén 0,7 tonna ez a fajlagos érték. Amennyiben a pálmaolajat kizárnánk a felhasználható növényolajok köréből, akkor a jelenlegihez képest kb. tízszer nagyobb termőterületre lenne szükség a jelenlegi vetésszerkezet alapján a kieső olaj pótlásához.

A pálmaolaj fizikai tulajdonságait illetően kiváló az oxidatív stabilitása és egyedi a szilárdanyag-tartalmú profilja. A táplálkozástudományi szempontokat vizsgálva, magas a telítettzsír tartalma, ami az egészségtudatosság figyelembevételével inkább korlátozott fogyasztásra ösztönöz, de helye van a változatos étrendben.

A pálmaolaj fenntarthatóbbá tételére alakult meg az RSPO (Roundtable on Sustainable Palm Oil). Célja, hogy a pálmaolaj-termelés környezetileg és az éghajlat szempontjából is fenntarthatóbbá váljon, fontosnak tartják a minél jobb terméshozam elérését a már művelés alatt álló területeken, hogy ne legyen szükség újabb erdők kivágására a biodiverzitás és az ökoszisztéma megóvása érdekében. A fenntartható pálmaolajhoz azonban megfelelő szabályozásra, tisztázott földjogokra és arra is szükség van, hogy képzésekhez és új technológiai megoldásokhoz férhessenek hozzá a kistermelők.

Kisebb felmérést végeztünk, hogy a hazai kereskedelmi láncokban forgalmazott termékek milyen mértékben használnak jelenleg pálmaolajat. A felmérésben friss pékárukat, snackeket, tartós pékárukat, süteményeket, csokoládékat, alapvető élelmiszereket (gabonapehely, müzli, levespor, leveskocka stb.), és egyéb élelmiszereket (margarin, mogyorókrém, túródesszert) néztünk. Ezekből a termékkörökből 275 db terméket vizsgáltunk meg és 195 db-nál találtunk pálmaolaj összetevőt. A legjelentősebb pálmaolajat is tartalmazó termékek: a reggeliző termékek, a gabonapelyhek, az édes kekszek, az édes pékáruk és a túródesszertek.

A pálmazsír helyettesítése lehetséges más zsiradékokkal és növényi olajokkal, de a fent leírtak alapján sem az a legjobb megoldás, hogy teljesen száműzzük az életünkből. A pálmaolaj felhasználása a feldolgozott élelmiszerek esetében csökkenti ugyan a hazai nyerstejből származó tejzsír (vaj) szerepét, azonban egyes termékek esetében a termékminőséget kedvezően befolyásoló hatása miatt – ezáltal az előállító üzem versenyképességét javítva -, illetve a termelési költségek szempontjából az összetevők között való szerepeltetése jelenleg racionális feldolgozóipari döntés.

NAK/ Dr. Fogarassy Eszter Karolina

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése