Élelmiszer-feldolgozás

Az élelmiszerek és italok csomagolása - információhordozó funkciója mellett - alapvető szerepet játszik a termékek minőségének és fogyaszthatóságának a megőrzésében. Ugyanakkor az egyre nagyobb mennyiségben keletkező csomagolási hulladék egyre nagyobb környezeti terhelést is jelent. Az elmúlt évtizedben mintegy 20%-kal nőtt a csomagolási hulladék mennyisége, és ugyan az EU-ban az újrafeldolgozás aránya is emelkedett, a csomagolásból származó hulladék mennyiségének növekedési üteme gyorsabb, mint az újrafeldolgozásé.

Ezzel együtt a csomagolások előállítása és a csomagolási hulladék kezelése együttesen mintegy 370 Milliárd Euró árbevételt eredményezett az EU-ban, így alapvető fontosságú az ágazatot érintő szabályozás minden szereplő számára elfogadható és fenntartható átalakítása.

Az európai zöld megállapodással összhangban az Európai Tanács 2019-ben fogalmazta meg, hogy 2030-ra valamennyi, az EU-ban forgalomba hozott csomagolásnak újrafelhasználhatónak vagy újrafeldolgozhatónak kell lennie, illetve meg kell négyszerezni a csomagolásokra vonatkozó válogatási és újrafeldolgozási kapacitást.

Az Európai Bizottság ezen célkitűzések mentén fogadta el 2022. november 30-án a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló EB 2022/0396 rendelettervezetet. A rendelet célja a környezet magas szintű védelmének biztosítása, továbbá az élelmiszer biztonság – és higiénia magas szintű fenntartása az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló célkitűzések sérelme nélkül.

A tervezett új szabályozásban foglalt előírások alapvetően érintik a friss termékek forgalmazását, így a zöldség-gyümölcs ágazatot, továbbá mélyrehatóan befolyásolják számos további ágazat működését. A rendelettervezet számos eleme heves indulatokat és ellenállást váltott ki, ebből adódóan élénk vita alakult ki a rendelettervezet kapcsán, amelyet jelenleg az Európai Parlament és a Tanács vizsgál a rendes jogalkotási eljárás keretében.

Az Európai Parlement 2023. szeptember második felében fog szavazni a rendelettervezetről, a jóváhagyást követően a tervek szerint még 2023-ban elfogadásra kerül az új szabályozás.

A rendelettervezet kapcsán az európai gazdálkodók és szövetkezetek érdekeit képviselő Copa-Cogeca hat szakmai szervezettel közös ágazati nyilatkozatot tett közzé, amelyben kifejezik aggályaikat a tervezetben meghatározott újrafelhasználási és újratöltési célok teljesíthetőségével kapcsolatban, illetve felhívják a figyelmet az újrahasznosított anyagokat tartalmazó csomagolások élelmiszerbiztonsági kockázataira.

A nyilatkozat az alábbi hat pontban foglalja össze az ágazati képviselők álláspontját:

1. Az újrafelhasználási és újratöltési céloknak bizonyítékokon kell alapulniuk, illetve a hulladékokról szóló keretirányelvvel összhangban az életciklusra vonatkozó megközelítést kell alkalmazniuk. Az újrahasználatra és újratöltésre vonatkozó célokat ezért csak abban az esetben célszerű meghatározni a csomagolási kategóriák és/vagy rendszerek esetében, amennyiben azok bizonyítottan pozitív hatással bírnak.
2. Az újrafelhasználás hatással lesz a szűkös vízkészletekre. Az újrahasználható csomagolás több anyagfelhasználást, több logisztikai, szállítási és tárolási helyet, valamint több vizet és tisztítószert igényelhet a csomagolás tisztításához. Ezért szükség van az újrahasználati rendszerek végrehajtásának kockázatértékelésére az EU vízgazdálkodási stratégiájával összefüggésben.
3. A magas újrahasznosított anyagtartalommal rendelkező csomagolások esetében nem szükséges újrafelhasználási célértékeket meghatározni. Kontraproduktív lenne a már működő és teljesítő újrahasznosítási rendszereknek a helyettesítése olyanokkal, amelyek nem rendelkeznek egyértelműen meghatározott logisztikával, és nem képesek legalább azonos környezeti eredményt garantálni.
4. A csomagolás kritikus szerepet játszik az élelmiszer-ellátási láncban, mivel a fogyasztók és a termelők számára különösképpen az élelmiszer-csomagolási rendszerek esetében merülnek fel higiéniai és biztonsági aggályok a csomagolások újratöltése és újrafelhasználása miatt. Ezen túl az élelmiszer-pazarlás csökkentése szerves részét képezi a "Farm to Fork" stratégia cselekvési tervének, így a csomagolásra vonatkozó ambiciózus céloknak erős és megbízható tudományos bizonyítékokon kell alapulniuk az élelmiszer-pazarlás, valamint a költségnövekedés és az élelmiszerek nyomon követhetőségére gyakorolt negatív hatások elkerülése érdekében.
5. Az újrafelhasználási és újratöltési célok hatással lesznek az áruk teljes ellátási láncára. Az összetett újrahasználati infrastruktúrák Európa-szerte történő létrehozása az egységes piac valamennyi szereplőjének együttműködését igényli, beleértve a gyártókat és a fogyasztókat is. Az újrahasználati célok szükségessé teszik, hogy a csomagolóanyag-gyártók átalakítsák csomagolásaikat, a márkatulajdonosok és a csomagolóanyag-töltők a csomagolósorokat és a tároló létesítményeket, a logisztikai és ellátási láncok pedig újratervezzék infrastruktúrájukat.
6. Az újrafeldolgozásra irányuló meglévő beruházások megőrzése mellett a jogi szabályozási rendszerek kiszámíthatóságára van szükség a csomagolási innováció előmozdítása érdekében.

A közös ágazati nyilatkozat végül kiemeli, hogy a politikai döntéseknek a csomagolás és rendszerei életciklus-hatásának bizonyítékokon alapuló értékelésén kell alapulniuk, amelyet a gazdasági és technológiai következmények, valamint az emberi egészségre és az élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatások értékelése kísér.

NAK / Dr. Kozak Anita