Élelmiszer-feldolgozás

Hosszas előkészítés után megjelent az Európai Parlament és a Tanács új horizontális rendelete a borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkről, valamint a hagyományos különleges termékekről (2024/1143 EU rendelet).

Az új rendelet célja, hogy elterjedtebbé tegye a földrajzi árujelzők használatát, növelve azok számát az Európai Unióban. További célja, hogy magasabb szintű védelmet biztosítson a földrajzi nevek - mint szellemi tulajdonjogok - számára mind a termelők, mind a fogyasztók érdekében, amely védelem kiterjed az online térre is. Az új rendelet emellett egységes jogi keretet ad a borok, szeszes italok és mezőgazdasági termékek földrajzi jelzéseinek szabályozásához. A várakozások szerint az új rendelet hozzájárul majd az EU magas szintű élelmiszer-minőségre vonatkozó normák javításához, valamint a kulturális, a gasztronómiai és a helyi örökségek megőrzéséhez, hitelességének tanúsításához az EU-ban és a nemzetközi piacon.

A földrajzi árujelzők eddigi rendszeréhez képest a rendelet az alábbi főbb újdonságokat tartalmazza:

• Egységes jogi keret és rövidebb, egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás bevezetése: a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos eljárásokra és oltalomra vonatkozó különböző szabályok a három ágazatban (élelmiszer, bor és szeszes ital) azonos elvek mentén kerültek kialakítása, ami a földrajzi árujelzők nyilvántartásba vételi eljárásának egységesítését és egyszerűsítését célozza mind az uniós, mind a nem uniós bejelentők esetében. Ez az egyszerűbb és rövidebb ügyintézési idő várhatóan növelni fogja a minőségrendszerek vonzerejét a termelők számára, különösen olyan tagországokban, amelyek kevesebb földrajzi árujelzővel rendelkeznek.

A borok estében az új földrajzi árujelzős rendelet miatt módosult a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló 1308/2013/EU rendelet ide vonatkozó része, de továbbra is abban a rendeletben maradnak a definíciók, a termékleírás és az egységes dokumentum tartalma, a homonimákra vonatkozó szabályozás egy része, illetve az oltalomra (ami tartalmát tekintve utal az új földrajzi árujelzős rendeletre), valamint a borok ellenőrzésre vonatkozó szabályok.

A szeszes italok esetében módosult a 2019/787 EU rendelet a földrajzi jelzés definíciója, termékleírás és egységes dokumentum tartalma tekintetében.

A Bizottság számára a földrajzi árujelzőkre vonatkozó kérelmek vizsgálatára, elbíráslására vonatkozó határidők lerövidültek. Emellett a felszólalásokat három hónapon belül kell benyújtani. Továbbá egyszerűsödtek a módosításokra vonatkozó előírások: a földrajzi árujelzőről szóló egységes dokumentumot nem érintő módosítás mindig standard módosításnak minősül, amely tagállami szinten lebonyolítható. Csak az egységes dokumentumot érintő módosításokat kell a Bizottsághoz bejelenteni és lefolytatni az uniós módosítási eljárást. Ilyen módosítások:

• a bejegyzett földrajzi árujelző elnevezésének vagy az elnevezés használatának változása;
• az elnevezés, a termék vagy a termékkategória (bor és szeszes italok) megváltozása;
• a földrajzi területtel való kapcsolat érvénytelenné válása. Ide tartozik a termőhely lehatárolás változása abban az esetben, ha az a lehatárolt terület és a termék minősége közti összefüggés módosulását vonja maga után. (Tehát nem minden termőhely lehatárolás változás jelent automatikusan uniós módosítást, egyedileg szükséges vizsgálni.)
• a termék forgalmazás további korlátozására irányuló változtatások.

Továbbra is a Bizottság felelőssége valamennyi bejegyzés nyilvántartásba vétele, módosítása és törlése. A Bizottság egy egységes nyilvántartást vezet az összes ágazat (mezőgazdasági termékek, borok, szeszes italok) földrajzi árujelzőire vonatkozóan, valamint egységes bejegyzési eljárást és védelmi szabályokat alkalmaz valamennyi ágazat tekintetében.

• Az összetevőként használt földrajzi árujelzők oltalmának védelme: az új szabályok azt a célt szolgálják, hogy megerősítsék a feldolgozott termékek összetevőjeként használt földrajzi árujelzők oltalmát. Ennek megfelelően a földrajzi jelzés nevének használata a feldolgozott termék nevében az alábbi három feltétel teljesülése esetén lehetséges:
• a feldolgozott termék nem tartalmaz a földrajzi árujelzős összetevőhöz hasonló más összetevőt;
• a földrajzi árujelzős összetevőt elegendő mennyiségben használják fel;
• feltüntetésre kerül a földrajzi összetevő százalékos aránya a feldolgozott termékben.

Amennyiben a földrajzi árujelzős termékhez tartozik elismert termelői csoportosulás (ETCS), akkor azt előzetesen értesíteni szükséges az előre csomagolt feldolgozott termék elnevezésében történő használatról (pl. Roquefortos sajtkrém, ecetes reszelt torma Hajdúsági tormából), amelynek 4 hónapon belül választ kell adnia a megkeresésre (ennek hiányában 4 hónap után megkezdődhet az összetevő földrajzi árujelzős név használata). Emellett az ETCS-nek lehetősége nyílik megállapodást kötni a feldolgozóval arról, hogy a földrajzi árujelzős összetevőt milyen konkrét technikai és vizuális elemekkel kell megjeleníteni az előre csomagolt élelmiszer nevében.

• Földrajzi árujelzők védelmének növelése az online térben: az új szabályok célja, hogy növelni lehessen a földrajzi árujelzők védelmét az internetes értékesítésben:

Az új rendelet a doménnévrendszerben is oltalomban részesíti a földrajzi árujelzők elnevezéseit, így védelmet nyújt az EU-ban hozzáférhető illegális doménnevek ellen és kötelezi a tagállamokat arra, hogy tiltsák le a területükön azokat a doménneveket, amelyek sérthetik valamely földrajzi árujelző nevét (geo-blokkolás).

Továbbá a földrajzi árujelzőket olyan jogként ismerik el, amelyre a domén nevek peren kívüli vitarendezési eljárásaiban hivatkozni lehet, valamint kísérleti jelleggel létrehozzák a doménnév információs és figyelmeztető rendszert.

Emellett a földrajzi árujelzőket felveszik a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályrendszerbe (DSA - 2022/2065 EU rendelet):

• minden olyan, a termékek reklámozásával, promóciójával és értékesítésével kapcsolatos információ, amely sérti a földrajzi árujelzők oltalmát jogellenes tartalomnak minősül;
• DSA alapján a hatóságok eltiltó határozatot hozhatnak a földrajzi árujelzők oltalmát sértő (a jogellenes tartalomnak megfelelő) információk tekintetében;
• bármely magánszemély vagy szervezet értesítheti a tárhelyszolgáltatókat a földrajzi árujelzők oltalmát sértő konkrét tartalom jelenlétéről.

• Új jelölési és címkézési szabályok:
  • A termelő nevének feltüntetése a földrajzi jelzővel egy látómezőben: mezőgazdasági termékek esetében a termelő vagy gazdasági szereplő nevét a földrajzi árujelzővel azonos látómezőben kell feltüntetni. Az előírás borokra nem vonatkozik. Szeszesitalok esetében a termelő nevét a jelölésen szintén a földrajzi árujelzővel azonos látómezőben kell feltüntetni (ezen szabályok értelemzése és gyakorlati alkalmazása a jogalkotóval további egyeztetést von maga után).
  • OEM/OFJ EU logó feltüntetése a csomagoláson: az EU logó feltüntetése mindig csak mezőgazdasági termékek esetében kötelező.
  • Az OEM/OFJ rövidítések használhatóak a termék címkéjén.
  • További specifikus logók használhatók a címkén, amennyiben azokat a termékleírás tartalmazza (pl. Villányi DHC vagy Villányi REDY logó)
  • A kifejezések és rövidítések választható módon szintén használatóak, ha a földrajzi jelzéses termék a feldolgozott termék összetevője.

• A fenntartható gyakorlatok elismerése:

„Fenntartható gyakorlat” olyan gyakorlat, amely egy vagy több társadalmi, környezetvédelmi vagy gazdasági célkitűzéshez járul hozzá. Ezek közé tartoznak többek között az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, a növényvédő szer használat csökkentése, állatjólét, a termelők méltányos jövedelme, a tevékenységek diverzifikálása, a mezőgazdasági foglalkoztatás megőrzése, a munka- és biztonsági feltételek javítása stb. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a termelők érvényesítsék a környezeti, gazdasági vagy társadalmi fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységeiket.

A jogszabály tartalmazza az alkalmazható fenntarthatósági gyakorlatok – nem teljes körű – felsorolását, azzal a céllal, hogy mindez hozzájárul a természeti erőforrások és a vidéki gazdaságok megfelelőbb védelméhez, a helyi növény- és állatfajták megóvásához, a termelési terület környezetének megőrzéséhez, valamint az állatok jólétének javításához. Az uniós vagy nemzeti jogban meghatározottaknál környezetvédelmi, társadalmi, vagy gazdasági fenntarthatósági szempontból szigorúbb fenntarthatósági előírásokat kell alkalmazni.

A termelői csoportok dönthetnek úgy, hogy termékeik tekintetében kötelezővé tesznek bizonyos fenntartható gyakorlatokat, ebben az esetben viszont azokat bele kell foglalni a termékleírásba és onnantól kezdve kötelezően betartandó elemek lesznek. A termelők önkéntes alapon fenntarthatósági jelentést is készíthetnek, amelyet az Európai Bizottság közzétesz.

• A termelői csoportok szerepének erősítése: az új intézkedések keretében létrejön a földrajzi árujelzővel ellátott, elismert termelői csoportok önkéntes rendszere, amelyet a tagállamok hoznak létre. A rendszer vonzerejének növelése érdekében ezek a csoportok jogosultak lesznek a földrajzi árujelzőik kezelésére, érvényesítésére és fejlesztésére az értékláncon belüli helyzetük megerősítése érdekében.

A jogszabály meghatározza a termelői csoportosulás kritériumait, illetve kiemelt feladatait. Ezek: a tagok képviselete, a földrajzi árujelzők teljesítményének javítását célzó intézkedések meghozatala, a fenntartható gyakorlatokról való megállapodás, az információk terjesztése, promóciós tevékenységek, termékvalorizációs intézkedések, reklámkampányok. A földrajzi árujelzőket kezelő termelői csoportosulásokról a tagállam nyilvános nyilvántartást vezet.

A termelői csoportosulás kérelem alapján ismerhető el (ETCS). Az elismerés feltétele valamilyen jogi forma (nem meghatározott, bármi lehet), valamint az, hogy a termék előállítóinak több mint 50 %-a tagja legyen a termelői csoportosulásnak; vagy a termék előállítóinak egy része tagja a termelői csoportosulásnak és a termelői csoportosulás a forgalmazható termékek mennyiségének vagy értékének több mint 50 %-át állítja elő.

További kritérium lehet a tagok pénzügyi hozzájárulása, a tagság létesítésére és megszűnésére vonatkozó szabályok, illetve az írásbeli alapszabály.

Az ETCS az alábbi speciális, kizárólagos jogosultságokkal rendelkezik:

• a földrajzi árujelző valamennyi előállítóját képviseli, és nevükben ellátja a termelői csoportosulás feladatait;
• értesítést kap az előre csomagolt élelmiszerek előállítóitól a földrajzi árujelzős összetevő jelöléséről;
• kötelező erejű szabályokat kérelmezhet a földrajzi árujelzővel ellátott termékekre;
• kínálatszabályozó eszközöket alkalmazhat (1308/2013/EU 166a. cikk szerint);
• értékmegosztásra vonatkozó egységes záradékot dolgozhat ki (1308/2013/EU 172a. cikknek megfelelően)
• megállapodhat a fenntarthatósági gyakorlatokról;
• kezdeményezni a termékleírás módosításának jóváhagyását (amennyiben létezik ETCS, csak ő kérheti);
• törlés iránti kérelmet nyújthat be.

• Ellenőrzés:

A földrajzi árujelzők érvényesítése továbbra is tagállami felelősség. Ez magában foglalja a bejegyzett megnevezések megfelelő használatának felügyeletét, valamint a földrajzi árujelzők megtévesztő módon történő előállítása, értékesítése és felhasználása elleni küzdelmet.

2025. január 1-jétől a termékleírásnak való megfelelést igazoló tanúsítvány kiállítására új rendszer kerül bevezetésre (földrajzi árujelzővel ellátott szeszes italok esetében már hatályos), a földrajzi árujelzővel ellátott termékek piaci elismerésének megkönnyítése érdekében.

A szeszes italok és a mezőgazdasági termékek ellenőrzésére vonatkozó közös rendelkezéseket belefoglalták a földrajzi jelzésekről szóló rendeletbe, míg a borok esetében az ellenőrzésre vonatkozó speciális előírások az egységes mezőgazdasági piacszervezésről szóló (1308/2013 EU) rendeletben maradtak.

NAK / Dr. Sidlovits Diána