Erdőgazdálkodás

Az Európai Bizottság 2022. november 7-én elfogadta Magyarország Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó Stratégiai Tervét, amely alapján 2023. január 1-től felhasználhatóvá válnak a források. Az Agrárminisztérium Mezőgazdaságért Felelős Államtitkársága és Erdőkért felelős Államtitkársága „Megújuló vidék – megújuló agrárium 2023-2027” szakmai konferenciát rendezett november 17-én és 18-án, amelynek során részletes tájékoztatást nyújtottak a 2023-2027 időszakra vonatkozó KAP Stratégiai Terv várható változásairól. A második napon a program kifejezetten az erdészeti témákról szólt, az Agrárminisztérium Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztályának tolmácsolásában.

Az egész agrárium számára az összesen 14,7 milliárd euró, azaz mintegy 5300 milliárd forint költségvetésű Közös Agrárpolitika biztos alapot jelent a következő időszakra. Ezen az összegen belül kiemelkedő a magyar költségvetési forrás mértéke, amely mintegy 6,3 milliárd euró.

Az erdőgazdálkodási ágazatra fordítható mintegy 310 milliárd forint öt év alatt közel háromszorosa az előző hét éves KAP ciklusban eredetileg rendelkezésre álló összegnek. Nagyon nagy előrelépés ez a magyar erdők és a magyar erdőgazdálkodás történetében! Az ágazat szereplőinek közös célja, hogy ezt a lehetőséget jól használjuk fel: a ciklus végén az országnak több és jobb minőségű, a klímaváltozás kihívásainak és a növekvő környezeti elvárásoknak megfelelőbb erdeje legyen, amelyeket versenyképes vállalkozások kezelnek.

Az erdőgazdálkodás gondolatkörét kibővítve mindinkább erdő alapú gazdaságról kell beszélni, amely magában foglalja a teljes termékláncot: a szaporítóanyag termeléstől az elsődleges faiparig. Az erdő alapú gazdaság több szempontból is egyre fontosabb szerepet játszik a jövő földhasználatában, a klíma-alkalmazkodásban és a vidékfejlesztésben egyaránt. Ezt a folyamatot erősíti, hogy az új kormányzati struktúrában az Agrárminisztérium, és azon belül az Erdőkért Felelős Államtitkárság kapta meg az elsődleges faipar fejlesztésének feladatát.

A kormány célkitűzésének megfelelően, a Vidékfejlesztési Program támogatásával már jelentősen nő az új erdők aránya. A tervezett 25 ezer hektárral szemben több mint 40 ezer hektár erdőtelepítés van folyamatban. Erre az eredményességre épül az előttünk lévő időszak tervezése is. A 2023-tól kezdődő rövid, 5 éves ciklusban további 20 ezer hektár új erdő a vállalt célérték.

A mennyiségi jellemzők mellett azonban előtérbe kerültek a minőségi feltételek is. A klímaváltozás kihívásaira válaszul aktívan segíteni kell a hazai erdőket az alkalmazkodásban. Annak érdekében, hogy a lehető legtöbb erdőgazdálkodó tudjon az erdők minőségét fejlesztő tevékenységeket vállalni, a KAP Stratégiában továbbra is megtalálható minden olyan korábbi elem, amelyet a gazdálkodók valóban kihasználtak. Így továbbra is lehet majd pályázni például az erőpotenciált veszélyezetető károsodások megelőzési módjai és a károsodott erdőpotenciál helyreállítása, vagy éppen a szerkezetátalakításra. Ezen túlmenően új elemekkel is jelentősen bővülnek az erdők egészségi állapotának, klíma-alkalmazkodási és környezeti minőségének javítását célzó támogatási lehetőségek.

Bővül a kompenzációs kifizetésre jogosult erdőrészeltek köre: a NATURA 2000 kijelöléssel nem rendelkező, de hazai jogforrás alapján védett állományokban alkalmazott korlátozásokra tekintettel is teljesíthető kompenzációs kifizetés. Ez első sorban a magán erdőgazdálkodókat érinti, ők mint 8 000 hektár további magánerdő-területtel igényelhetnek kompenzációt.

Fontos újdonság az EU jogalkotásában, hogy jogosultság tekintetében már nem tesz különbséget magán és állami tulajdon, illetve erdőgazdálkodók között. Ez egy alapvető szemléletváltást tükröz, amely szerint az erdőgazdálkodás mindenképpen a zöld gazdaság része, legfontosabb célja pedig az uniós szintű zöld célokhoz való hozzájárulás. Ezzel együtt állami területeken erdősítést továbbra sem a KAP Stratégia keretéből tervezzük finanszírozni, míg a kompenzációs kifizetések esetében maximáljuk az egy kedvezményezett részére kompenzációként évente kifizethető összeget. A magánerdő-gazdálkodók továbbra is 100%- ban, míg az állami erdőket kezelők a jogosultságuk 2-50%-áig juthatnak hozzá a kompenzációs kifizetéshez. Jelentősen kibővítésre kerülnek az erdők klíma-alkalmazkodását és környezeti állapotának javítását célzó beavatkozások. Az egyik legfontosabb választható újdonság a szerkezetátalakítás mértékét el nem érő, de meghatározott módon „javított felújítás” vállalásának támogathatósága. Továbbá kifejezetten a magánerdő-gazdálkodók kérésére és részére került kidolgozásra a „kis léptékű ökoszisztéma szolgáltatások” elnevezésű, új erdőkörnyezetvédelmi célprogram. Ez moduláris elemekből áll, így szinte bármely erdőállományhoz kidolgozható lesz a megfelelő vállalási és támogatási csomag. Cél, hogy a következő öt évben legalább 120 ezer hektárnyi erdőterületen valósuljanak meg a klímaalkalmazkodást és a környezeti értéket növelő tevékenységek.

A fenntartható erdő alapú gazdaság nélkülözhetetlen eleme a vállalkozások versenyképességének javítása is. Ennek egyik eszköze a technikai-technológiai fejlesztések ösztönzése. A KAP Stratégiában első ízben került azonos körbe a teljes ágazati termékpálya minden szereplője: a csemetekertektől az elsődleges fafeldolgozásig. Komplex telephelyi vagy üzemi fejlesztések, továbbá precíziós műszer-beszerzések is lehetővé válnak, amely történelmi lehetőség a magasabb hozzáadott értékű, feldolgozott, versenyképes termékelőállítás irányába történő elmozdulásra.

A hazai és európai mezőgazdákhoz hasonlóan a hazai erdőgazdálkodó utánpótlást és szakmai megújulási képességet is komolyan veszélyezteti a fiatal erdőgazdálkodó vállalkozók alacsony aránya. Ezért a fiatal erdőgazdálkodók vállalkozás-indításának ösztönzése is támogatható lesz.

Végül, távolról sem utolsó sorban az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók számra a legjelentősebb, eddig alulhasznosított lehetőség a tudásbővítés, tudásátadás és tájékoztatás, illetve az innovációs együttműködések terén kínálkozik. Az új ciklusban a teljes agrár-gazdálkodói kör számára megújul, megerősödik, szervezetté és minőségivé válik a KAP-támogatásra jogosult tudásbővítési és tudásmegosztási szolgáltatások rendszere. A különböző kötelező és választható képzések mellett erősítésre szorul a bárki számára elérhető személyes és ingyenes tájékoztatási szolgáltatás is. A NAK szervezetében működő falugazdász-hálózat részére szükséges a KAP erdőgazdálkodási általános ismeretek átadása.

Nagyon fontos továbbá a mezőgazdasági termelőknek szóló, de az erdészek szívének is kedves agrár-erdészeti támogatások megújulása. A legfontosabb előrelépés, hogy az agrárerdészetbe bevont parcella-részek is támogatható mezőgazdasági területek maradnak. További újdonság, hogy a mezővédő célú agrár-erdészeti rendszereknek nemcsak a telepítése, hanem ápolása, sőt az elfoglalt területen kieső mezőgazdasági jövedelem pótlása is további hét évig támogatható. Jó volna, ha a mezőgazdasági területetekkel is gazdálkodó erdőgazdálkodók jó példával járnának elől a mezővédő fasorok és erdősávok (vissza)telepítésében, legelő és kaszáló gyepek fákkal változatosabbá tételében.

A konferencia második (erdészeti) napján elhangzott előadások, melynek szerzői Loncsár Krisztina és Pap László (Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály) innen érhetők el.

forrás: Sajtóanyag - AM Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály

NAK/Dósa Ildikó