Erdőgazdálkodás

A mezőgazdasági területek erdők, fásítások vagy fás- és bokros területrészek nélkül, az erdők tisztások és fás ligetek nélkül mind élőhelyi, mind tájesztétikai szempontból szegényesek. A mezőgazdálkodásnak elemi érdeke, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében egyre inkább kihasználja a fás vegetációk nyújtotta védőhatásokat.

Ugyanez a lehetőség az erdőgazdálkodás során is felmerülhet. A faállomány védelmét ki lehet használni például az erdőfelújítási kockázatok csökkentésére, valamint az erdők klímaváltozással szembeni ellenálló képességének a javítására. Ráadásul az erdőgazdálkodóknak nem is kell évtizedeket várniuk a fás vegetáció kialakulására, mint a mezőgazdászoknak.

A mezőgazdasági területek fás-bokros mezsgyék és fásítások – fák, fasorok, facsoportok, erdősávok, ligetek, erdők – nélkül védtelenek az időjárás viszontagságai ellen. Ilyen tájelemek nélkül természetes életközösségek kialakulására sem igazán számíthatunk ezeken a területeken. Nem utolsó sorban pedig a mezőgazdasági területek között fenntartott erdők és fásítások a táj arculatát is nagyban meghatározzák. Nélkülük szegényes és lehangoló a vidék, ami nyilvánvalóan akadályozza a turizmusban rejlő és az idegenforgalom terén fennálló lehetőségek kihasználását is.

Fásításokat számos okból a múltban is fenntartottak. Mind a nagybirtokokon, mind pedig a közbirtokossági és kisparaszti területeken. A nagytáblás szántóföldi gazdálkodás keretében azután visszaszorultak, és ezt a tendenciát a közelmúltig sajnos a mezőgazdasági alaptámogatások jogosultsági feltételei is erősítették. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai elleni védekezés, valamint részben ezzel is összefüggésben a biodiverzitás növelésének fontossága azonban újra felvetette a fásítások, mezsgyék szükségességét.

Elsősorban a mediterrán országokban nagy hagyománya van továbbá az úgynevezett agrárerdészeti rendszereknek is, azaz a fatermesztés vagy fás vegetáció fenntartás és a mezőgazdasági termelés egy területen történő sokfunkciós és sokszínű kombinációinak. A kialakításuk célja a legtöbb esetben az érzékeny mezőgazdasági kultúra számára kedvező mikroklíma kialakítása. Nem elvetendő továbbá, hogy nagyobb, esetleg váratlan családi vagy gazdálkodási kiadások esetén jól jön, ha a mezőgazdasági tevékenységgel párhuzamosan termelődő faanyag kitermeléséből rendkívüli árbevételhez lehet jutni.

A mezőgazdasági területek zöldítése a Közös Agrárpolitika támogatási programjaiban régóta kiemelt célterület. Az új ciklusban már a mezőgazdasági alaptámogatási rendszer is engedékenyebb ezen a téren, illetve az idén megjelent pályázati felhívás alapján az új erdőtelepítések mellett jelentős összegű beruházási és fenntartási támogatást lehet igényelni új fasorok, mezővédő fásítások és fás legelők kialakításához is.

A zöld árnyalatokhoz azonban a „festők” nem csak a fehérből, hanem a telt zöld színből is el tudnak jutni!

Zárt erdők közötti tisztások vagy fás ligetek ugyancsak hozzájárulhatnak a változatos térszerkezethez, a természetes életközösség változatosabbá tételéhez, vagy éppen a valamilyen gazdálkodási tevékenységhez szükséges kedvező környezet kialakításához. Az utóbbira példa lehet a közjóléti létesítmények kialakítása, a közjóléti szolgáltatások nyújtása, a magtermesztő ültetvények fenntartása, a földalatti gombatermesztés, esetleg az agrárerdészeti rendszerek kialakítása erdőben vagy az erdei legeltetés.

Ugyanezeket a lehetőségeket használják ki egyébként az erdőgazdálkodók az erdőfelújítások védelmére az idős faállományok több lépésben történő kitermelésével is. Ügyes vágásvezetéssel az idős faállomány mind a természetes mag vagy sarj eredetű, mind pedig a mesterséges erdősítést megvédheti a nap és a szél szárító hatásai ellen. Ez az erdők jelentős részében a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás egyik meghatározó eszköze lehet.

Hasonló elvek, okok és célok szerint alkalmazzák az úgynevezett örökerdőgazdálkodást is, ami kifejezetten változatos korosztályú és térszerkezetű erdő kialakítását, és az erdő faállománnyal való borítottságának gyakorlatilag folyamatos fenntartását jelenti.

Nem utolsósorban az ilyen erdőgazdálkodási módszerek alkalmazása nagyban hozzájárulhat az erdőgazdálkodási tevékenység társadalmi elfogadottságához is.

NAK / Erdészet