Jogszabályi összefoglaló

Érdemes böngészni az Európai Unió Hivatalos lapját és az Európai Bizottság felületeit, friss dokumentumok és konzultációs lehetőségek érhetők el az ágazati szereplők számára.

Több éves munkát és egyeztetéseket követően 2022. február 18-án jelent meg az Európai Bizottság szeszes italok jelölésével kapcsolatos útmutatója, melynek célja a (EU) 2019/787 rendelet egységes alkalmazásának biztosítása mind a nemzeti közigazgatási szervek, mind az élelmiszer-vállalkozók (pl. szeszes italok gyártói és importőrei) javára, a rendeletben meghatározott egyes jelölési rendelkezéseket illetően. A dokumentum több gyakorlati példát is tartalmaz az „előírt nevek”, az „összetett kifejezések”, az „utalások”, a „keverékek” és az „elegyek” használata tekintetében, így különösen hasznos lehet a gyártók számára, illetve a fogyasztók is élvezhetik az egységesebb, pontosabb tájékoztatás előnyeit.

Ne feledjük továbbá a témával kapcsolatban, hogy még nyitva áll az a felület, ahol a gyártók, és az unió polgárai elmondhatják véleményüket a „fogyasztók számára az alkoholtartalmú italokkal kapcsolatban nyújtott tájékoztatásra vonatkozó szabályok felülvizsgálatáról”. A nyilvános konzultációs szakasz 2022. március 7-ig van nyitva, és regisztráció után magyar nyelven is elérhető.

Emlékeztetésként felidéznénk az angol nyelvű indító dokumentumhoz kapcsolódóan, hogy a sör és szeszesital-szektor inkább önkéntes lépéseket tett a fogyasztók tájékoztatásának érdekében eddig is. A szeszes italok ágazata 2022-re azt vállalta, hogy az EU teljes piaci részesedésének 66% -át kitevően olyan italok lesznek forgalomban, amelyeknek a címkéjén rajta van az energiatartalom, az összetevők listája pedig off-label megoldással érhető el. A kezdeményezés átfogó céljának eléréséhez 3 opciót fogalmaztak meg:

1. Alapszint: a piaci szereplők továbbra is önkétesen adják meg az összetevőket és a tápértékjelölést a címkén, de utóbbi korlátozódhat az energiatartalom megadására.
2. Szabályok felülvizsgálata az összes alkoholos italra vonatkozóan: vonják vissza a mentességet, de engedélyezzék, hogy egyes jelöléseket off-label formában lehessen megadni
3. A FIC-rendelet szerinti jelenlegi mentességet visszavonják, és minden alkoholtartalmú ital esetében kötelező feltüntetni az összetevők listáját és a tápértékjelölést, méghozzá a címkén.

A Bizottsági elfogadási szakasz 2022. negyedik negyedévére várható.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti véleményadási lehetőséggel párhuzamosan folyik az általános élelmiszerjelölésre vonatkozó konzultáció is, a „fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatására vonatkozó uniós jogszabályok felülvizsgálatára irányuló kezdeményezésekről”, ami a 1169/2011 EU rendelethez kapcsolódik. A szeszesital-termékpálya szereplőinek talán nehézséget okozhat a sok lehetőség áttekintése, hiszen utóbbi általános felmérésben is található egy külön blokk, melyet a véleménykérők a szeszesitaloknak szenteltek.

Elindult egy másik konzultáció is, melynek keretében egy jogiaktus-tervezetet lehet véleményezni a „mezőgazdasági eredetű etil-alkohol fogalommeghatározásának módosításáról”. A hozzászólásra 2022. március 21-ig van lehetőség.

A felhatalmazáson alapuló rendelet indító dokumentuma angol nyelven érhető el. A felülvizsgálatot azzal indokolják, hogy a jelenlegi (EU) 2019/787 szeszesital-rendeletben meghatározott fogalommeghatározás és követelmények elavultak, hiszen azokat lényegében változtatás nélkül vették át a 110/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. pontjából. Következésképpen az (EU) 2019/787 rendelet 5. cikkét módosítani kell, hogy összhangba kerüljön az iparág által jelenleg használt fogalommal. A tervezet előkészítését a 27 tagállam képviselőivel több körben egyeztetve 2021. novemberében zárták le. Ennek eredményeként azt találták, hogy különösen a maradékanyag-határértékek maximális meghatározásához kapcsolódó technika fejlődése, és a jelenlegi gyártói gyakorlat miatt szükséges a változtatás.

Az előterjesztés értelmében:

„összes savtartalom (ecetsavban kifejezve)”, „szárazanyag-tartalom”, „nitrogéntartalmú illékony bázisok (nitrogénben kifejezve)” pontokra vonatkozó hivatkozások már nem relevánsak, mivel rendszerint nem használják technológiai paraméterként, mivel az ilyen maradványok jelenléte egy 96 térfogatszázalékos alkoholban elhanyagolható, és nem valószínű, hogy mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban megtalálhatók.

Az „észterek”, „aldehidek” és „magasabb alkoholok” tekintetében az (EU) 2019/787 rendelet 5. cikke d) pontjának ii., iii. és iv. alpontjában előírt felső határértékek nem specifikusak, és jelenleg nedves kémiai módszereket igényelnek, amelyeket az uniós jog nem határoz meg.

Azon anyagok pontosabb meghatározása, amelyekre a maradékanyag-határérték vonatkozik, javítaná a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholon végzendő elemzések eredményeit, például gázkromatográfiás módszerekkel, és előnyös lenne az elemzők számára, mivel számos régebbi elemzési technika megköveteli. veszélyes vegyszerek használata.

Különösen célszerű az észtereket csak az „etil-acetátra” korlátozni, mivel a potenciálisan jelenlévő egyéb észterek valószínűleg nem mutathatók ki standard analitikai technikák alkalmazásával, és elhanyagolható mértékben járulnak hozzá az észterek teljes mennyiségéhez. Az etil-acetát mérésének a 2870/2000/EK bizottsági rendeletben meghatározott referenciamódszeren kell alapulnia.

Hasonlóképpen, az összes aldehidhez főként hozzájáruló aldehid az „acetaldehid”. Ezért ebben a meghatározásban csak az acetaldehidet célszerű paraméterként használni, és szintén a 2870/2000/EK rendeletben meghatározott referenciamódszeren kell alapulnia.

A mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban csak kis mennyiségben vannak jelen magasabb szénatomszámú alkoholok, és mivel a magasabb forráspontú alkoholok könnyen desztillálhatók a magasabb forráspont miatt, ezek mérésének a 2870/2000/EK rendeletben meghatározott referenciamódszeren kell alapulnia.

A „furfurol” esetében a kimutathatóság hiányára vonatkozó jelenlegi követelmény a legtöbb tagállamban már nem használt nedveskémiai módszerre vonatkozik, így akadályozza meg az egységes és meghatározott elemzési módszereket és eredményeket. Mivel jelenleg nincs meghatározott referenciamódszer a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban lévő furfurol elemzésére, célszerű meghatározni egy olyan küszöbértéket, amely a favegyületekre a 2870/2000/EK rendeletben meghatározott folyadékkromatográfiás módszerén kell alapulóan mutatható ki.

Ezenkívül a teljesség kedvéért és a mezőgazdasági eredetű desztillátumnak az (EU) 2019/787 rendelet 4. cikkének 7. pontjában meghatározott meghatározásával összhangban helyénvaló előírni, hogy a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol a mezőgazdasági termékek alkoholos erjesztést követő lepárlásának eredménye.

Ezen indokolások mentén a 787-es rendelet 5. cikkének helyére az alábbi meghatározás kerülne:

E rendelet alkalmazásában a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol olyan folyadék, amely megfelel a következő követelményeknek:

1. a) alkoholos erjesztéssel állították elő, amelyet kizárólag a Szerződés I. mellékletében felsorolt ​​mezőgazdasági termékek lepárlása követ;
2. b) nincs más kimutatható íze, mint az előállítása során felhasznált nyersanyagoké;
3. c) minimális alkoholtartalma 96,0 térfogatszázalék;
4. d) maximális maradékanyag-szintje nem haladja meg a következőket:
5. etil-acetát g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 1,3
6. acetaldehid (etanal és 1,1-dietoxi-etán összege) g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,5

iii. magasabb rendű alkoholok (propán-1-ol, bután-1-ol, bután-2-ol, 2-metil-propán-1-ol, 2-metil-bután-1-ol és 3-metil-bután-1-ol összessége) g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,5

1. metanol g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 30
2. furfurol g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,5

A szabály a kihirdetéstől számított 20. napon lépne majd hatályba.

NAK/Pető Krisztina