Jogszabályi összefoglaló

2022. szeptember 3-tól módosult az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez igényelhető támogatásról szóló 53/2020. (X. 27.) AM rendelet, a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához igényelhető támogatásról szóló 57/2020. (XI. 13.) AM rendelet, valamint a szőlő- és bortermelés részletes szabályairól szóló 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet.

1. Nőtt a borászati gép- és technológiai berendezések beszerzésének támogatásintenzitása a 2022. január 15. és február 15. között benyújtott kérelmek esetében:

• Őstermelő és borászati KKV-k esetén a borászati üzem működési helye szerint a rendelet 1. mellékeltében felsorolt közép-magyarországi régióban található települések esetén 40%-ról 60%-ra, minden más településen megvalósuló intézkedésnél 50%-ról 70%-ra nőtt a támogatási intenzitás
• Nagyvállalatok esetén a borászati üzem működési helye szerint a rendelet 1. mellékeltében felsorolt közép-magyarországi régióban található települések esetén 20%-ról 30%-ra, minden más településen megvalósuló intézkedésnél 25%-ról 35%-ra nőtt a támogatási intenzitása.

2. Szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása esetében az alábbi fontosabb változásokra hívjuk fel a figyelmet:

• Jelentősen módosult a támogatás intenzitása a 2021. november 2-30. között benyújtott egyéni tervek esetében:
  • világörökségi területen megvalósuló intézkedés esetén 75%-ról 80%-ra
  • az intézkedéssel érintett terület fekvése szerinti földrajzi árujelző szerkezetátalakítási tervének megfelelő szőlőültetvény szerkezetátalakítása vagy átállítása esetén 50%-ról 75%-ra
  • amennyiben az intézkedés egyik földrajzi árujelzős szerkezetátalakítási tervnek sem felel meg, akkor 40%-ról 60%-ra nőtt a támogatás intenzitása.

3. A szőlő- és bortermelés részletes szabályairól szóló 26/2021. (VII. 29.) AM rendeletnél a következő lényeges változások történtek:

• A rendelet rendezi azt a kérdést, hogy ha a borászati terméktétellel összefüggő veszteség meghaladja a rendelet 10. mellékletben meghatározott veszteségnorma értékét, arról a borászati üzemengedélyes a szakmai-jövedéki nyilvántartás mellékletét képező jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzíti az adott veszteségnorma túllépésének indokát. A borászati üzemengedélyesnek haladéktalanul meg kell küldenie a jegyzőkönyvet a NÉBIH részére.
• A rendelet 11. mellékletében található borászati termékkísérő okmányok alkalmazását általános érvényűvé tette (megszüntetve ezzel a korábbi mobilpalackozókra és a borászati üzemmel közvetlen kapcsolatban álló kiszerelőre vonatkozó kivételt).
• A rendelet a forgalomba hozatalhoz kapcsolódó több új szabály bevezetését kitolta 2023. január 31-ig.
• A rendelet meghosszabbította a 2021. augusztus 1 előtt elkészített és hitelesített borkisérőokmányok használatát és kiterjesztette a 2022/2023-as borpiaci évre.
• A borok forgalomba hozatalára vonatkozóan a rendelet lehetőséget ad arra, hogy ha a borászati terméktétel analitikai, illetve érzékszervi vizsgálata megrendelésének időpontjában a forgalombahozatali azonosító nem áll rendelkezésre, akkor 2023. január 31-ig forgalombahozatali azonosítót nem kell megadni, és a minta lezárásán vagy a palackon a forgalombahozatali azonosító helyett a végső származási bizonyítvány száma is feltüntethető.
• A közfogyasztásra forgalomba hozott borászati termékeken kötelező jelölések esetén a „L” tételszám rövidítés mellett a NÉBIH azonosítót kell feltüntetni „NÉBIH” rövidítéssel „FHA” (forgalomba hozatali azonosító) rövidítése helyett.
• A rendelet pontosította a 8. mellékletben található borászati termékeken feltüntethető szabályozott kifejezések meghatározását:
  • Pontosította a cuvée kifejezést a borok esetében: pezsgő, minőségi pezsgő vagy illatos minőségi pezsgő kivételével legalább két szőlőfajta borából készült borászati termék.
  • A „pétnat” (gyöngyöző bor és pezsgő) definícióját, ahol a palackban uralkodó túlnyomás alsó 1 baros hatértékét eltörölte. Így a pétnat olyan gyöngyözőbor vagy pezsgő, amely mindenben megfelel a natúrbor előírásainak, továbbá amely az első alkoholos erjedését palackban fejezi be, így természetes szén-dioxid tartalommal rendelkezik. 20 °C-os hőmérsékleten, palackban tárolva maximum 4,5 bar túlnyomás uralkodik a benne oldott endogén szén-dioxid jelenléte miatt.
  • módosult a „primőr” kifejezés meghatározása, ahol a szüretet követő legalább 30 napban történő palackozás kitétele kikerült a meghatározásból: így a primőr termék a szüret évében palackozott borászati termék.

A rendeletekkel kapcsolatban további részletes információ a Magyar Közlöny 2022. évi 141. számában található,

illetve egységes szerkezetbe foglalva a hatályos jogszabályok az alábbi linken megtalálhatók:

• 53/2020 (X. 27.) AM rendelet
• 57/2020 (XI. 13) AM rendelet
• 26/2021 (VII. 29) AM rendelet

NAK/ dr. Sidlovits Diána