2025. szeptember 10-11 között rendezték a lengyelországi Byalistok-ban a 22. Tej Közösségi Fórumot.
Az immár hagyományos szakmai fórum fő témái a tejágazat jelenleg aktuális, legégetőbb kihívásai köré csoportosultak. Így pl. a változó globális helyzet, az új piacok megjelenése, miközben eddig stabilnak és biztonságosnak hitt piacokat veszítünk el. A tejtermelő gazdaságok számának csökkenése a tej iránti növekvő globális kereslet mellett, valamint a szövetkezeti rendszerek átalakításának és a modern üzleti modellekhez való igazításának szükségessége. Ugyanakkor a tejágazatnak a fenntarthatóság és a zöld átalakulás elvárásainak is meg kell felelnie anélkül, hogy elveszítené a versenyképességét és a gazdákat.
Ez csak néhány a számos témakörből, amelyeket a 22. Nemzetközi Tejipari Közösségi Fórum résztvevői megvitattak a pódiumbeszélgetések során.
Az ENSZ Közgyűlése 2025-öt a szövetkezetek nemzetközi évének nyilvánította, hangsúlyozva a szövetkezeteknek a fenntartható fejlődésben betöltött létfontosságú szerepét. Ennek megfelelően a konferencia második napján a tejszövetkezetek működésre köré csoportosultak a pódiumbeszélgetések.
Globális tejpiaci tendenciák
Az elmúlt években számos, a tejet és tejtermékeket helyettesíteni hivatott termék jelent meg a piacon. Annak ellenére, hogy a vegán tejhelyettesítők iránti igény töretlennek tűnik, tápérték és táplálkozási szempontból nem helyettesíthetők a tej és a tejtermékek. Ennek megfelelően világszerte folyamatosan nő a tehéntej iránti kereslet, különösen a fejlődő országokban. A legtöbb afrikai, dél-amerikai, délkelet-ázsiai ország, illetve Kanada nem tudja saját termelésből fedezni a keresletet, míg Európában a legtöbb ország termelése meghaladja a fogyasztást (ez alól csak Spanyolország, Olaszország, Svédország és az Egyesült Királyság kivétel).
A legnagyobb népességbővülést és keresletnövekedést felmutató országoknak tehát már a jelenlegi keresletet is import által kell fedezniük. Ezzel párhuzamosan globálisan csökken a termelők száma és világviszonylatban bizonytalanságot okoz, hogy a fő termelőországok (EU, USA, Ausztrália) termelése egyre instabilabb.
A tej és a vaj világpiaci ára – kilengésekkel ugyan – de folyamatosan emelkedik és a jövőben is hasonló tendencia várható. Különösan Délkelet-Ázsiában, illetve az afrikai kontinensen valószínűsíthető a kereslet és a fogyasztás növekedése. Ezzel párhuzamosan a termelés bővülése lassul, sok termelő bizonytalan a jövőt illetően.
A lengyel tejszektort meghatározó folyamatok és tendenciák
Lengyelország évente mintegy 13 milliárd liter nyerstejet állít elő, ezzel Németország, Franciaország és Hollandia mellett az EU negyedik legnagyobb tejelőállítója, 10%-os részarányt képvisel az EU összes tejtermeléséből. A lengyel tejszektor dinamikusan bővül, a 2004-es csatlakozás óta 40%-kal bővült a termelés. A tejexport ugyanebben az időszakban 183%-kal nőtt, ezen belül az elmúlt tíz évben 31%-kal emelkedett a kivitel.
Ezzel párhuzamosan erős koncentrációs folyamatok figyelhetők meg: a kisebb tehenészetek (1-10 és 10-30 tehén/gazdaság) száma folyamatosan csökken, míg a nagy (min. 30 tehén/gazdaság) tejüzemek száma nő.
Lengyelországban a tej stratégiai termék, ennek megfelelően kiemelt szerepet tölt be a mezőgazdasági termékek között. A lengyel tejtermelés számára a jövőben is kedvezőek a kilátások, pozitív tendenciák valószínűsíthetők. Ennek okai globális tekintetben a fejlődő országok tejfogyasztásának a bővülése, aminek következtében a kereslet folyamatos növekedése vetíthető előre. Emellett az EU szabadkereskedelmi megállapodásai minden bizonnyal kedvező hatással lesznek a lengyel tejexportra, mivel a Mercosur (Déli Közös Piac) megállapodás Lengyelország számára új piaci lehetőségeket jelent a dél-amerikai országokba irányuló tejexport tekintetében. Ugyanakkor a Kínába irányuló export esetében szintén bővülés várható. Európán belül az EU és az Egyesült Királyság között 2021-ben létrejött kereskedelmi együttműködési megállapodás vám- és kvótamentességet biztosít az EU-ból származó termékek esetében. Ez Lengyelország számra különösen fontos, mivel a lengyel export számára az Egyesült Királyság a legfontosabb EU-n kívüli célország.
A globális piaci folyamatok mellett a lengyel tejszektor sajátosságai is jelentősen hozzájárulnak az ágazat európai viszonylatban kedvező helyzetéhez és kilátásaihoz, így pl. a stabilan erős belső kereslet mellett a lengyel feldolgozóipar rendkívül dinamikusan reagál a fogyasztói tendenciákra, folyamatos termékfejlesztés által garantálja az állandóan változó fogyasztói igények kielégítését. A lengyel tejágazat további erőtartaléka a rendkívül fiatal gazdálkodói kör, az EU-ban itt a legalacsonyabb az átlagéletkor.
A szövetkezetek szerepe a tejágazatban
Az első szövetkezetek több, mint másfél évszázada alakultak Franciaországban, majd egész Európára kiterjedt a szövetkezeti mozgalom. A régi gyökerek ellenére - vagy éppen amiatt - Észak-Nyugat Európában a szövetkezetek sikere töretlen, jelenleg is meghatározó szerepük van számos mezőgazdasági ágazatban.
Ennek elsődleges oka, hogy a mezőgazdasági termelést és a gazdaságot érő hatások által keletkező kihívásokkal egy gazda sem tud egyedül szembenézni a globális kereskedelmet jellemző kiélezett piaci helyzetben.
A szövetkezeti modell a mai napig sikeres, hiszen nem csak a termelők, hanem a szövetkezetek üzleti partnerei számára is stabilizáló és pufferszerepet töltenek be az egyre emelkedő termelési költségek, a háborúk és konfliktusok okozta instabil globális helyzet, illetve az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások és fenntarthatósági kritériumok kezelésében.
A szövetkezetek DNS-ébe tartozik a flexibilitás, a krízisekhez való alkalmazkodás és a termelés adaptálása, ezért a reziliencia „motorjai” -ként stabilizálják a piacot. Emellett az innováció, digitalizáció központjai is egyben: számos digitalizációt és technológiai fejlesztést a szövetkezetek alkalmaznak elsőként, ezáltal biztosítva azok elérhetőségét tagjaik számára.
A szövetkezetek valódi hozzáadott értéke tehát a hosszú távú stabilitásban, piaci erőben és az erőforrásoknak a gazdák számára történő visszaosztásában rejlik, nem a piacon pillanatnyilag elérhető legmagasabb árak elérésében. Ennek megfelelően a szövetkezetek tagjaik számára „teljeskörű szolgáltatási csomagot” biztosítanak:
- stabil árak: kollektív alkuerő, kevesebb áringadozás, kockázatmegosztás
- tagi prémiumok (minőség, fenntarthatóság, ökológiai termelés stb. alapján),
- a nyereség újraelosztása az év végén osztalék formában,
- szolgáltatásokhoz való hozzáférés (digitalizáció, K+F, logisztika, képzés, közös beruházások).
- közös környezet- és klímavédelmi beruházások, a kisebb környezeti terheléssel járó termelés ösztönzése átvételi felár által
- társadalmi szerepvállalás: generációs megújulás, méltányos jövedelemelosztás, képzés/oktatás, részvétel a vidéki közösségek életében.
A digitalizációs technológiák, agrorobotika és az információs platformok térnyerésével a jövőben feltehetően még meghatározóbb lesz a szövetkezetek szerepe, mivel a termelői összefogásokon keresztül a termelők számára sokkal könnyebben megvalósítható az innováció és a tudásátadás.
Az EU nyugati, illetve északi tagországaiban hagyományosan kulcsszerepük van a tejszövetkezeteknek. Az EU tejtermelését meghatározó tagországokban (Németország, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Lengyelország) a termelői együttműködések képezik a tejágazat alappillérjét és hajtómotorját. Lengyelországban a tejágazat a szövetkezeteken keresztül működik, a tejforgalmazás 80%-a termelői összefogásokon keresztül valósul meg.
Olaszországban Emilia-Romagna tartományban a régióra jellemző klasszikus sajtokat (Pecorino, Parmigiano Reggiano) meghatározó részben szövetkezetek állítják elő. A szövetkezetek működése tekintetében alapvető fontosságú a demokratikus irányítás, illetve, hogy maguk a termelők a szövetkezet tulajdonosai. Minden szövetkezet a forgalma 5%-át egy alapba fizeti, amelyet arra használnak fel, hogy új szövetkezetek létrehozását segítsék. A szövetkezeteknek kulcsszerepük van pl. a fiatalok megtartásában is: ha a családi gazdaságnak van perspektívája, többen maradnak meg benne az új generációból.
A francia tejszövetkezetek az innováció motorjai: pl. a környezetvédelmi célok teljesítéséért magasabb átvételi árat kapnak a termelők: + 5EUR/1000 liter. A szövetkezet a tejet minden tagjától begyűjti, függetlenül attól, hogy mennyire nehezen megközelíthető helyen van a gazdaság. Alapvető fontosságú a bizalom a vezetőség és a tagok között, a tagoknak bízniuk kell azokban a vezetőségi döntésekben is, amelyeket nem értenek vagy amivel nem értenek egyet. A szövetkezetet „belülről kell kézben tartani”, ebben meghatározó a vezetőség alkalmassága és az alkalmazkodás a piaci helyzethez. Ebben nagyon nagy szerepe van az adatmegosztásnak és a bizalomnak, mivel a szövetkezet döntéshozatala számára elengedhetetlen a valós idejű adatok elemzése a döntéshozatalhoz.
A termelői összefogás és a szövetkezeti modell különösen krízisidőszakokban bizonyult a fenntartható tejágazat kulcsának számos tagországban, legyen szó gazdasági, környezeti vagy társadalmi szempontokról.
A termelői együttműködés önmagában, illetve a jól működtetett szövetkezeti modell Lengyelország számára meghatározó erőtartalék, hiszen mind a környezeti, gazdasági és szabályozási kihívásokhoz való alkalmazkodás, mind a termékfejlesztés és innováció ezeken a szervezeteken keresztül valósul meg. Ezen felül az együttműködések által lehetővé válik olyan globális sztenderdek, illetve digitalizációs platformok bevezetése, amelyek az egyéni termelők számára elérhetetlenek. Ennek köszönhetően a lengyel tejágazat az EU csatlakozás óta eltelt két évtizedben az EU negyedik legnagyobb tejtermelője lett, mára 10%-ot képvisel az Unió tejtermeléséből.
NAK / Dr. Kozak Anita