Talán nincs is olyan gazdálkodó, akinek a gazdaságában ne lenne olyan terület, ami nem az ő tulajdonában van és így haszonbérlettel használja. A bérelt területen gazdálkodóknak - az ország jelentős részét súlytó aszály miatt - idén különösen nehéz teher lehet a haszonbér megfizetése. Minden haszonbérlő számára törvény írja elő, hogy a haszonbért időszakonként utólag, de legkésőbb a naptári év végéig kell teljesíteni[1], így mostanában időszerű a bérleti díjak megfizetése.
A haszonbérleti szerződés megkötésekor a bérbeadó és a bérlő a haszonbér a teljes időtartamára, minden évre ugyanakkora összegű bérleti díjban állapodik meg, így évről-évre ugyanannyit kell fizetni, függetlenül a termés mennyiségétől és minőségétől. A jogszabály azonban lehetővé teszi, hogy egy aszályos évben bérleti díj mérséklési igénnyel forduljon a bérlő a földtulajdonos felé.
Mit is jelent a haszonbérfizetési kedvezmény?
A jogszabály lehetőséget biztosít a haszonbérlőknek a haszonbér mérséklését kérni a haszonbérbeadótól, arra az évre, amikor pl. az aszálykár miatt legalább 30 %-os hozamcsökkenést szenved el a bérlő.[2] Egész pontosan akkor illeti meg ez a kedvezmény a bérlőt, ha elemi káresemény vagy időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést szenved el. A szabályozás utal a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényre (röviden: Mkk tv.) Tehát ebben a jogszabályban kapunk választ arra, hogy mi is az az elemi káresemény (üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár)[3] de az aszály (a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz)[4] fogalmát is itt találjuk meg.
Szintén az Mkk. tv. segít megérteni a különbséget a hozam csökkenés és a hozamérték-csökkenés között. Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a Fétv. 63. § (1) bekezdésében nevesített hozamcsökkenés csak a feltétele a díjmérséklésnek, a kedvezmény tényleges mértéke a hozamérték-csökkenés mértékéhez igazodik, vagyis maximum annyi lehet, amennyi a hozamérték-csökkenés.
Tehát a haszonbérlőnek legalább 30 %-os hozamcsökkenést kell elszenvednie ahhoz, hogy a bérbeadó felé bérleti díj-mérséklési igénnyel fellépjen és majd csak a hozamérték – csökkenés ismeretében, annak mértékével arányos díjmérséklésre lesz jogosult. Tehát a 30%-os (vagy nagyobb) hozamcsökkenés nem azt jelenti, hogy a bérleti díj csökkentés mértéke is ugyanannyi, azaz 30%.
Milyen igazolást szükséges beszerezni?
Az agrárkármegállapító szerv igazolását, vagyis egy kormányhivatali határozatot kell bemutatni a hozamcsökkenés mértékéről. (Az agrárkár-megállapító szerv nem más, mint a kormányhivatalok Agrárügyi Főosztálya.) Jelenleg azonban a kormányhivatalok – a referencia ár hiányában – kizárólag a hozamcsökkenés mértékét tudják igazolni.
Fontos, hogy a kárenyhítési rendszerben nem tag mezőgazdasági termelőt érintő káresemény kapcsán, a termelő kérelmére is a megyei kormányhivatal állítja ki a hatósági igazolást.[5]
Hogyan szerezheti meg az agrárkármegállapító szerv igazolását a kárenyhítési rendszerben nem tag mezőgazdasági termelő?
Az agrárigazgatásért felelős minisztérium tájékoztatása szerint a kárenyhítési rendszerben nem tag gazdálkodóknak az igazolás beszerzéséhez szükséges kérelem minta kidolgozásra és megküldésre került a megyei kormányhivataloknak, így az a kormányhivataloknál elérhető.
Mi a teendő, ha megvan az agrárkár-megállapító szerv hatósági igazolása?
Ekkor a haszonbérlő, aki legalább 30%-os hozamcsökkenést szenvedett el és úgy dönt, hogy érvényesíteni kívánja a haszonbérbeadó felé a haszonbérfizetési kedvezményt, akkor a hatósági igazolás kézhezvételét követő 8 napon belül, írásban köteles közölni a haszonbérbeadóval, hogy haszonbérfizetési kedvezmény iránti igénye van, majd annak mértékét –a referencia ár ismerete után – a későbbiekben közölni.
NAK/ dr. Farkas Diana
1 Fétv. 50. § (2)
2 Fétv. 63. §
3 Mkk tv. 2. § 7.
4 Mkk tv. 2. § 1.
5 Mkk. tv. 23. § (2)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön