Folytatjuk cikksorozatunkat, melyben beszámolunk arról, hogy milyen változásokra lehet számítani, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a T/8000-es törvényjavaslatot, mely 23 agrártárgyú törvény módosítását tartalmazza és amelynek vitája még nem zárult le.
Cikksorozatunk első részéből – többek között - megtudhatták, hogy mi történik akkor, ha az igénybevevő az időleges más célú hasznosítás megkezdését - vagy befejezése után az eredeti állapot helyreállítását - az előírt 8 napon belül nem jelenti be az ingatlanügyi hatóságnak. A második részben beszámoltunk arról is, hogy - a tervezett módosítás szerint – a jövőben a nem földműves végrendeleti örökös is megszerezheti a föld tulajdonjogát, azzal a megkötéssel, hogy 1 éven belül el kell hárítania a tulajdonszerzés akadályát, azaz meg kell szereznie a földműves státuszt.
Az adásvételi szerződésnél a vevő és a rájelentkező elővásárló hasonló pozícióját eredményezi az az újkeletű szabály, hogy ha a szerződésben foglalóban állapodtak meg a felek és azt a vevő ki is fizette, akkor az elővásárlónak azt az összeget le kell tennie ügyvédi letétbe (vagy ha közjegyző jár el, akkor közjegyzői bizalmi őrzésbe) és az erről szóló igazolást csatolni kell az elfogadó nyilatkozathoz. Ha a szerződést az elővásárlásra jogosulttal hagyja jóvá a hatóság akkor a letétbe helyezett összeget az eladó részére kell megfizetni, egyébként az a letevő részére visszajár Ez a rendelkezés illeszkedik ahhoz a legutóbbi törvénymódosításhoz, ami a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (továbbiakban: Fétv.) kimondta, hogy az adásvételi szerződés az elővásárlásra jogosultra nézve külön rendelkezést nem tartalmazhat.
A mostani törvénymódosítás további pontosítást tartalmaz a volt haszonbérlőt megillető előhaszonbérleti jognál: mégpedig az ún. közvetlenül megelőző használat követelményét tisztázza. A tavalyi év elejétől ez úgy nézett ki, hogy ha a tulajdonos egy gazdasági évre bejegyzett földhasználó lett, akkor a volt bérlő elveszítette előhaszonbérleti jogát. Most ez kibővülne és nem csak a föld tulajdonosa vagy haszonélvezőjének a bejegyzett földhasználata szüntetné meg az előhaszonbérleti jogot, hanem ha ezek közeli hozzátartozója, továbbá mindezen személyek legalább 25%-ban tulajdonában álló cég lesz a föld bejegyzett földhasználója, akkor már nem élhet volt haszonbérlői előjogával a korábbi bérlő. Ezekben azok az esetekben nyilvánvalóan nincs kifüggesztés. De ha az előbbieken kívül bárki, harmadik személy meg tudja szerezni a földhasználatot egy érvényes földhasználati szerződéssel, ami kifüggesztésre kerül és a folyamat végén ő lesz a bejegyzett földhasználó legalább 1 év gazdasági időtartamban, akkor ez ugyanazt eredményezi a volt haszonbérlőre nézve, mintha maga a tulajdonos vette volna vissza a földhasználatot. Hasonlóan, a közös tulajdonban lévő földnél, ha a tulajdonostárs többlethasználattal szerez földhasználatot.
A haszonbérleti szerződések tartalmára vonatkozó előírás, hogy a szerződés a haszonbérlő által kötelezően alkalmazandó agrotechnikára, növénykultúrára vagy termelési módszerre vonatkozó előírást nem tartalmazhat.
A tulajdonosnak, földhasználónak - főszabály szerint – földművesnek (illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek) kell lennie, amíg tulajdonjoga, földhasználata fennáll. A módosítás egyértelművé teszi, hogy ezek megszüntetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha gazdaságátadásra került sor és emiatt került ki a nyilvántartásokból a gazdaságátadó.
Pontosításra kerül a gazdasági év fogalma is: ha egy bizonyos növénykultúra esetében a szokásos betakarítás időpontja a hivatkozott uniós rendeletben meghatározott időszakon kívülre esik, akkor a gazdasági év vége az ezen időszakot követő szokásos betakarítás időpontja.
Fontos: cikkünk megírásakor a beterjesztett törvényjavaslat ismert, a módosítások végleges formájukat a törvényjavaslat elfogadásával nyerik el.
NAK / Dr. Farkas Diana