A drónos permetezés a mai mezőgazdaság egyik leginnovatívabb területe. 2017 óta tartanak elméleti és gyakorlati kutatásaink és kísérleteink. Gazdáink pozitív tapasztalatai és egyre növekvő érdeklődése is arra ösztönöz, hogy ezzel a kérdéssel behatóbban foglalkozzunk.
A drónok használata Magyarországon több tényező miatt is elengedhetetlen.
Hazánkban jelentős a lefolyástalan vagy elöntésnek kitett területek aránya, ezáltal az ország 52%-án okoz gondot belvíz, változó mértékben és gyakorisággal. Drónokkal azonban a belvizes, más eszközökkel meg nem közelíthető területeket is lehet permetezni. Drónokkal a felázott talaj növénykultúrája gyorsan és hatékonyan kezelhető, így például a gombaölő szerek kijuttatása szempontjából kulcsfontosságú időzítés valósítható meg.
A nem belvizes, de vízzel jelentősen telített talajállapot esetén, például heves esőzések után a földi eszközzel elvégzett növényvédelmi munkák tovább növelik a talaj tömörödését, rontják a fizikai állapotát és csökkentik a vízbefogadó képességét. Ezekkel az eszközökkel szemben a drónok nem fokozzák a talaj romlását. A drónos földközeli kijuttatás során a növénykultúra taposása elkerülhető, ami a szántóföldeken földi eszközzel végzett kezelés esetén 2-10 % közötti veszteséget okoz. Ez által növelhető a kezelt területek potenciális termésmennyisége.
Az sem elhanyagolható, hogy a drónos permetezés lehetővé teszi a magas és zárt állományok kezelését is, ami más, földi eszközökkel csak jelentős termésveszteség árán érhető el.
A permetező drónok megjelenésével egyidőben vetődött fel a kérdés, hogy milyen anyagok kijuttatására képesek ezek az eszközök. Kémiai-fizikai értelemben korlátlan lehetőség áll rendelkezésünkre, azonban ezek közül csak szűk kör alkalmazható az agronómiai gyakorlatban. A növényvédő szerek mellett, melyek használata mélyebben kutatott, a szerves és szervetlen tápanyagok kijuttatására is növekvő igény mutatkozik a drónt használók részéről.
A permetező géppel – így akár drónnal is – kijuttatható tápanyagok három csoportra bonthatóak:
(1) A folyékony műtrágyák melyek nagy mennyiségben (hektáronként több tíz, esetleg száz literes dózisban) kerülnek felhasználásra, és ajánlott hígításuk következtében hektáronként 2-300 liter lémennyiség az elfogadott. Ezen anyagok kijuttatására a drónok kis lémennyiségre alapozott technológiája nem használható, illetve használata nem rentábilis. Ez tehát nem egy járható út.
(2) A szervetlen mikroelem lombtrágyák már kis (hektáronként 1-5 liter) mennyiségben is kifejtik hatásukat. Azonban ahhoz, hogy a drónok 5-20 liter/ha lémennyiség mellett ki tudják juttatni ezen anyagokat, magas koncentráció használata válik szükségessé. Ez a megnövelt töménység a földi kijuttatás során nem tapasztalt jelenséggel, azaz a lombtrágyák perzselő hatásával jár(hat), legfőképpen peszticidek és lombtrágyák együttes használata esetén, így két út közül kell választanunk. Vagy csökkentjük a tápanyag mennyiségét és az elvárt hatásról mondunk le, vagy megnöveljük a lémennyiséget 40-60 l/ha mennyiségig, ami a drónos kezelések területteljesítményét rontja, ezáltal költségét növeli. Tehát ez sem igazán járható út.
(3) A szerves lombtrágyák, növénykondícinálók és bioaktivátorok a szervetlen lombtrágyákhoz hasonlóan kis dózisban alkalmazandók, ugyanakkor perzselő hatásuk nem jelentkezik a nagy töménységben történő kijuttatás során sem. Ezt az utóbbi években kedvezően felhasználható aminosav, huminsav és kiegészítésként kismértékű mikroelem tartalmú készítmény drónos kijuttatási eredményei alapján jelenthetjük ki, természetesen más készítmények ilyen jellegű káros hatását nagy területen történő használat előtt tesztelni szükséges. Ezen készítmények alkalmazásánál a drónos kezelések során használt kisebb cseppméret és az ezzel összefüggő kisebb permetezőrendszer keresztmetszet szabhat határt az alkalmazandó készítményeknek. Ezen aminosavas, huminsavas készítményeknek a köre igen széles, azonban nagy eltérések mutatkoznak az összetételben, például az aminosav- vagy a huminsav bázis összetettségében, ami befolyásolja hasznosulásukat és kelátképző tulajdonságukat. Ez tehát az az út, amin érdemes elindulnunk és tovább haladnunk.
Az aminosavak és huminsavak drónos kezelésekhez való alkalmazása más szempontból is kedvező. Ezen anyagok a vegetáció során folyamatosan fejtik ki hatásukat, ugyanakkor adagolásuk több részletben javasolt. A magas növésű kultúráknál abban az időszakban is célszerű adagolni ezen készítményeket, amikor a földi permetező gépekkel már nem tudjuk megközelíteni a növényállományt. Ezáltal biztosítható folyamatos ellátásuk, akár a növekedés és a terméstelítődés időszakában is. Szántóföldi tapasztalatok alapján minden drónos kezeléssel 5% terméstöbbletet realizálunk a kezeletlen területekhez képest, ezek az értékek pedig egy jó kezelési terv esetén összeadódnak. E mellett előnyös hatásuk, hogy az aminosavas és huminsavas készítmények a legtöbb esetben peszticidekkel együtt is kijuttathatóak. Így ezek a növényvédelmi kezelések kiegészítőjeként segíthetik a növénykultúra folyamatos fejlődését és stressztűrő képességét.
Végül felvetődik a permetszer pontos bekeverésének kérdése, amire cégünk szintén tud megoldást nyújtani. Itt nagyobb koncentrációjú oldattal dolgozunk, hiszen a drónoknak elegendő 5-20/ha permetlé mennyiség a kívánt hatás eléréséhez. Ezért a pontosság és a biztonság elengedhetetlenek a hatásos munkavégzéshez. Ha csak egy milliliter eltérés is van a víz és a növényvédőszerr aránya között, az az eredményt nagyban befolyásolja. Senkitől nem várhatjuk el, hogy szemmértékkel be tudja keverni a permetlevet, ezt a terhet le kell venni a kiszolgáló személyzet válláról. Kutatásaink és kísérleteink alapján mi létrehoztunk egy évek óta tökéletesen működő digitálisan szabályozott keverő és drón tankoló platformot, ami kiszolgálja a nagy koncentrációjú oldatok előállítása során támasztott igényeinket. Ez a rendszer és módszer gyors, pontos és biztonságos permetlé-előkészítést és adagolást tesz lehetővé. Számunkra ez az újonnan kifejlesztett platform a felelősségteljes drónos permetezés előfeltétele.
Mindebből is látható, hogy ennek a területnek óriási a perspektívája, nagyon komoly kihívás és lehetőség rejlik benne a magyar mezőgazdaság és föld számára.
A témában megjelent korábbi cikk: Innovatív megoldások a növény- és talaj tápanyag-utánpótlásban
Forrás: Zalai Miháy, Kovács László (ISM Technology)
Fotók: Kovács László
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön