Fenti címmel megjelent tájékoztatójában hívja fel a figyelmet a Magyar Államkincstár arra, hogy a 2024. évtől érvényes szabályozás szerint amennyiben tárgyévben a mezőgazdasági termelő az adott tábla vonatkozásában talajtakarás nélküli parlag hasznosítást (PIH01) jelölt az egységes kérelemben, úgy a július 15-től szeptember 30-ig tartó időszakban – mely a talaj vízvesztése szempontjából az egyik legérzékenyebb időszak - gondoskodnia kell a talajtakarásról a spontán megjelenő növényzet megőrzésével vagy július 15-ig elvetett takarónövény kultúrával.
A talajtakarás biztosítása során megfelelő agrotechnikával (pl. kaszálás) meg kell akadályozni a gyomok terjedését, hogy a terület a támogathatósági minimum feltételeknek továbbra is megfeleljen!
A fenti szabályozás fontosságát az adja, hogy - mint korábbi cikkeinkben is ismertettük - az erőteljes napsugárzás, a nyári záporok és jégesők, a légköri aszályok kialakulása egyaránt károsan hat a talaj szerkezetességére, a talaj életére, a vízháztartására. A talaj takarása csökkenti a felső talajréteg felmelegedését és kiszáradását, kicserepesedését, eső esetén pedig fizikai védelmet biztosít a becsapódó esőcseppek tömörítő hatása ellen, lassítja az érkező víz levonulását, elősegítve ezzel az egyre értékesebb csapadék beszivárgását a talajba, olvasható a MÁK most megjelent közleményében.
A talaj takarása tehát nemcsak a támogatások teljes összegéhez történő hozzájutás feltételeként betartandó Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotnak való megfelelés miatt fontos, hanem minden gazdálkodó érdeke, hogy óvja talaját és az abban tárolt vízkészletét is.
A teljes hír az alábbi linken érhető el:
https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/-/minimalis-talajboritas-fontossaga
Kapcsolódó híreinket, kisfilmünket az alábbiakban tekintheti meg:
https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/kornyezetgazdalkodas/107249-takarjuk-talajainkat
https://www.youtube.com/watch?v=dnn9aDvfvxQ&t=18s
NAK / Sztahura Erzsébet