Korábban a talaj alapparamétereiről adtunk rövid összefoglalást annak érdekében, hogy amint kézhez kapja a talajvizsgáló laboratóriumtól a vizsgálati jegyzőkönyvet, a gazdálkodó is értékelni tudja földjének talaját.
Említettük korábban és most is kiemeljük, hogy a jogszabályi kötelezettségek – pl. Nitrát rendelet, illetve pályázati feltételek teljesítése miatt egyre több gazdálkodónak kötelező talajvizsgálat, mely egyébiránt is hasznos „vérkép” legalább 5 évente, hogy rátekinthessünk talajaink tápanyagtőkéjére, a jelentősebb változások okának esetleges felderítése érdekében.
Haladjunk tovább a laborvizsgálati jegyzőkönyv adataiban:
A talaj tápanyagtartalmának meghatározása jelenleg a hagyományos laboratóriumi vizsgálati módszerrel történik. Ezen módszer a szakma számára ismert, elismert és szabványosított, így jelenleg ezzel a hagyományos módszerrel nyert eredmények értelmezését taglaljuk. Természetesen az elmúlt évtizedben igény alakult ki új mérési módszerek és technológiák kidolgozására is, melyek gyors elemzésekre alkalmasak. Ezek ugyan a jogszabályi kötelezettségekhez még nem elfogadott módszerek, de a precízebb gazdálkodás csaknem nélkülözhetetlen elemeivé válnak.
A talajvizsgálatok során mindenekelőtt a talaj N-, P- és K-tartalmát (szűkített talajvizsgálat) határozzák meg, mivel ez a három elem alkotja a növényi makrotápelemek legfontosabb csoportját, de közel sem jelentik az összes tápelemet. Az ST AKG pályázati felhívás is már alapkövetelményként elvárja a bővített talajvizsgálat meglétét, melyek a legfontosabb mező és mikroelem koncentrációit is mutatják (Mg, S, Na, Zn, Cu, Mn). A makro- és mikroelemekre való felosztás nem fontossági sorrendet jelent, hanem csak az illető elemnek a növényekben található mennyiségére utal.
Jelen cikkünkben a makroelemek sorából a foszforra jellemző értékeket ismertetjük, így az alábbi táblázat tartalmazza az AL oldható foszfor értékeket a MÉM-NAK egykori ajánlásai szerint. Azonban szükséges azt tudni, hogy az elmúlt évtizedekben kísérletekre alapozottan a lenti adatoktól kissé eltérő, környezetkímélő, illetve a gazdaságossági elemzésekre – a legnagyobb jövedelmet biztosító számítások - alapozottan számos más határértéktábla is létezik, illetve van alkalmazásban. (Általánosságban elmondható, hogy 160-180 kg/ha P2O5 tartalom már jónak mondható.). Jelen cikkünkben - csupán tájékoztató jelleggel - az alap, klasszikus táblázatot csatoljuk.
Látható, hogy a foszfor mozgása, mobilitása nagymértékben függ a talaj karbonátosságától, pl. meszes talajban különösen csekély mobilitással bír. Javul a felvétel nedvesebb talajon, illetve a talaj hőmérséklete is befolyásoló tényező. Hűvös talajon, fiatal növényeknél könnyen alakulhat ki foszforhiány (antociános levélkék). Egyes elemzések szerint a zöldségeknél 5 oC csökkenéssel akár 50 %-kal is visszaesik a felvétel ugyanolyan ellátásnál.
|
Szántóföldi termőhely |
Karbonátosság (CaCO₃ %) |
AL-P2O2 % |
||||
|
Igen gyenge |
Gyenge |
Közepes |
Jó |
Igen jó |
||
|
I. Csernozjom talajok |
>1 |
50 |
51–90 |
91–150 |
151–250 |
251–450 |
|
<1 |
40 |
41–80 |
81–130 |
131–200 |
201–401 |
|
|
II. Barna erdőtalajok |
>1 |
40 |
41–70 |
71–120 |
121–200 |
201–400 |
|
<1 |
30 |
31–60 |
61–100 |
101–160 |
161–360 |
|
|
III. Kötött réti és glejes erdőtalajok |
>1 |
40 |
41–70 |
71–110 |
111–180 |
181–380 |
|
<1 |
30 |
31–60 |
61–100 |
101–150 |
151–350 |
|
|
IV. Homok- és laza talajok |
>1 |
50 |
51–80 |
81–130 |
131–250 |
251–450 |
|
<1 |
30 |
31–60 |
61–100 |
101–200 |
201–400 |
|
|
V. Szikes talajok |
>1 |
40 |
41–70 |
71–120 |
121–180 |
181–380 |
|
<1 |
30 |
31–60 |
61–100 |
101–150 |
151–340 |
|
|
VI. Sekély termőrétegű vagy erősen erodált lejtős talajok |
>1 |
50 |
51–80 |
81–130 |
131–200 |
201–400 |
|
<1 |
30 |
31–60 |
61–100 |
101–150 |
151–350 |
|
Forrás: A talaj AL-oldható foszfortartalmának határértékei a foszforellátottság megítéléséhez (MÉM-NAK)
A foszfor élettani szerepének összefoglalása:
- segíti a növekedést, gyökérfejlődést és a generatív fejlődést (virág-, mag-, és termésképződést),
- fokozza a szárszilárdságot, ellenálló képességet (vízgazdálkodás, szárazságtűrés),
- kedvezően hat a termésminőségre, koraiságra,
- részt vesz a fehérjeképződésben, energia-forgalomban,
- építő elem fehérjékben és szerves vegyületekben.
A foszfor gyengébb mozgású a talajban, mint bármely más elem - 5-10 cm -, és mivel a talaj sószintjét nem emeli, ezért egyszerre nagyadagú kijuttatása is lehetséges.
A foszfor hiányának legjellemzőbb tünetei:
- sötétzöld, majd vörösesbarna levélfonáki elszíneződés az alsó levelektől indulva,
- felkopaszodás indul meg (tartós hiány esetén),
- gyenge a növekedés, gyökérképződés, vékony és rövid a szár,
- a gyökér hosszú, szálas, vörösesbarna,
- a termés fejletlen, torz a virágfejlődés a kötődés hibái miatt
Túladagolása közvetlenül nem okoz jellemző tüneteket, de a mikroelemekkel szembeni tápelem antagonizmusa, azaz a másik ion mozgásának csökkentése (foszfor- cink) áttételesen hiánytüneteket okoz, ezért természetesen nem javasolt a túlzottan nagy mennyiségű kijuttatása. A talajokban az évente kiadagolt baromfitrágya, vagy pl. hígtrágya kijuttatás okozhat feldúsulást.
Cikksorozatunkban megjelent korábbi cikkeink:
- Amiről a talajvizsgálati eredmények beszélnek I.
- Amiről a talajvizsgálati eredmények beszélnek II.
- Amiről a talajvizsgálati eredmények beszélnek III.
- Amiről a talajvizsgálati eredmények beszélnek IV.
- Amiről a talajvizsgálat eredmények beszélnek V.
NAK KAP-hálózat ZTE / Sztahura Erzsébet
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön