Közös Agrárpolitika

A 2023-tól induló új KAP esetében a gazdálkodók egy éves vállalásokat tehetnek a gazdaságuk egészére az agrár-ökológiai Program (AÖP) választható gyakorlatai közül. A választható „jó gyakorlatokat” úgy kell összeállítani, hogy azok értéke elérje a 2 pontot.

Gazdálkodói szempontból a gyakorlatok kiválasztásánál érdemes mérlegelni, hogy a kiválasztott gyakorlat milyen követelményeket támaszt a megvalósítás során.

• üzemi szinten megvalósítható-e?
• hatással van-e a munkafolyamatok ütemezésére?
• a megvalósítás milyen adminisztratív terheléssel jár?
• milyen beruházási igénnyel jár?
• várható-e költségcsökkenés a gyakorlat alkalmazásának következtében?
• javul-e a termelékenység a gyakorlat alkalmazásának következtében?

Az egyik ilyen lehetséges 2 pontot érő gyakorlat a következő: „A szántóterületek legalább 50 %-án mikrobiológiai készítmények alkalmazása vetés előtt, illetve vetéssel egy menetben kijuttatva és a talajba dolgozva, illetve szármaradványokra kijuttatva, majd azokat a talajba keverve.”

Tekintsük át, hogy ezen előírás választása milyen előnnyel járhat a gazdálkodók számára. A mikrobiológiai készítmények alkalmazása több előnnyel is jár:

• Ennek a gyakorlatnak az alkalmazása a terület 50%-át érinti, de az alkalmazás következtében a gazdaság szántó területének 100%-ára igényelhető a támogatás.
• Az alkalmazott mikrobiológiai készítmény felhasználása egy éven belül több időpontban is lehetséges: vetést megelőzően, vetéssel egy menetben és a tarlók kezelésénél így jól illeszthető a munkafolyamatokba, akár évente változtatható.
• Mikrobiológiai készítmény kijuttatására alkalmas eszköz megléte esetén a magágykészítéssel, vetéssel vagy tarlók kezelésével egy menetben kijuttatható, így külön munkaművelet nem szükséges a kijuttatáshoz.
• Modern készítmények alkalmazása nem igényel külön beruházást sem tárolás, sem szállítás, sem kijuttatás területén. Alacsony hektárdózis miatt könnyen szállítható, kijuttatásuk akár meglévő szántóföldi vegyszerezővel megvalósítható. Bizonyos készítmények más folyékony kijuttatást igénylő inputanyagokkal keverhetőek (pl.: folyékony műtrágyák, folyékony starter trágyák…)
• A mikrobiológiai készítmények alkalmazásával N-hatóanyag megkötése és a talajban lekötődött tápanyagok feltárása érhető el, ezáltal termésdepresszió nélkül csökkenthető a kijuttatott műtrágyák mennyisége.
• Szármaradványok bontása esetén gyarapítható a talajból felvehető tápanyag mennyisége, a mikrobiológiai aktivitás növelése jótékonyan hat a talajok szerkezetére, művelhetőségére, alacsonyabb gázolaj felhasználás érhető el.
• Vetésforgónkban szereplő kevés növény miatt a talaj egyoldalúan hasznosított, a gazdanövények egymást követő visszavetése segíti a patogén szervezetek elszaporodását, ami ellen a talaj mikrobiológiai kezelésével védekezhetünk, csökkentve a káros hatású mikrobák elterjedését. Ezáltal alacsonyabb fertőzési nyomás érhető el, minek következtében csökkenthető a növényvédelmi kezelések száma.
• Amennyiben a talaj tápanyag készletének növelése, a talaj szervezetének javítása ezáltal művelhetőségének javítása és a patogénok általános nyomásának elérése a cél akkor a tarlómaradványok kezelésével és a talajba dolgozásával érhető el.

Fentiek szerint összegezve: A készítmény alkalmazása nem támaszt jelentős beruházási igényt, mérettől függetlenül minden gazdaságban könnyen adaptálható, az alkalmazás hatására gazdasági előnyök érhetők el. Csökkenthető a kijuttatott műtrágya mennyisége, csökkenthető a felhasznált növényvédelmi beavatkozások száma, javítható a talajok művelhetősége, csökkenthető a felhasznált gázolaj mennyisége. S mindezen leírtak mellett most se feledjük, a talajélet regenerálásával feljavított talajszerkezet segít a vízmegőrzésben is, tehát csökkenthetjük átmenetileg a vízhiányos, vagy aszályos periódusokat, könnyebben alkalmazkodhatunk a változó környezeti körülményekhez.

NAK/ Sztahura Erzsébet