Közös Agrárpolitika

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Pénzügyi hírlevelében adott tájékoztatást a 2023-as év vidékfejlesztési intézkedéseinek kifizetéseiről.

A 2021–2022-es átmeneti évek után 2023. január 1-jén hatályba lépett a 2023–2027-es időszakra szóló Közös Agrárpolitika. Ezzel párhuzamosan tart még a 2014–2020-as ciklus lezárása.

• Agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 895,6 milliárd forintot fizettek ki szeptember 30- ig. A folyósított támogatási összeg 58,2 százaléka (521,3 milliárd forint) európai uniós forrásból származott, 41,8 százalékát (374,3 milliárd forint) hazai költségvetésből fizették ki.
• Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások között a Vidékfejlesztési Program kifizetései domináltak (63,6 százalék), melyek megközelítették az 570 milliárd forintot. A közvetlen támogatások a kifizetések csaknem egynegyedét (23,5 százalék) képezték, 210,4 milliárd forint kifizetésére került sor szeptember 30-ig. A nemzeti támogatásokra 98,4, a piaci és egyéb támogatásokra együttesen 17,3 milliárd forintot folyósítottak az év első kilenc hónapjában.
• Az egyes ágazatok támogatottságát vizsgálva elmondható, hogy a szántóföldi növénytermesztők kapták a támogatások csaknem negyedét, míg az állattenyésztők a támogatások 17,3 százalékát használhatták fel, a kertészet részesedése pedig csupán 5,5 százalék volt.
• A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer keretében (I. pillér) a 2022. évi időjárás okozta rendkívüli mértékű károk kompenzálására 50,6 milliárd forintot folyósítottak 2023-ban a jogosult termelők számára.
• A mezőgazdaság hitelállománya 2,2 százalékkal 1047,9 milliárd forintra emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a kedvezményes hitelek aránya 69,0 százalékot, a piaci hitelek részesedése pedig 31,0 százalékot tett ki 2023. szeptember 30-án.
• A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni gazdaságok hitelállománya csökkent, 7,8 százalékkal 377,0 milliárd forintra mérséklődött. A hitelállományon belül a beruházási hitelek voltak továbbra is túlsúlyban, bár állományuk 10,6 százalékkal visszaesett. A hitelek zöme a szántóföldi növénytermesztőket finanszírozta. A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 4,3 milliárd forinttal volt kevesebb az egy évvel korábbi értéknél.
• A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya 8,8 százalékkal 670,9 milliárd forintra emelkedett. A növekedés a beruházási és az éven belüli hiteleknél jelentkezett. A hitelállományból legnagyobb mértékben az állattenyésztési ágazat részesedett. A mezőgazdasági társas vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 4,6 milliárd forinttal volt több az egy évvel korábbi értéknél.
• A mezőgazdaság garantált hitelállománya dinamikusan nőtt. A lízingcégek szerződésszáma 21,0 százalékkal csökkent, a tőkekintlévőség összege növekedett.
• Az élelmiszeripar hitelállománya a mezőgazdaságéval azonos ütemben, 2,2 százalékkal bővült, ezáltal 750,6 milliárd forintra emelkedett 2023 harmadik negyedévének végére. Az ágazat hitelállományában a kedvezményes hitelek aránya 55,1 százalékot tett ki.
• Az egyéni vállalkozások hitelállománya 2,5 százalékkal volt kevesebb az előző év azonos időszaki értékénél, ezáltal 6,1 milliárd forintra csökkent, a társas vállalkozásoké 2,2 százalékkal 744,5 milliárd forintra nőtt. A mezőgazdaságban és az élelmiszeripari társas vállalkozások hitelállományában is a beruházási hitelek növekedése volt a meghatározó. A szóban forgó szegmens hitelállományának legnagyobb részét (25,6 százalékát) az ún. egyéb élelmiszeripar szakágazatban tevékenykedő vállalkozások adták, 16,4 százalékát az egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítással foglalkozók,
  8,8 százalékát pedig a baromfihús feldolgozása szakágazatban tevékenykedők tudhatták magukénak.
• Az élelmiszeripari társas vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 43,5 milliárd forinttal volt kevesebb az egy évvel korábbi értéknél. Az ágazat garantált hitelállománya tovább bővült.

További információk a témában a Pénzügyi Hírlevél című kiadvány 4. számában olvashatók.

Forrás: AKI