A tankönyvek szerint 50%-os lombhullásnál már érdemes elkezdeni az őszi lemosó permetezést. A leváló levelek nyomán a levélalapnál keletkező kis ágsebek a parásodásig nyitva maradnak. Ezeken a nyílt kapukon keresztül, gombák, baktériumok fertőzhetik meg a növényeket. A fertőtlenítés szempontjából, de az idei év sajátosságai miatt is a réztartalmú gombaölőké legyen a főszerep. Az alábbi fotó jól mutatja, hogy platánokon milyen lombhullást okozott az apignomónia gomba.
Fotó: Zsigó György -Platán
Most az ágakon a kéregsebekben várja a jövő évet, mindenképpen javaslom a rezes lemosást. (Ez a gomba a lehullott levelekben is áttelel!) A réz mellett néhány kén és olajtartalmú készítmény is engedélyezett közterületen. Az adott növényfajtól és károsítóitól függően válaszhatnak ezek közül is. Indokolt lehet a szivarfák, a juharok, a hársak, a tölgyek, a díszkörték és egyéb fafajok őszi lemosása is. A legjobb, ha ebben a kérdésben a növényorvosukhoz fordulnak. A növényvédős szakember válasza mellett a vállalkozói szerződés előírásai (korlátai) és az anyagi lehetőségek is beleszólnak a döntésbe. Máshogyan dönt az a kolléga, aki biztos abban, hogy tavasszal is meg tudja rendelni a rügypattanáskori lemosást. Ekkor válthat pl. olajos rovarölőre, de akár ismételhet is az őszi készítménnyel.
A lisztharmatok és még számos kórokozó a lehullott levelekben vészeli át a telet. Ezért a lehullott lomb összegyűjtését és eltávolítását is el kellene végezni a következő évi induló fertőzés megakadályozása miatt. A fotón a lisztharmatos orgonaleveleken láthatják az áttelelést biztosító sárga-fekete „gombagöböket” (a kazmotéciumokat) melyekből tavasszal, közvetlenül a növényeik alól pattannak ki a fertőző spórák.
Fotó: Zsigó György - Orgona
A vadgesztenyék lombját, az abban báb alakban áttelelő aknázómoly, de a levélbarnulásukat okozó guignardia gomba miatt is össze kell gyűjteni és el kell szállítani. A fák alatt hagyott levélkupacok belsejében talán még védettebbek is a károsítók. Lehet, hogy az egyes parkokra jellemző elhúzódó molyrajzás is ezzel magyarázható?
Lassan fel kell készülnünk a közterületeken álló dézsás, cserepes dísznövények betárolására is. Csak a pajzstetűtől, a levéltetűtől, az atkától és a gombabetegségektől mentes növényeket szabad teleltetni. Ellenkező esetben a tárolóhelyiségben tovább szaporodhatnak és átterjedhetnek azokra a növényekre is, melyek ősszel még egészségesek voltak.
A levéltetvek és a pajzstetvek ellen kényelmes és környezetkímélő eljárás a Mospilannal végzett beöntözés, mely a leandereknél már bevált eljárás lett. A permetlé készítéséhez előírt töménységgel dolgozzanak. Csak a szabad ég alatt alkalmazzák, így megakadályozhatjuk az kipárolgásból eredő estleges mérgezéseket. Ennek minimális a veszélye, de biztonságból még csak ne is a közterületen, hanem pl. az intézményük elzárt udvarán végezzék el a munkát. A közepesen nedves talajoknál szívódik fel a legjobban a rovarölő. Az állatokat is tartsák távol a cserepek alatti tálban összegyűlő csurgaléktól.
Az atkák szívogatásától egyöntetűen fakulnak, szürkülnek a leander levelei. Az atkák nem rovarok, őket nem pusztítja el a Mospilanos belocsolás. Ellenük a többszöri atkaölőszeres permetezéssel védekezhetnek. A közterületeken a Nissorun 10 WP-t használhatják. Tapadásfokozó segédanyagot is tegyenek a viaszos vagy szőrös levelű dísznövények permetlevébe.
Fotó: Zsigó György - Leander
Ahol nincs sok dézsás, cserepes növény vagy nem akarnak a kémiai készítményekhez nyúlni, ott marad a kézi tisztogatás. A tünetes levelek eltávolításával, a pajzstetvek lekefélésével, a levéltetű kolóniák letörlésével is szép eredményeket érhetnek el. A selejtezésre szánt beteg példányokat pedig minél gyorsabban távolítsák el az egészségesek közül.
(Zsigó György, NMNK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön