„Az év első három hónapjának rendkívül száraz időjárása miatt az idén már a vegetációs időszak elején aszály alakult ki az ország jelentős részén, ami nagy területen már a közepes szintet is elérte.” – idéztem a met.hu-ról. A keddi térképük szerint a levegő páratartalma is nagyon kicsi, ami jelenleg nem kedvez a virágfertőző monília „felébredésének” és a fertőzésnek.
Úgy tűnik, hogy változott a helyzet. A csütörtöki esőzés igazi örömhír a növények számára! Azonban a növényvédősöknek a virágfertőző moníliára is gondolniuk kell. Az eső után párára, nedvességre számíthatunk, ami segíti a monília terjedését. A kajszi már túl van a veszélyen, néhol már sziromhullásban van. „Ahol még virágzik, ott még beleharaphat a monília a virágokba.” – idézem Pénzes Béla professzor urat. Egyébként komoly ellenfél, mert már akár a csészeleveles kajsziban is fertőzhet ez a gomba, de később a piros bimbós állapotban és teljes virágzásban is támadhat, akár az egész termést is elviheti.
Kép: Rügy és tavalyi évi gyümölcsmúmia, forrás: Zsigó György
A meggynél más a helyzet. Hosszabban tartó esők hatására a fertőzött vesszőkön, múmiákon áttelelő gombatelepeken felélednek és lefűződnek a fertőző spórák. Még nagyobb a veszély, ha közben hűvösebbre fordul az idő! Egyrészt, mert ez kedvez a virágfertőző gomba terjedésének, másrészt, mert ilyenkor a meggy virágzása elhúzódik, tovább tart. Ez is kedvez a moníliának, mert hosszabb ideig talál fertőzésre alkalmas virágrészt. Majd meglátjuk, hogy mennyi esőt kapunk és hogy az a léghőmérséklet függvényében milyen gyorsan szárad fel, meddig párolog a talajból? Hajnali köd vagy pára után néhány óra alatt megtörténhet a fertőzés…
A megpattant meggyrügyeken keresztül is bejuthat a bimbókba a kórokozó. Ezért a „profik” az ültetvényekben, a folyamatosan nyíló meggynél megelőzésként már fehér bimbós állapotban védekeznek felszívódó gombaölőkkel, majd a virágzás hosszától és az időjárástól függően ismételnek pl. teljes virágzáskor, 80%-os sziromhullásban, majd közvetlenül terméskötődés után. A nagy ültetvények 3-4 kezeléssel számolnak évente. Hűvös, párás tavaszon a kajszinál is indokolt lehet a két permetezés.
A házikertekben is csak megelőzéssel védekezhetünk ellene. Átnéztem a készítmények tavalyi listáját, nincs változás. Most is ezek a III. kategóriás, felszívódó gombaölő hataóanyagok engedélyezettek a kajsziban, a cseresznyében, a meggyben és az őszibarackban monília ellen: a hidegben is kiválóan védő ciprodinil, a penkonazol, a fenhexamid, a fludioxonil (inkább később, a gyümölcsmoníliára ajánlják), a boszkalid, stb. Őszibarackban engedélyezett a fenpirazamid hatóanyag is. A bórtartalmú lombtrágyák segítik a termés kötődését.
Jó minőségben, apró cseppképzéssel történjen a kezelés. Teljesen be kell fednünk a rügyeket, virágokat! Permetszereink tapadását, esőállóságát a cseppek szétterülését növelhetjük a tapadásfokozók hozzáadásával. Több biostimuláló készítménynél leírták a moníliák elleni mellékhatást. A növény ellenálló képességét növelik, és ezzel segítenek minket a küzdelemben.
Az „egyszerű anyagok” közül őszibarackban és cseresznyében a csalán kivonatát ajánlják többek között a moníliás virágfertőzés ellen.
Kép: Moníliával fertőzött meggy és kajszi, forrás: Zsigó György
Amennyiben mégis megtörtént a fertőzés, azt már a sziromleveleken, a bibén vagy a porzókon is láthatjuk, apró, barna foltok alakjában. A sziromlevelek petyhüdtek. A kajszivirágok tövénél apró mézgacseppek is megjelenhetnek. Később az egész virág elbarnul, nagy részük elszáradva a fán marad. Ez a meggynél különösen feltűnő. Ekkor már a vessző belsejében terjed a kórokozó. A vesszők elszáradása gyakran megáll, nem folytatódik a vázágak és a törzs felé, de a szakirodalom a teljes fapusztulást sem zárja ki. A gyors metszés segíthet! A fertőzött rész alatt 20-30 cm-rel kell levágni a száradás tüneteit mutató vesszőt, ágat. A cseresznye, az őszibarack, a mandula, egyes szilva fajták és számos dísznövény is károsodhat a virágfertőző moníliától.
A Gazdabolt.tv -n sok videót találnak a virágfertőző moníliáról. Néhányat velem készítettek. Ma már máshogy fogalmaznék, mint ezekben a filmekben! Akkor a korábban tanultak alapján a bibén keresztüli fertőzésről beszéltem. Visszalapoztam az 1974-es, az 1978-as és a 2000-es kiadású szakkönyveimben és valóban, ezekben is a gomba bibén keresztüli behatolásáról írnak, ezt tartják a legfontosabbnak. Megemlítik ugyan a fehér bimbóknál és a porzóknál történő fertőzést is, de mára egyértelműen kiderült, hogy bármelyik virág alkotórészen keresztül bejuthat a gomba. Bizonyos időjárású években, ezért kell ismételni a kezeléseket.
Zsigó György, NMNK
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön