Azt hittem, hogy az idei évre már elfelejthetjük a kórokozó gombákat. Azonban a csapadék és a nyárvégi meleg beindította a fertőzésüket. Csütörtöktől további gyümölcsrepesztő esőt jósolnak az OMSZ meteorológusai az egész országra. Ahol még nem szüretelték le a szőlőt, vagy alma, körte, kései őszibarack, szilva van a fákon, ott még szóba jöhet egy permetezés a fán lévő termés védelmére. A leszüretelt csonthéjasok lombvédelme miatt, a levélbetegségekre érzékeny meggy, kajszi és cseresznyefajtákon is indokolt lehet egy kezelés.
A kisebb fákról kézzel is leszedhetjük a moníliás gyümölcsöket és a lehullottakat is összegyűjthetjük, megsemmisíthetjük. Aki a permetezést választja, annak a kertbarátnak a Növényvédelmi aktualitások- augusztus 26.-nál írtam a védekezésről. Amennyiben a permetezés mellett döntenek, akkor a molyokról se feledkezzenek el, még rajznak.
Javaslom a permetezést azoknak is, akik tárolni akarják a termésüket. Az egészségesnek látszó gyümölcsök felületén is bevihetjük azokat a gombákat, melyek a tárolás folyamán gondot okozhatnak.
Valószínűleg a kertből, a gyümölcs felületén bekerülő monília tünetét fotózhattam néhány éve. Az alma moníliás barnarothadásának hívja a szakirodalom. A gyümölcs megtartja az eredeti alakját, fényes bőrfelületét, ám lassan megfeketedik. Ezen az almán már a penészpárnák is megjelentek. Sajnos a tárolóhelyiség hőmérséklete, páratartalma sem mindig ideális, ezek is megtizedelhetik a ládában lévő gyümölcsöket.
Több permetszer is kapható melyekkel a szüret előtt „letisztíthatjuk” a gyümölcsök felületét. Ilyenek pl. azok a gombaölők, melyek boszkalidot (7 nap é.v.i.) vagy ciprodinilt (3 nap é.v.i.) is tartalmaznak. Ez utóbbi hatóanyagút a monília elleni szerek között is felsoroltam és a tárolókban is fertőző szürkepenész ellen is engedélyezett. A kórokozó gombákat kiszorító, ún. antagonista gombát tartalmaz egy „bioszer” (jelölése: nk, azaz nincs korlátozás az é.v.i-ben).
Kép: alma moníliás barnarothadása (fotó: Zsigó György)
Óbudán az éjszakai szelek után reggelre, egészséges diószemek borították a járdát. Lehet, hogy már nem kell aggódnunk az idei termés miatt? A könnyű, fekete „cinegés” szemek az aszály miatt sorvadtak el, ezek könnyen roppannak a talpunk alatt. Az összeérő szemeknél kitüremkedő rágcsálék és ürülék az alamoly károsításáról árulkodik. Néhányban az almamoly hernyóját is megtaláltam. Ezekben telel át a lárva. Erről bővebben is beszélek a videóban és itt mozgás közben is megfigyelhetik a jóllakott hernyót.
Kép: almamoly kártétele dión, almamoly hernyója (fotók: Zsigó György)
„Mintha a két poloskafajból is kevesebb lenne az idén.” - idézek az előző Növényvédelmi aktualitásból. Ám most sok zöld vándorpoloska lárvát látok pl. a paradicsomon. Ahol még nem repedtek szét és a bokrokon vannak a bogyók, ott érdemes védekezni ellenük.
Nagy kérdés, hogy ezek a lárvák ki tudnak-e fejlődni őszig? Mekkora beköltözési rohamra számíthatunk? A szúnyoghálókat mindenképpen érdemes átnézni.
Továbbra is a szőlő szürkepenészes rothadására kell a leginkább figyelnünk. A Növényvédelmi aktualitások – augusztus 26.-ban írtam a kézi és a kémiai védekezésről és az örvendetesen megnőtt biológiai lehetőségekről. Dr. Szépkuthy Katalin kolléganőm, az ÖMKI munkatársa (www.biokutatas.hu) kibővítette a bioszerek listáját egy Bacillus fajt tartalmazó III. és egy II. kategóriás készítménnyel.
Tehát csak megelőzéssel (preventíven) védekezhetünk ellene. Az előző felhívásban ajánlott gombaölők felszívódóak, az érzékeny fajtáknál, a párásabb kertekben még szóba jöhet egy permetezés az esők előtt.
Zsigó György, NMNK
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön