A Francia Állattenyésztési Intézet által koordinált, az Európai Unió HORIZON2020 programjának keretében támogatott EuroSheep projekt 5. nemzetközi workshop-jára 2022. november 23-24-én a törökországi Burszában került sor. A két napos workshop keretében a résztvevők részletes tájékoztatást kaptak többek között a házigazda Törökország juhágazatának főbb jellemzőiről.
A Francia Állattenyésztési Intézet (Idele) által koordinált, 2020 januárjában indult EuroSheep projekt célja egy olyan nemzetközi juhtenyésztési tematikus hálózat létrehozása, mely fő fókuszterületein, a takarmányozáson és az állomány-menedzsmenten, valamint az állategészségügyön keresztül célozza meg a juhágazat jövedelmezőségének fokozását.
A projektben nyolc ország − Írország, Egyesült Királyság, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Görögország és Törökország − vesz részt. Az eredetileg 3 évesre tervezett program a COVID-19 pandémia miatt fél évvel, 2023 júniusáig meghosszabbításra került. A projekt teljes költségvetése 1 990 735 euró, melynek hatékony felhasználásával a már meglévő jó gyakorlatok összegyűjtését, valamint a megszerzett információknak és praktikáknak a juhágazatban működő összes érdekelt fél bevonásával történő minél szélesebb körű, és hatékonyabb átadását, terjesztését kívánják megvalósítani.
Magyarország részéről a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (DATE AKIT) csatlakozott a projekthez partnerként, a projektmunkában Dr. Oláh János tudományos főmunkatárs vezetésével egyetemek, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége (MJKSz), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértői, továbbá tenyésztők, termelők, tudományos szakemberek, oktatók, állatorvosok, tanácsadók vesznek részt. A Burszában megrendezett 5. nemzetközi workshop-on a nyolc partnerország 60 szakértője vett részt, Magyarországot 4 fő ─ Dr. Oláh János a DATE AKIT tudományos főmunkatársa, Sándor Krisztina az MJKSz tenyésztésvezető-helyettese, Dr. Milisits-Németh Tímea magántenyésztő és Borovka Zsuzsa a NAK vezető állattenyésztési szakértője ─ képviselte.
A 2022. november 23-24-én megrendezésre került két napos workshop keretében a résztvevők részletes tájékoztatást kaptak a nemzetközi workshop házigazdájának, a TAGEM – Juhtenyésztési Kutatóintézetnek a tevékenységéről, a rendezvénynek helyszínt adó Törökország juhágazatának főbb jellemzőiről, az EuroSheep projekt előrehaladásáról, az eddig már elért eredményekről, továbbá a jövőbeni feladatokról, tervekről. A farmlátogatások keretében pedig megtekintésre került egy helyi tejelő és egy hús juhfarm, valamint egy Kangal kutya tenyészet.
Jelen cikkünkben Törökország juhágazatának főbb jellemzőit kívánjuk bemutatni Olvasóink számára.
Törökország juhágazatának főbb jellemzői
Törökországban a juhtartás többezer éves múltra visszatekintő, tradicionális tevékenység. A juhtartás kezdete a neolitikus időszakra nyúlik vissza, amikor a háziasítás eredményeképp a vadászaton alapuló gazdálkodást a tenyésztésen alapuló gazdálkodás váltotta fel.
Törökországban a juhtenyésztés mindig is meghatározó jelentőséggel bírt a többi állattenyésztési ágazat között, mely jelenleg a teljes hústermelésből 24,75%-kal, a teljes tejtermelésből 12,35%-kal, a teljes bőrtermelésből pedig 63,18%-kal részesedik.
Törökországban az extenzív és a vándorló legeltetéses gazdálkodási forma a legjellemzőbb, mely rendszerekben továbbra is pásztorokat alkalmaznak. Általánosságban elmondható, hogy a természetes legelőterületek minősége az ország teljes területén gyenge, azok fűhozama alacsony.
A Törökországban tenyésztett juhfajták legnagyobb része zsírfarkú helyi, hús típusú fajta. A tejelő juhfajták igen kis jelentőséggel bírnak az ország teljes tejipari termelésén belül. Az országban a kettős hasznosítású állományokra alapozott, extenzív, alacsony beruházási igényű rendszerek alkalmazása a leggyakoribb, amely rendszerekben évente 1x-i elletést, az ellési időszakon kívül legelőre alapozott gazdálkodást alkalmaznak.
A főbb juhtenyésztési régió Törökországban
A juhtenyésztés és juhtermék-előállítás Törökország hét fő régiójára ─ Kelet Anatólia (33%), Közép Anatólia (22%), Dél-kelet Anatólia (14%), égei-tengeri (10%), földközi-tengeri (8%), Marmara (8%), fekete-tengeri (5%) régió ─ koncentrálódik. A legjelentősebb régiók Kelet-, Közép- és Dél-kelet Anatóliában vannak a természetes legelőterületek, a topográfiai, valamint a társadalmi-kulturális tényezőknek a következtében. A zsírfarkú juhfajták főként Közép-, Kelet- és Dél-kelet Anatóliában, a vékonyfarkú juhfajták pedig ─ első sorban a fogyasztói preferenciáknak köszönhetően ─ a fekete-tengeri, az égei-tengeri és a Marmara régiókban terjedtek el.
Földrajzilag az extenzív gazdálkodási rendszerek Kelet-, Dél-Kelet és Közép Anatóliában, míg az intenzív gazdálkodási rendszerek pedig a Marmara, az égei-tengeri és a földközi-tengeri régiókban jellemzőbbek.
Általánosságban elmondható, hogy a helyi fajták teljesítménye, termelési eredményei alacsonyak, de ezen fajták igen ellenállóak és jól alkalmazkodnak a helyi domborzati és éghajlati viszonyokhoz.
1.ábra – A juhállomány létszámok megoszlása Törökország különböző régióiban
Forrás: Török Statisztikai Hivatal - 2022
A TURKVET regisztrációs rendszer 2022. évi adatai alapján Törökország teljes juhállományának létszáma meghaladta a 45 millió egyedet, melyből a húshasznú fajták aránya 90%, a tejhasznú fajták aránya pedig mindössze 10% volt.
2.ábra – A juhállomány létszámának alakulása Törökországban - 2011-2022.
Forrás: TURKVET regisztrációs rendszer – 2022
Törökország juhhús termelésének alakulása
A tavalyi évben Törökország teljes juhhús termelése 385 000 tonna volt. A juhhús fogyasztás mértéke 4,2 kg/fő/év volt. A belső piacokon az iszlám világ egyik igen fontos ünnepén, az Eid Al Adha, vagy más néven Kurban áldozati időszakban nagy kereslet mutatkozik a juhhús iránt.
A külpiacok közül az Arab államok, például az Egyesület Arab Emírségek, Katar, Dubai és Közel-Kelet (Irak, Szíria) a legjelentősebbek.
A kelet, a közép és a dél-kelet anatóliai régiókban 50-55 kg-osan, az égei-tengeri és a Marmara régiókban pedig 35-40 kg-osan vágják a bárányokat.
Törökország tejtermelésének alakulása
Törökországban a tejelő típusú juhállományokban továbbra is a kézi fejés a jellemző. A juhok fejési időszaka 3-4 hónap, késő tavasztól nyár végéig tart. Az átlagos tejtermelés extenzív körülmények között 80-90 kg/egyed. A kifejt tej feldolgozása jellemzően a gazdaságokban történik, a fő termék a sajt.
3.ábra – Kézi fejés Törökországban
Fotó: EuroSheep – Turkish sheep sector presentation
Törökország juhtenyésztésében alkalmazott főbb fajták
Törökország juhállományának legjelentősebb részét az Akkaraman fajta teszi ki 17 940 185 egyedszámmal (43,5%), ezt követi a Morkaraman fajta 5 124 472 egyedszámmal (12,42%), a harmadik helyen pedig a Kivircik fajta áll 3 870 648 egyedszámmal (9,38%).
A további tenyésztett fajták állománymérete az országban az alábbiak szerint alakul:
4.ábra – Törökország helyi juhfajtáinak állományméret szerinti megoszlása
Ábra: EuroSheep – Turkish sheep sector presentation
Hústípusú helyi fajták
Törökországban a legjelentősebb hústípusú helyi fajták az Akkaraman, a Morkaraman, a Karayaka, a Daglic, a Kivircik és a Karakabey Merino.
5.ábra – Török helyi hústípusú fajták
Fotó: EuroSheep – Turkish sheep sector presentation
Tejelő helyi fajták
Törökországban a legjelentősebb helyi tejhasznú fajták az Awassi, a Chios, a Tahirova, a Sönmez és az Assaf, ezen helyi fajtákon túl a Lacaune-t és a Kelet Fríz-t is tartják tejtermelés céljából.
6.ábra – Török helyi tejhasznú fajták
Fotó: EuroSheep – Turkish sheep sector presentation
A tejelő fajták állományméret szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakul:
7.ábra – Tejhasznú fajták megoszlása Törökországban
Ábra: EuroSheep – Turkish sheep sector presentation
Az egyes fajták régiók szerinti megoszlása
Az égei-tengeri régióban megközelítőleg 5 millió juh található. A főbb fajták a Pirlak, a Kivircik és a Chios, mely fajták össz aránya 37,15%-ot tesz ki. A Maraman régióban megközelítőleg 2 millió Kivircik fajtájú juh található. A termelés kb. 30%-a Bahkesir-Bursa térségekben zajlik. A fekete-tengeri régióban a legtöbb juhot tartó tartomány Tokat. A Karayaka a leginkább elterjedt fajta ebben a régióban. A kelet-, és dél-kelet anatóliai régiók fő fajtája az Akkaraman, mely a leginkább elterjedt fajta az országban. A földközi-tengeri régióban pedig az Awassi fajta mellett szintén az Akkaraman terjedt el leginkább.
Összefoglalóan elmondható, hogy a török juhágazat nemzetgazdasági jelentősége igen nagy és az fontos szerepet tölt be a vidéki lakosság megélhetésének biztosításában. Az ágazat által előállított termékek változatos termékskálán mozognak és egészséges, helyben előállított, biztonságos élelmiszereket biztosítanak a fogyasztók számára. A juhtartás egyedülálló lehetőséget teremt a marginális területek hasznosítására, továbbá a tradicionális pásztoroló állattartás hagyományait őrzi, így kiemelten fontos társadalmi és környezeti hatással bír. A nem megfelelő szintű technikai segítségnyújtás, a szervezési, marketing és kereskedelmi tevékenységek hiányosságai, az alacsony technológiai fejlettség mellett a szakképzett munkaerő, a pásztorok hiánya, a jelentősen megnövekedett input költségek, valamint a klímaváltozással járó kedvezőtlen hatások a török juhtenyésztőket is jelentős kihívások elé állítják. Bár a helyi gazdálkodókat a Juh és Kecsketenyésztők Szövetsége, valamint a regionális kormányzati támogatások által biztosított források egyaránt segítik, azonban ezen támogatások összege nem fedezi az elmúlt években tapasztalt infláció növekedést.
NAK/ Borovka Zsuzsa