Magyarországon elsősorban Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékben, a Szegedi és a Kalocsai termelő körzetekben koncentrálódik a fűszerpaprika termesztés.
A fűszerpaprika termőterülete folyamatosan csökkent az elmúlt években. A termesztési terület az elmúlt öt évben mintegy megfeleződött, 2023-ban már az ezer hektárt sem érte el.
Ennek egyik oka, hogy a gazdaságosnak tekinthető 20-30 t/ha hozamhoz képest az átlagos terméshozam 8-9 t/ha körül mozgott az elmúlt években. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb, nem intenzív termesztést folytató termelő számara - még szerződött árak mellett sem – nem minden esetben gazdaságos és költséghatékony a termelés. Ebből adódóan sok - elsősorban kisebb – termelő hagy fel a fűszerpaprika termesztéssel, így az ágazatban jelenleg egy piaci letisztulás, átrendeződés megy végbe.
Fűszerpaprika külkereskedelmi egyenlegünk hosszú évek óta negatívumot mutat, tehát nem vagyunk önellátóak. Ennek megfelelően a 2 000 tonna körüli kivitel kétszeresét, 4 000 tonna körül mennyiséget importálunk évente.
Míg kivitelünkben nem játszik szerepet az egész szárított paprika, addig az egész édes és csípős fűszerpaprika import aránya átlagosan 25% volt az elmúlt években. Ebből arra lehet következtetni, hogy elsősorban további feldolgozásra szánt, élelmiszeripari őrlemény alapanyagról van szó.
Ezzel párhuzamosan kereskedelmi érték tekintetében - egyelőre még - pozitív az őrölt fűszerpaprika külkereskedelmi egyenlege. Ez arra utal, hogy elsősorban alacsonyabb értékű „tömegterméket” importálunk, míg kivitelünk meghatározó része magas hozzáadott értékű prémium termék.
Fűszerpaprika tekintetében tehát – egyelőre még – nem tartozunk az alacsonyabb árfekvésű és minőségű ömlesztett terméket exportáló országok közé. Ez a jövőre nézve mindenképpen kedvező helyzetnek és kiindulási alapnak tekinthető, hiszen a tömegtermékek esetében – a jelenlegi termesztéstechnológia és átlaghozamok mellett - a külpiacokon nem tudjuk felvenni a versenyt a nagy termelő országokkal.
Érdemes tehát az exportpiacainkat bővíteni a magas hozzáadott értékű termékek esetében, hiszen a nemzetközi piacon van helye a magyar fűszerpaprikának, van kereslet a kifejezetten magyar alapanyagból készített termékek iránt. Szem előtt kell tartani azonban, hogy az EU-ban a prémium termékek szegmensében a kiváló minőségű, illetve erős és hatékony termelői szervezetek és marketing stratégia által támogatott spanyol és francia fűszerpaprika őrleményekkel kell versenyezünk.
A Hajóson megrendezett fűszerpaprika szakmai napon a hazai fűszerpaprika termesztés múltja, jelenlegi helyzete és aktuális kihívásai, illetve a termesztés és értékesítés jövőbeni tendenciái és kilátásai voltak a középpontban.
Rendkívül nagy érdeklődés mellett, kiváló előadók szemléltették a fűszerpaprika őrlemény és az egyéb késztermékek nemzetközi piaci helyzetét, a fűszerpaprika termesztését, növényvédelmi kihívásait, illetve a klímaváltozás következtében jelentkező problémákat.
A szakmai napról számtalan rendkívül hasznos és érdekes – sok esetben hiánypótló - információt vihettünk magunkkal, ezek közül az alábbiakban három témakört emelnénk ki:
Megkülönböztetés a „tömegtermékektől” – az eredetvédelemmel és saját arculattal rendelkező termékekben rejlő piaci lehetőségek
A nagyüzemben, viszonylag alacsony termelési költségek mellett előállított, összességében közepes minőségű őrlemény előállítása mellett a másik termelési irány az Európai Uniós eredetvédelemmel rendelkező, jelentős kézimunka-igénnyel termesztett és feldolgozott, legmagasabb minőséget képviselő őrlemények előállítása elsősorban a kisebb üzemek, termelői szervezetek, illetve a szoros termelői integrációban működő üzemek számára jelent alternatívát.
Ezek a meghatározott fajtából és eljárással készült termékek, így pl. a spanyol „Pimentón de Murcia” vagy a La Vera-i füstölt őrlemény, amelyek egyértelműen elhatárolódnak akár a magyarországi, akár az afrikai, ázsiai, indiai vagy latin-amerikai ömlesztett tömegtermékektől.
A spanyol pimentón de Murcia fűszerpaprika őrlemény saját arculattal és az EU eredetvédelem lógojával
Az Uniós eredetvédelem mellett pl. a spanyol fűszerpaprika termelők saját arculattal rendelkező integrációkba („Sindicato”) szerveződnek, amelyek egyben érdekvédelmi és kereskedelmi szervezetként is működnek. Így pl. az Extremadura-i La Vera-i paprikatermelők 1937-ben alapították meg a La Vera-i paprikatermelők szindikátusát, amely fő célja a közös értékesítés volt. Ezt követően 1952-ben megalakult az „exportőrök konzorciuma” (Consorcio de Exportadores), amely elsődleges feladata a fűszerpaprika maximális felvásárlási árának és minimális eladási árának a meghatározása volt. A termelői összefogások emellett jelentős marketing tevékenységet is folytatnak, a termékeken az EU védjegy mellett a saját lógojuk is megtalálható.
Hazai viszonylatban a Kalocsai és a Szegedi fűszerpaprika őrlemény rendelkezik Európai Uniós eredetvédelemmel, azonban ezek marketingje messze elmarad a spanyol vagy a francia termékektől.
Ugyanakkor Magyarországon is van példa a hosszútávon jól működő integrációra, így a fűszerpaprika őrleményt, krémeket, szószokat és pelyhet gyártó Univer-Product Zrt. számos termelőt integrál hosszú évek óta sikeresen.
Jövedelmező termelés és magas termésbiztonság– alkalmazkodás a klímaváltozásból fakadó kihívásokra és a termelési költségek emelkedésére
A fűszerpaprika termelési költsége az elmúlt tíz évben mintegy megkétszereződött, így a teljes költség akár az 5 millió forintot is elérheti hektáronként. A ráfordítások csaknem felét a betakarítás teszi ki, de termőterület gyommentesítése is számottevő költséget (kb. 500 ezer forint/ha) jelent.
A magas termelési költségek ugyan kiemelt pénzügyi kockázatot jelentenek, azonban a fűszerpaprika felvásárlási ára – sok más kultúrával ellentétben – a költségek emelkedésével párhuzamosan növekedett.
A magas termelési költségek miatt egyrészt csakis az intenzív – akár nagyüzemi, akár kiskerti, kisüzemi - termesztés tekinthető kifizetődőnek, másrészt elengedhetetlen a termelési költségek pontos monitorozása és tervezése, illetve – mivel a legapróbb technológiai hibák vagy hibás döntések számottevő terméscsökkenést okoznak – a szakmailag felkészült és pontos üzemvezetés.
A termelés költség-jövedelem paramétereink optimalizálásán túl a klímaváltozásból fakadó új kihívások is megfelelő válaszokra várnak, így pl. a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti hirtelen és nagymértékű hőmérsékletváltozás, illetve a napégést okozó UV-sugárzás is számottevő stresszt jelentenek a növények számára, így számottevően befolyásolják a terméshozamot. Ezen túl az egyre gyakoribb jégeső, illetve a vihar formájában jelentkező, monszunszerű csapadék is egyre gyakrabban okoz jelentős károkat. Mindezek alapján – különösen a magasabb hozzáadott értéket képviselő, prémium termékek alapanyag előállítása során lehet indokolt a hideghajtatás felé történő elmozdulás.
A paprikaőrleményen túl – az új termékek térnyerése
A fűszerpaprikából készült őrlemény mellett egyre nagyobb a jelentőségük az egyéb termékeknek. Így pl. a Spanyolországban nagyon népszerű, füstölt őrleményeknek Magyarországon is bővülő piaca van. Ezen túl folyamatos és egyre nagyobb az igény a fűszerpaprika alapanyagból készült krémek, illetve a natúr vagy ízesített szószok iránti is.
Az 1992-ben alapított, holland-magyar tulajdonban lévő hajósi B.W.A Kft. kizárólag csípős fűszer-, chilli- és jalapeno paprikából állít elő paprikapépet és ízesített szószokat. Elsődleges termékük a különféle ízesített szószok alapanyagaként szolgáló natúr paprikapép, amelyet a friss termések őrlésével állítanak elő. Termékeiket szinte kizárólag exportálják, elsősorban Hollandiába, kisebb mennyiségeket szállítanak Lengyelországba. Jelenleg kb. 100 termelőt integrálnak, az idei szezonban 3 500 tonna paprika beszállítását várják. Az előállított szószok és krémek iránt hatalmas az igény. Az elkövetkező időszakban szeretnék megduplázni és 6 ezer tonnára növelni a feldolgozott fűszerpaprika amennyiséget, így a termelői bázis bővítésén dolgoznak. A szerződött termelőkkel szorosan együttműködnek, szerződött áron garantálják a beszállított termékek átvételét.
Fűszerpaprika várakozik válogatásra és további feldolgozásra a B.W.A. Kft. Hajósi telephelyén
NAK / Dr. Kozak Anita