Mezőgazdasági termelés

Az 59/2023. (X. 30.) AM rendelettel módosult a kárenyhítéssel kapcsolatos végrehajtási rendelet (27/2014. (XI. 25.) FM rendelet a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről). A főbb módosításokat az alábbiakban foglaltuk össze.

Az üzemi szintű referencia hozamérték legalább felére kiterjedő mezőgazdasági biztosítás fennállásának megállapításakor a mezőgazdasági biztosítási szerződésnek a tárgyév július 15.-éig a mezőgazdasági termelő, mint biztosított fél egységes kérelmében bejelentett, a mezőgazdaság termelő használatában lévő termőföldön termesztett növénykultúrára való kiterjedését kell figyelembe venni.

Az alaprendelet szerint a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelem, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően nem rendelkezik – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött és biztosítási szerződés szerint díjrendezett, az adott növénykultúrára jellemző, e törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítással.

A módosítás pontosította, hogy a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött mezőgazdasági biztosítás alatt a mezőgazdasági termelő adott kárenyhítési évben megtett, az első kárbejelentésében feltüntetett mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének időpontja előtt megkötött mezőgazdasági biztosítást kell érteni, a megállapított várható hozamcsökkenéstől, kárnemtől és növénykultúrától függetlenül.

Ha a  mezőgazdasági biztosítási szerződésben a  biztosított mezőgazdasági termelő nem szerződő fél, úgy teljes mértékű kárenyhítő juttatásra a biztosított mezőgazdasági termelő akkor jogosult, ha részére a szerződő fél vagy a biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés kötvényszámát, a biztosító és a szerződő fél nevét, a biztosított mezőgazdasági termelő nevét és székhelyét vagy lakcímét, a biztosított területet, növénykultúrát és hozamértéket, a biztosítással fedezett káreseményt és a szerződő fél a biztosító nevét, a mezőgazdasági biztosítási szerződés kötvényszámát, a biztosított mezőgazdasági termelő nevét és székhelyét vagy lakcímét, azt a  dátumot, amikortól a  kárenyhítő juttatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő biztosított félként szerepel a  mezőgazdasági biztosítási szerződésben és a  mezőgazdasági biztosítási szerződés időbeli hatályának meghatározását az év megadásával, a biztosítási időszakra vonatkozóan a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjának teljesítését tartalmazó igazolást állít ki.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez csatolni kell, ha nem szerződő fél a biztosított mezőgazdasági termelő, a fenti igazolásokat, ha szerződő fél a  biztosított mezőgazdasági termelő – a  díjtámogatott mezőgazdasági biztosítási szerződések kivételével – a  mezőgazdasági biztosítás díjának teljesítését elismerő, a  mezőgazdasági biztosítási szerződés kötvényszámát, a  biztosított mezőgazdasági termelő nevét, székhelyét vagy lakcímét tartalmazó, a biztosító által kiállított igazolás másolatát.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő elmulasztja az előző bekezdésben foglaltak teljesítését, az érintett mezőgazdasági biztosítás nem vehető figyelembe biztosításként a kárenyhítő juttatás összegének megállapításánál.

A rendelet kiegészül azzal, hogy a biztosító által a növénykultúrára megállapított kártérítés összegét abban az esetben is le kell vonni a kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során, ha a mezőgazdasági termelő nem teljesíti és csatolja a rendeletben foglalt, biztosítási szerződéssel kapcsolatos feltételeket, illetve azzal, hogy a 2023. kárenyhítési évben az első kárbejelentés alatt a 2023. március 30-át követően benyújtott első kárbejelentést kell érteni.

NAK / Mátyus Kornél