Mezőgazdasági termelés

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport által közzétett újabb kommunikációs anyagban a NETFLIX-en nem olyan régen megjelent „Az vagy, amit eszel: Az ikerkísérlet” című mini sorozattal kapcsolatos szakértői vélemények főbb megállapításait mutatják be. A vélemények rávilágítanak többek között arra, hogy a vizsgálat tele van módszertani hibákkal, annak hossza nem nyújthat kellő alapot megalapozott következtetések megállapítására, valamint, hogy az eredmények tudományos szempontból nem tekinthetőek véglegesnek.

Az elmúlt néhány évben számos dokumentumfilmet, sőt, egyesek szerint "dokufikciót" láthattunk, amelyek negatív, általánosító módon mutatják be az állattenyésztési ágazatot és a húsfogyasztást. De miért van ez így?

Lehet, hogy azért, mert egy ilyen felkapott téma, azaz „hot topic” könnyen vonzza a közönséget és a befektetőket? Az olyan úgynevezett dokumentumfilmeket, mint például a "Cowspiracy", a "Seaspiracy", a "At the Fork", a "The Meat Lobby: Big Business Against Health?" stb., hogy csak néhányat említsünk, különböző streaming szolgáltatásokon keresztül népszerűsítették és a Netflix legújabb minisorozata, a "You are what you eat", azaz „Az vagy, amit eszel: Az ikerkísérlet” is csak egy példa erre. A cél úgy tűnik mindig ugyanaz: reakciót kiváltani a nézőkből azáltal, hogy látszólag leleplezik a mindenütt jelenlévő nagy, rossz iparág kimondatlan igazságait.

Fotó: ELV - NETFLIX’s ”You are what you eat”: Experts’ views on this trend

Bizonytalan módszertan, állatjogi aktivisták nézetei és cselekményfordulatok

Mindezek a filmek vagy sorozatok ugyanazokat az összetevőket tartalmazzák: bizonytalan módszertan, állatjogi aktivisták nézetei és néhány véletlenszerű cselekményfordulat, amelyeket nehéz követni. Az "Az vagy, amit megeszel: Az ikerkísérlet" című dokumentumfilmben genetikailag egypetéjű ikrek nyolc héten át változtatják étrendjüket és életmódjukat egy kísérlet keretében, hogy kiderüljön, hogyan hatnak bizonyos ételek a szervezetre (spoiler: a növényi alapú élelmiszereké a főszerep). De mi a tudományos alapja mindennek?

Néhány táplálkozási és állategészségügyi szakértő a közösségi médiában osztotta meg véleményét ezekről a legújabb „erőfeszítésekről”.

Az ikrekkel végzett táplálkozási vizsgálat nyomon-követéseként bemutatott "Az vagy, amit megeszel" tesztre fordított idő jelentéktelen, nem elegendő a megbízható eredmények előállításához. Juan Pascual, állatorvos, állategészségügyi szakértő és a ”Razones para ser omnívoro” (Okok a mindenevő életmódra) című könyv szerzője rámutat: "A produkciót a Vogt Alapítvány finanszírozta, amely szervezetnek célja a növényi alapú étrend népszerűsítése. Ráadásul a tanulmányt vezető orvos, Christopher Gardner többnyire vegánként írja le magát és a publikált cikkben elismeri, hogy a Beyond Meat nevű, növényi alapú hamburgereket gyártó vállalattól kapott támogatást".

"Tisztán tudományos szempontból a tanulmány tele van módszertani hibákkal",- jegyezte meg Juan Pascual. "Az első négy hétben a vizsgálatban résztvevőknek adott ételeket ellenőrzik, de utána minden résztvevő maga főzi meg az ételt, ami pontatlanná teszi a vizsgálatot. Minden ikerpárnak más-más céljai vannak, például izomtömeg növelése vagy zsigeri zsírcsökkentés.

A résztvevők egyéb viselkedési formáiról - dohányzás, mozgásszegény életmód stb. - nem esik szó, pedig mindezek az étrend mellett olyan fontos tényezők, amelyek jelentős hatással vannak az egészségre".

"Igazságtalan és tisztességtelen volt, hogy minden alkalommal, amikor a szakértők a filmben a húst említették, a gyorséttermi ételek képét mutatták" - jegyzi meg Diana Rodgers táplálkozási szakértő. "A hús nem ultrafeldolgozott ételeket jelent. Rengeteg egészséges módja van annak, hogy egy húst is tartalmazó, kiegyensúlyozott tányért állítsunk össze. Egy steak salátával és sült brokkolival különbözik egy gyorséttermi hamburgertől, chipsekkel, szószokkal és egy nagy üdítővel, mégis gyakran arra vagyunk kondicionálva, hogy a hús egyenlő az egészségtelen étkezéssel. Az emberek körülbelül 3,5 millió éve esznek húst. Mégis, csak az elmúlt évszázadban árasztottak el minket ennyi ultra-feldolgozott, "hiper-ízletes", magas kalóriatartalmú gyorsétellel. Ez nagyon távol áll attól, amit őseink ettek. Éppen ezért az életmóddal összefüggő betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás közelmúltbeli drámai mértékű növekedésének okait a modern étrendben kell keresnünk, beleértve a vegán étrendet is".

Ezenkívül egy vegán sajtgyártó cég alapítója azt állítja a nézőknek, hogy a sajt ugyanolyan függőséget okoz, mint egyes drogok, ami nem igaz és gyakoriak azok a hamis állítások, hogy a vegán étrend megelőzheti a cukorbetegséget, az Alzheimer-kórt vagy a stroke-ot" - folytatja Juan Pascual. "A szórakoztató streaming-szolgáltatók által forgalmazott összes film megpróbálja leleplezni az élelmiszeripari lobbik "rejtett taktikáit", amelyeket a profitjuk megvédése érdekében dolgoztak ki, lerántva a leplet néhány olyan, a hús- és tejipar mögötti "rejtett igazságról", amit senki sem mond el nekünk. Röviden, ez a propagandára jellemző valótlanságok és ellentmondások listája. A halászatot és az akvakultúrát is lejáratják, hogy minden élő, érző lény említést kapjon.

Tudományos szempontból a tanulmány eredményei nem véglegesek. A növényi alapú étrendet követő kísérleti alanyoknál alacsonyabb az LDL-koleszterinszint, de sokkal több izomtömeget is veszítenek, ami elég rossz, és a trigliceridek szintje is magasabbak a növényi alapú étrenden lévő résztvevőknél. A vegán csoportban 25%-kal csökkent a B12-vitamin és a HDL-koleszterin szint is, melyek mind negatív változások és amelyek a szívbetegségek fokozott előfordulását előidéző ismert kockázati tényezők közé sorolhatóak. Más szóval, a kísérlet egy jó változást (LDL) két rossz változásra (HDL és trigliceridek) cserél.

Az emberek többsége a vegyes, azaz a mindenevő étrendet részesíti előnyben

"Mindezek a változások mindössze nyolc hét alatt következtek be, így nem tudjuk, hogy ezek a tendenciák folytatódni fognak-e" - teszi hozzá Diana Rodgers."A B12-vitamin szintén kritikus tápanyag az agyműködés szempontjából és hiánya depresszióhoz vezethet, ami a vegánok körében gyakoribb, mint a mindenevőknél. A vegán étrendben nincsenek valódi B12-vitamin források és a hiánytünetek meglehetősen súlyosak lehetnek, különösen a terhes nők és a gyermekek esetében, a B12-vitamin hiányos állapot az újszülötteknél akár maradandó agykárosodást is okozhat. Miért nem említik ezt a filmben?"

A vegán étrendet folytatók többsége is komoly vitaminhiányos állapot felé haladt, és bár a kísérletben a vegán csoport fogyott a résztvevők főleg izmot veszítettek, nem pedig zsírt. A testzsír csökkentéséhez és az izomtömeg megtartásához vagy növeléséhez több fehérjét kell enni, ami támogatja az izomnövekedést, és ez a mindenevők csoportjában történt meg, nem pedig a vegánoknál. Ezen tények alapján a táplálkozási és egészségügyi szakembereknek arra kellene ösztönözniük a pácienseiket, hogy ne váljanak vegánná, mert nincs elegendő bizonyítékunk ezen étrend egészségügyi előnyeinek alátámasztására. Érdekes módon az emberek többsége a húsalapú étrendet részesítette előnyben és a csoportból csak egy vegán étrendet követő résztvevő mondta azt, hogy a vizsgálat után is ezt az étrendet kívánja követni, mivel a vegánok arról számoltak be, hogy nem elégedettek ezzel a hiányos étrenddel.

„Ez azt jelenti, hogy az emberek mindenevők és az igazi vegyes étrend az, amire megalkotva lettünk a boldoguláshoz.” – összegzi Diana Rodgers.

Forrás: ELV - NETFLIX’s ”You are what you eat”: Experts’ views on this trend

NAK/Borovka Zsuzsa