Mezőgazdasági termelés

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a vegán és a vegyes étrend környezetünkre gyakorolt hatásairól, emberi eltartóképességéről, valamint az egyes étrendek fenntarthatóságáról osztanak meg információkat. A jelenlegi tanulmányok által e kérdésekre vonatkozóan biztosított adatok alapján elmondható, hogy a közhiedelemmel ellentétben úgy tűnik, hogy a vegán étrend környezeti előnyei nem olyan egyértelműek, mint ahogyan azt állítják!

Sok vita folyik arról, hogy mi történne akkor, ha a világ teljesen vegánná válna. Egyesek szerint ez az egyetlen módja annak, hogy fenntartható módon tápláljuk a világot, és megfeleljünk a mai éghajlatváltozási kihívásoknak. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSz) jelenlegi népesség-előrejelzési adatai szerint az évszázad végére 9 és 15 milliárd ember között alakulhat a Föld össznépességének létszáma. Egyesek szerint, ha mindannyian vegánok lennénk, mindenki számára több élelmiszer állna rendelkezésre és kevésbé lennének a földterületek kizsákmányolva. De vajon igaz-e ez, és megvalósítható lenne-e mindez? Jót tenne-e a környezetnek? Számos tanulmány választ adott ezekre a kérdésekre és a közhiedelemmel ellentétben úgy tűnik, hogy a vegán étrend környezeti előnyei nem olyan egyértelműek, mint ahogyan azt állítják!

Fotó: ELV – Is the vegan diet really better for the environment?

A vegán étrend kevesebb embert tud táplálni!

A Tufts Egyetem Gerald J. és Dorothy R. Friedman Táplálkozástudományi és Politikai Iskola (Friedman School of Nutrition Science and Policy) kutatóinak tanulmányában egy biofizikai szimulációs modell segítségével kiszámították az amerikai mezőgazdasági területek emberi eltartóképességét és tíz különböző, hús- és állati terméktartalomban eltérő étrendi forgatókönyv szerint hasonlították össze a földhasználatot. Az elemzett forgatókönyvek közül azok, amelyek kizárták az állati eredetű élelmiszereket kevésbé voltak hatékonyak a talajgazdálkodás és a földhasználat tekintetében. A tanulmány szerint a vegán étrendhez kapcsolódó földhasználattal kevesebb ember táplálható, mint a mindenevő táplálkozáson alapuló földhasználattal. A 100%-os veganizmus paradox forgatókönyvében több szántóterületre van szükség, mivel a vegán étrend összetevőit nagyon alacsony hatékonysággal állítják elő. A vegán étrend emberi eltartóképessége ennélfogva alacsonyabb volt, több erőforrást igényelt a népesség fehérjeszükségletének kielégítéséhez, a talajok szervesanyagának nagyobb mértékű kizsákmányolásával és kimerítésével járt, mint az egészséges, mindenevő étrend két forgatókönyve.

Az állati eredetű termékek étrendből történő teljes és hirtelen kiiktatása nem biztos, hogy hosszú távon a legfenntarthatóbb megoldás az emberiség számára! Az állatok nélkül a trágyából − mint a talaj természetes tápanyagutánpótlására szolgáló „termékből” − is hiány lenne, ami a vegyi anyagokra és a szintetikus műtrágyákra való nagyobb mértékű támaszkodást eredményezné. A mezőgazdasági termelés potenciálja kritikus mértékben függ a nitrogén rendelkezésre állásától, amely ásványi vagy szerves trágya formájában állhat rendelkezésre. A Nature Food című szaklapban megjelent tanulmányban a szerzők egy olyan modellt dolgoztak ki, amely különböző termelési forgatókönyveket − összesen ötöt − szimulált annak érdekében, hogy jobban megértsék a meglévő mezőgazdasági területek, szántó- és gyepterületek elméleti "globális élelmezési kapacitását", a fehérje, mint mérőszám alkalmazásának segítségével.

A modellezett forgatókönyvekben feltárt változatok különböző feltételezéseket tartalmaztak a nitrogénfelhasználás hatékonyságára vonatkozóan, annak a szántó- és gyepterületek közötti megoszlásáról, az előállított/az elfogyasztott állati termékek mennyiségéről, valamint arról, hogy az állatokat milyen mértékben takarmányozták emberi fogyasztásra alkalmas növényekkel vagy legelőterületeken, gyepeken történő legeltetéssel/melléktermékekkel. Ezen forgatókönyvek szerint a modell azt sugallta, hogy a jelenlegi mezőgazdasági területek mintegy 8-20 milliárd ember számára biztosítanak fehérjét ipari műtrágyázás mellett, míg mintegy 3-14 milliárd ember számára szerves trágyázás mellett. Valamennyi forgatókönyv szerint a takarmány és az emberi táplálék közötti verseny nélküli mezőgazdasági termelés képes a legtöbb embert táplálni. A vegán forgatókönyvben azonban nem ez a helyzet, tekintettel arra, hogy a vegyes táplálkozásban az élelmiszerek egy részét az állattenyésztés révén olyan legelő- és gyepterületekről nyerik, amelyek alkalmatlanok a hatékony növénytermesztésre és az élelmiszeripari termékek előállítására.

Három különböző forgatókönyv

Az ipari műtrágyázási forgatókönyvek szerint a 20 milliárd ember élelmezési kapacitását maximalizáló étrend átlagosan 15% állati fehérjét tartalmaz a teljes fehérjebevitel arányában, szemben a mai 35%-os globális átlaggal és a jóléti társadalmakra jellemző 55%-kal. Az ökológiai forgatókönyv szerint a globális élelmezési kapacitás maximalizálása 13,90 milliárd ember étrendjében 20% körüli állati fehérjével történhet. A növénytermesztés alacsonyabb nitrogénfelhasználási hatékonyságát és az ökológiai forgatókönyvhöz képest alacsonyabb hozamokat feltételezve az állati fehérjék minimális aránya az étrendben 35%, és a maximálisan táplálható népesség 7,4 milliárd fő. Vegán étrendet feltételezve, állati fehérjék fogyasztása nélkül, az élelmezési kapacitás 17,4 milliárd emberre esik vissza az ipari műtrágyázási forgatókönyvek szerint, ami 11%-kal alacsonyabb a becsült 20 milliárdos maximális értéknél és 6,6 milliárdra mérséklődik az ökológiai forgatókönyv esetében, ami tehát a kapott legalacsonyabb érték.

Tehát a vegán forgatókönyv nem tud annyi embert táplálni és nem is a leghatékonyabb. Minden forgatókönyv esetében a mezőgazdaságnak az emberi népesség ellátására való képessége a nitrogénfelhasználás hatékonyságától függ, így ez kulcsfontosságú prioritás. Fontos megjegyezni, hogy az állatokra szükség van a tápanyagok újrahasznosításához és a nitrogénfelhasználás hatékonyságának talajban történő növeléséhez. Az állattenyésztés döntő szerepet játszik a talaj termékenységének és egészségének megőrzésében. Lehetővé teszi egy olyan természetes egyensúly fenntartását, amelybe az állatok tökéletesen beilleszkednek, garantálva a talaj, a biológiai sokféleség, a táj és a hidrogeológiai biztonság védelmét és gondozását. A regeneratív mezőgazdaság továbbá az állattenyésztéshez szorosan kapcsolódó holisztikus megközelítés, mivel az állattenyésztés lehetővé teszi a műtrágyák használatának csökkentését a talaj tápanyag-utánpótlásának az állati eredetű szerves trágyázásnak köszönhetően, helyreállítva a talaj természetes CO₂-elnyelő képességét és küzdve az elsivatagosodás ellen. Emiatt az „állatmentes” vegán forgatókönyv nem a legjobb megoldás a bolygó számára, mivel a növénytermesztési és állattenyésztési rendszerek integrációja alapvető elemnek tűnik a fenntarthatósági kihívások kezelésében.

Forrás: ELV – Is the vegan diet really better for the environment?

NAK/Borovka Zsuzsa