Mezőgazdasági termelés

A nyár végén rendezték meg a Pécsi Tudományegyetemhez tartozó Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet festői állomásán a III. Országos Csemegeszőlő Kiállítást és Versenyt, melyre számos kiállító érkezett a legszebb csemegeszőlő fajták, illetve fajta jelöltek bemutatására.

Már a megérkezés is nagyon hangulatos és az eseményre hangoló volt. A hosszú, kacskaringós dűlő után a szakszerűen művelt szőlősorok mellett elautózva közeledtünk a kutatóintézet és a rendezvény központi helyszíne felé. A szőlőt is szerető szakmabeli ember óhatatlanul is fékezi az autót, szemével a szőlősorok irányába tekint és figyeli a szőlőt, a művelési rendszert, majd a sorok elején a jelzőtáblákat, melyek az adott sor fajtáját jelzik. Egyfajta kihívás, vizsgafeladat is lehetne, hogy csupán a leveléről (merthogy minden szőlőfajtának egyedi levélszerkezete van), vajon mennyi szőlőfajtát ismernénk fel tanult ismereteink alapján? A kérdés természetesen költői, de a rövid válasz az lenne, hogy egy átlag szakember valószínűleg egyet se.

A rendezvény két fő eseményből állt, melyre több száz érdeklődő érkezett. Az első esemény a csemegeszőlő kiállítók portékájáról szólt, ahol külön standokon mutatták be kiállított csemegeszőlőiket, melyeket a versenyre is neveztek. A rendezvény megnyitójának is helyet adó pavilon zsúfolásig megtelt a kiállított csemegeszőlők iránti érdeklődőkkel.

Gyümölcsként fogyasztható csemegeszőlő (Fotó: Komma László)

Ezzel párhuzamosan az Kutatóállomás előadó termében elkezdődött a rendezvény szakmai része is, az előadások sorozatával, melyen, mint a NAK meghívott előadója vettem részt. Az szakmai előadások résztvevőit Dr. Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár asszony és Madaras Zoltán a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet elnöke köszöntötte. Ezután megkezdődtek az előadások és első előadóként helyettes államtitkár asszony tartotta meg előadását a „Csemegeszőlő ágazat támogatási lehetőségei és kihívásai” címmel. Elhangzott, hogy van lehetőség csemegeszőlő ültetvények támogatására is, a pályázatok kiírása során ezen célterületre is gondoltak. Második előadó Ifj. Dr. Korpás András szőlőnemesítő „Ellenálló nemes szőlőfajták nemesítése a közép – európai viszonyok között” címmel tartotta meg előadását. Közép-Európában és így hazánkban is az atlanti, mediterrán és kontinentális éghajlat ingadozása jellemző, így meglehetősen változatos környezetet képvisel. Az ellenálló szőlőfajták nemesítése, ilyen környezeti adottságok mellett nagy kihívást jelent.  A szőlőtermesztés északi határán a bortermelés dominál, gyakorlatilag nagyon kevés csemegeszőlő-termeléssel (nagy esély!). Főleg fehérborok készülnek, a melegebb nyarak miatt egyre nagyobb a vörösbortermelés, a hidegebb évjáratokban híres és valóban sikeres rozé borokkal. Jellemzően hagyományos nemes, vinifera fajtákat használnak. Általában kiváló minőségű fajtáknak tekintik őket, amelyek érzékenyek a főbb gombás betegségekre. Ezzel szemben a csemegeszőlő esetében az öntözött, száraz területekről, sivatagokból importált gyümölcsök vannak a piacon. Nemesítéseik során különböző intra és interspecifikus hibridek keresztezésével érik el, hogy az előállított fajta a gombabetegségekkel szemben ellenálló legyen és további cél a vessző beérése, a szőlő korai érése, a fokozott vitalitás és a száraz, aszályos termőhelyhez való alkalmazkodás is.

Harmadik előadóként Dr. Szőke Antal a MATE, Genetikai és Biotechnológiai Intézetéből, Gödöllőről érkezett a” Genotipizálás a szőlőnemesítésben” címmel. Az előadásában néhány példán keresztül bemutatta, milyen kérdések megválaszolását teszik lehetővé a szőlőben a molekuláris genetikai markerek. Ezek a markerek előzetes fenotípusos vizsgálatok nélkül pontos információkat szolgálatatnak a nemesítők és termesztők számára a szőlő legfontosabb tulajdonságairól. Lehetővé teszik a fajták egyedi azonosítását, származásuk ellenőrzését, használhatók a fajtavédelemben és a vitás kérdések eldöntésében. Még termőre fordulás előtt meghatározható a bogyók színe, muskotályos íze, illetve a magnélkülisége is.

Negyedik előadóként Dr. Kun Ágnes a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkatársa tartotta meg előadását „A rezisztencia jelentősége a szőlő növényvédelmében” címmel. Tudvalevő, hogy a szőlő viszonylag sok növényvédőszeres kezelést igényel. Így különösen a csemegeszőlő esetében, mely azonnal friss fogyasztásra kerül, rendkívül fontos olyan fajták nemesítése, melyek rezisztensek a főbb betegségekkel szemben. Az előadások zárásaként pedig Komma László a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti szakértője tartotta meg előadását az aktuális ültetvénytelepítési pályázattal kapcsolatos részletes tudnivalókról, mely idén a szőlő telepítésének támogatását is tartalmazza.

Az országos csemegeszőlő rendezvény konklúzióját a következőképpen lehet összefoglalni: Bár a szőlő termesztése - itt elsősorban a borszőlőre gondolunk - nagyon népszerű hazánkban, és az egyetemi szintű tudományos diszciplína szerint is az egyik legmagasabb szinten kutatott ágazat, azt mindenképp látnunk kell, hogy hosszú évtizede a csemegeszőlő termesztése, kutatása finoman szólva is nagyon elmaradt a kívánatostól. Ennek több oka is van, azonban erre itt most részletesen nem térünk ki.

A jelenlegi helyzet egy teljes más szemléletet követel. Ma a megváltozott éghajlati viszonyok következtében folyamatosan kutatnunk kell a lehetőségeket a friss gyümölcsként fogyasztható termékek irányában. Sajnos ma már ott tartunk, hogy a leggondosabb odafigyelés mellett is gyümölcsfajaink termesztése állandó kockázatot jelent. A csemegeszőlő termesztése lényegesen kevesebb környezeti kockázatot jelent. A jellemzően igen késői virágzás a tavaszi fagyos időszakot döntően elkerüli, a nyári hőséget igen mélyre hatoló gyökérzete jól viseli és a termések sem szenvednek láthatóan a gyakran több hónapos aszályos időszakban. A kitolódott meleg őszi hónapokban a késői fajták is teljes mértékben beérnek. Tehát a termesztés felfutását az éghajlati adottságok ma már sokkal jobban támogatják, amivel élnünk kellene.

A csemegeszőlő nemesítés szellemi háttere kapcsán sem kell szégyenkeznünk, kutatóintézeti, de magánnemesítői szinten is figyelemre méltó szőlőfajták születnek. Itt kell megemlítenünk egy különleges magánnemesítőt, a 90 év feletti Dr. Sipos Lajost, aki eredményeivel a legmagasabb szintet képviseli. Méltán lehetünk rá büszkék, mint nemzetközi szinten is elismert nemesítőre, mert számos magnélküli, többségében rezisztens, kiváló ízű, tetszetős küllemű és sokáig a tőkén tartható szőlő fajtái és fajta jelöltjei előtt a legnagyobb dél-afrikai termelők is elismeréssel hajtanak fejet. Munkássága részbeni elismeréseként, oklevelet nyújtottak át részére a rendezvény alkalmából, elismerve sok évtizedes, kitartó és áldozatos szakmai munkáját.

Dr. Sipos Lajos világhírű csemegeszőlő nemesítőnk (Fotó: NAK)

A klímaváltozás negatív hatásait mi emberek és a kertészeti termesztett növényeink is nehezen viselik el, azonban vannak olyan növények melyeknek most jött el igazán az ideje. Kevés ilyen növényünk van, ami a kontinentális klímánkon is eredményesen termeszthető, de a csemegeszőlő mindenképpen ide sorolandó, melynek üzemi termesztése ma aktuálisabb, mint az elmúlt 100 évben bármikor. Éljünk a lehetőséggel!

 

NAK / Komma László

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Falugazdász iroda elérhetősége

Őstermelői adatok lekérdezése

Youtube

Facebook

LinkedIn

Instagram

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • 1 ha alatti belterületi telkek mezőgazdasági művelésének igazolásaAz 1 hektár alatti, művelés alól kivett belterületi telkek szőlő, szántó, gyümölcsös, kert művelési ág szerinti megművelésének igazolása iránti kérelmek benyújtása elektronikus úton.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
  • Egyéb NAK megkeresésNAK együttes védjegy használata, Jogsegélyszolgálat, Közérdekű adat megismerési iránti igény, Közhiteles adatbázisban való adatjavítás kérés, Védjegy bejelentés, Egyéb (Egyéb típusú ügy(menet) indítása előtt kérjük, győzödjön meg róla, hogy fenti választható űrlap kategóriák között, nincs-e megfelelő, mert konkrét ügytípus választással az ügyintézési idő jelentősen csökkenthető!)
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám