Mezőgazdasági termelés

Hiába hasonlít, az EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) és az EKR (Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer) nem ugyanaz.

Mára már megszokták a logisztikával, importtal foglalkozó vállalkozások az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer használatát, melyet 2015-ben vezettek be az áfacsalások visszaszorításának érdekében. Abban az időben - mint minden új rendszert - a vállalkozások többsége először nehezen fogadta, de talán mára már belátták a transzparens piaci szereplők, hogy az áruforgalom átláthatóságának érdekében bevezetett kötelezettségekből talán előnyük is származhat azokkal a versenytársakkal szemben, akik nem mindig tanúsítanak jogkövető magatartást.

Rövid emlékeztetőül: 2015. január 1-től bejelentési kötelezettsége van az adóhatóság felé azoknak a szereplőknek, akik 3,5 tonnánál nagyobb súlyú (útdíjköteles) járművekkel végeznek közúti árufuvarozást, valamint azoknak, akik az e súlyhatár alatt, de kockázatos termékeket szállítanak. Itt egyrészt a nagysúlyú szállítmányok miatt, másrészt úgy kapcsolódott az agrárium, hogy a kockázatos termékek között számos húsféle, élelmiszer, zöldség, gyümölcs stb. található.

Bár ugyanúgy hangzik kimondva, de az EKÁER és az EKR mégsem ugyanaz. Utóbbi talán a közelmúltban többször került elő, mivel az idő előrehaladtával az eszközhöz kapcsolódó célok eléréséhez fűzött, 2030-as sarkalatos időpont lassan, de biztosan közeleg. Ezért, ha mostanában frissen halljuk a betűszót, akkor az valószínűleg inkább az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer-t takarhatja. Mi is ez, és miért érdemes tudni róla egy agrárvállalkozónak?

Magyarország a Nemzeti Energia- és Klímatervben célul tűzte ki, hogy végsőenergia-felhasználása 2030-ban ne haladja meg a 2005-ös 785 PJ értéket. Ehhez a 2021-től 2030 végéig tartó időszakban évi 0,8%-os energiamegtakarítást és - a teljes időszakot lefedő élettartamú szakpolitikai intézkedéseket feltételezve - évi 7 PJ új megtakarítás szükséges. A 2014-2020-as időszakban bevezetett energiahatékonysági programok és intézkedések évente mintegy 3-4 PJ végsőenergia-megtakarítást eredményeztek, így a 2021-től kezdődő időszakban a jelenlegi megtakarítások mintegy duplájára van szükség. Ezért 2021. január 1-jétől egy új szakpolitikai eszköz, az energiahatékonysági irányelv szerinti ún. energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése kezdődött meg. Az Európában már 16 tagállamban sikerrel alkalmazott rendszer lényege, hogy a kötelezetteknek, olyan programokat kell bevezetniük és olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek a végfelhasználó oldalán igazolt energiamegtakarítást eredményeznek. Végfelhasználónál elvégzett, hitelesített energiahatékonysági beruházás például egy öreg, nem hatékonyan működő gépsor modernebbre cserélése, épületek felújítása stb. A kötelezettségi rendszer kedvezményezettjei a hazai vállalati és lakossági végfogyasztók lesznek úgy, hogy a lakossági energia árak stabilitása továbbra is fennmarad- tájékoztat a Magyar Energetika- és Közmű-szabályozás Hivatal.

Első ránézésre talán legyinthetnének a gazdálkodók, hogy többek között energiaszolgáltatók, földgázkereskedők a kötelezettek, akik dönthetnének úgy is, hogy akár saját tevékenységi körükben teljesítik a célokat. Ebben az esetben a végfelhasználóknál viszont megjelenhet többletköltség, felár (ha esetleg végül energiahatékonysági járulékkal kell számolnia a kötelezettnek), amit hosszú távon energiahatékonysági beruházásokkal próbálhatnak ellensúlyozni.

Érdekes lehetőség lehet viszont, hogy a kötelezettek akár tevékenységi körükön kívül eső más szektorban végrehajtott energiahatékonysági beruházással vagy energiahatékonyság-javító intézkedéssel, valamint más kötelezett felek, kötelezett félnek nem minősülő energiahatékonysági szolgáltatók vagy egyéb harmadik személyek által megvalósított hitelesített energiamegtakarítással is teljesíthetnek. Itt azért már belátható, hogy az esetleges jövőbeli beruházások miatt is lehet már összefüggés az agrárgazdálkodókkal. Annál is inkább, hiszen, ha a végfelhasználók időt, energiát, pénzt fektetnek ezekbe az energetikai megtakarítást eredményező beruházásokba és releváns auditorok által hitelesített hatékonyságjavulást érnek el, akkor szerezhetnek ún. „hitelesített energiamegtakarításokat” (HEM), amit eladásra felkínálhatnak (korlátozottan forgalomképes!). Mivel a 2015. évi LVII. törvény alapvetően kötelezi a nagyvállalatokat négyévente energetikai auditálásra -hacsak nem működtetnek tanúsított energiagazdálkodási rendszert- így talán már ismert a vállalkozások életében ez a témakör is.

Alapvetően a gazdálkodók főként a Közös Agrárpolitika keretében megjelenő, aktív támogatásokra támaszkodhatnak, de motiváló lehet kitekinteni és beszélgetést kezdeményezni az adott vállalkozás felé szolgáltató kötelezett féllel is, hogy közösen dolgozzanak ki egy projektet. Amennyiben utóbbi szóba jöhet, oda kell figyelni, előzetesen további lépésekre lehet szükség az MKEH felé. Természetesen azt is szem előtt kell tartani, hogy kettős finanszírozás nem lehetséges ez esetben sem, az egyéb támogatott beruházásból származó megtakarítás nem elszámolható az EKR rendszerben.

Tartsuk szem előtt, hogy az erőforrások felhasználásának csökkentése, vagy éppen a hatékonyabb felhasználás egyrészt magának a vállalkozásnak is érdeke, hiszen zsebre megy, másrészt pedig a környezet megóvásában is fontos szerepet játszik, így érdemes nyitott szemmel járni, alternatív lehetőségeket is megvizsgálni.

NAK / Pető Krisztina