Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a brojlercsirkék szállítás közbeni minimális férőhelyméretének növelésére irányúló új javaslat nem kívánt következményeire, annak a gazdaságosságra és a környezetvédelmi költségekre gyakorolt negatív hatásaira hívja fel a figyelmet.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a közelmúltban azt javasolta, hogy növeljék a méretét a brojlercsirkék szállítás közbeni férőhelyének. Egy Magyarországon végzett tanulmány azonban kétségeket vet fel az intézkedés tényleges állatjóléti hatékonyságával kapcsolatban, ellenben arra hívja fel a figyelmet, hogy a javaslat elfogadása jelentős negatív gazdasági hatással és a környezetvédelmi költségek növekedésével járna.
Az Európai Bizottság a „Termelőtől a fogyasztóig” stratégia részeként új szabályokat javasolt az állatok szállítására vonatkozóan, amelyek célja, hogy mérsékeljék a szállítás során fellépő stresszt és csökkentsék a sérülések előfordulását. A fő intézkedések között szerepel a csirkék számára a szállítóládákban rendelkezésre álló férőhely méretének növelésére irányuló kötelezettség. Az EFSA ajánlásai szerint egy 3 kg-os csirke esetében a minimális férőhely mérete a jelenlegi 160 cm²/kg-ról 201 cm²/kg-ra nőne, ami 26-34%-os férőhely-növekedést jelentene. Ez a változás csökkentené az utankénti szállítható állatok számát, ami kihatással lenne az ellátási lánc költségeire és az ágazat környezeti hatásaira egyaránt.
Fotó: ELV - Evaluating Broiler Transport Density: Unintended Consequences of New EU Regulations
A csirkeszállítás soráni állatsűrűség-csökkentés következményeinek értékelése – Magyarországi példa
Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) igazgatójának és Dr. Szőllősi László, a Debreceni Egyetem docensének legfrisebb jelentése a brojlercsirkék szállítására vonatkozó új európai szabályozás hatásaira világít rá. A két magyarországi vágóhíddal együttműködve elkészített tanulmány célja az volt, hogy felmérje a csirkék szállítási sűrűségének az EFSA ajánlásainak megfelelően történő csökkentésének hatásait.
A tanulmány eredményei jelentős gazdasági, környezeti és állatjóléti következményeket tárnak fel. Gazdasági szempontból a szállítási sűrűség csökkentése a szállítási költségek megnövekedésével járna és infrastrukturális beruházásokat tenne szükségessé, ami végső soron a baromfihús árának emelkedését eredményezné. Környezetvédelmi szempontból a szállítási utak számának növekedése az üvegházhatású gázok kibocsátásának és az erőforrás-felhasználásnak a növekedéséhez vezethet.
Érdekes módon a tanulmány megkérdőjelezi azt a feltételezést, hogy az alacsonyabb szállítási állatsűrűség javítja az állatok jólétét. A várakozásokkal ellentétben az eredmények azt mutatták, hogy a szállítás során megnövekedett a sérülések száma és nőtt az elhullások száma, ami valószínűleg a madarak fokozott mozgásának és a szállítóládákon belüli instabilitásnak tudható be. Az esettanulmány feltárta, hogy a jelenlegi szabályok szerinti állatszállítás (10 csirke/szállítóláda) esetén az egy teherautóra jutó elhullások száma alacsonyabb volt és kevesebb madárnál fordult elő végtagsérülés és zúzódás, mint a javasolt szabályozás szerinti állatszállítás (7 csirke/szállítóláda) esetében. A szállított állomány átlagos súlya 2,84, illetve 2,9 kg volt, a szállítási távolság pedig 72 km.
A javasolt változtatások logisztikai és környezetvédelmi kihívásai
A megnövekedett helyigény több szállítójármű bevonását tenne szükségessé, meghosszabbítaná a kirakodási időt és megnövelné a szállítási mozgásokat, ami fokozná a vállalatok környezeti hatását. A hideg időjárási viszonyokat is érdemes számba venni, hiszen az alacsony hőmérséklet is döntő szerepet játszhat a szállítás során, ki kell emelni, hogy a ládánként meghatározott jelenlegi állatlétszám segít megelőzni az alacsony hőmérséklet által okozott hőstresszt, különösen a tojótyúkok és a naposcsibék esetében.
Dr. Csorbai Attila és Dr. Szőllősi László kutatási eredményei az uniós állatszállításokra vonatkozó szabályozás árnyaltabb megközelítésének fontosságára hívja fel a figyelmet, olyan megközelítést szorgalmaznak, amely egyensúlyt teremt az állatjólét, valamint a gazdasági és környezeti fenntarthatóság között. Tanulmányuk rávilágít arra, hogy további kutatásokra van szükség a különböző éghajlati viszonyok és szállítási távolságok vonatkozásában, hogy teljes mértékben megértsük ezen szabályozási változtatások szélesebb körű hatásait, következményeit.
Összefoglalóan elmondható, hogy ez a jelentés fontos emlékeztetőül szolgál arra vonatkozóan, hogy a jó szándékú szakpolitikáknak nem kívánt következményei is lehetnek. Ahogy az EU halad előre ezekkel a szabályozásokkal elengedhetetlenné válik a valós hatások átfogó értékelése annak biztosítása érdekében, hogy az állatjólét javítása ne menjen a gazdasági fenntarthatóság és a környezeti felelősségvállalás rovására.
A teljes hazai tanulmány a BTT honlapján itt érhető el.
Forrás: https://meatthefacts.eu/
Evaluating Broiler Transport Density: Unintended Consequences of New EU Regulations
NAK/Borovka Zsuzsa
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön