Mezőgazdasági termelés

A hőmérséklet emelkedésével a betegségek is startolnak! Az idei hűvös, csapadékos tavasszal a szőlő is csak lassan fejlődik, inkább vegetál, a gombabetegségek is csak lassabban fertőznek. Viszont a kényelmes helyzetünkből most érdemes előre tekinteni, hiszen a hétvégi hőmérséklet-emelkedéssel felgyorsulnak a folyamatok!

Meteorológia:

Az elmúlt 10 napban 10-35 mm eső esett, miközben az átlag hőmérséklet 14-15 °C volt, ami -3 fokkal elmarad a sokéves átlagtól. A kifejezetten hideg reggelek (2-4 °C) és 15-18 °C-os napi maximumok után a hőmérséklet fokozatosan emelkedik. Csapadékra a hét elején is számíthatunk, ezen túl kora nyári, az évszaknak megfelelő időjárás lesz jellemző.

Fenológia:

Általában a fürtmegnyúlás vége jellemző, de egyes meleg, napos területeken a korai fajtáknál már a virágzás megkezdődött. Nagyon lassan, de növekednek a hajtások.

Szőlészeti munkák:

Áltagosan 2 növényvédelmi kezelést már elvégeztek a gazdák, készülnek a 3. fordulóra. Emellett a sorközök kaszálása, törzstisztítás és hajtásválogatás is zajlik.

Lisztharmat

Elvétve fordul elő. Gyakorlatilag teljesen leállt a fertőzés a kórokozó számára kedvezőtlen, túl alacsony hőmérséklet miatt. A kaliforniai modell napokon át 0 indexértéket jelzett, ami rendkívül ritka, az elmúlt 10 évben nem fordult elő. A modell laboratóriumi vizsgálatokon alapul, és egy 0 és 100 pont közötti index segítségével értékeli a lisztharmat kialakulásának kockázatát. A kockázatértékelési index elindításához három egymást követő napon legalább hat egymást követő órán át 21 °C és 30 °C közötti hőmérséklet szükséges. Minden olyan napért, amikor hat vagy több egymást követő órában jellemző ez a hőmérséklet, 20 ponttal nő az index. Amikor ez nem teljesül, vagy a hőmérséklet meghaladja a 32 °C-ot, vagy 21 °C alá csökken, 10 pontot veszít az index. Az alacsony, 0~30-as indexértékek azt jelzik, hogy a kórokozó nem szaporodik. A 40~50-es index közepesnek tekinthető, és körülbelül 15 napos szaporodási időt jelent a lisztharmat esetében. A 60 feletti indexértékek azt jelzik, hogy a kórokozó gyorsan (5 naponta) szaporodik és nagy a járványos betegség kialakulásának kockázata.

Fenológia:

Általában a fürtmegnyúlás vége jellemző, de egyes meleg, napos területeken a korai fajtáknál már a virágzás megkezdődött. Nagyon lassan, de növekednek a hajtások.

Szőlészeti munkák:

Áltagosan 2 növényvédelmi kezelést már elvégeztek a gazdák, készülnek a 3. fordulóra. Emellett a sorközök kaszálása, törzstisztítás és hajtásválogatás is zajlik.

Lisztharmat

Elvétve fordul elő. Gyakorlatilag teljesen leállt a fertőzés a kórokozó számára kedvezőtlen, túl alacsony hőmérséklet miatt. A kaliforniai modell napokon át 0 indexértéket jelzett, ami rendkívül ritka, az elmúlt 10 évben nem fordult elő. A modell laboratóriumi vizsgálatokon alapul, és egy 0 és 100 pont közötti index segítségével értékeli a lisztharmat kialakulásának kockázatát. A kockázatértékelési index elindításához három egymást követő napon legalább hat egymást követő órán át 21 °C és 30 °C közötti hőmérséklet szükséges. Minden olyan napért, amikor hat vagy több egymást követő órában jellemző ez a hőmérséklet, 20 ponttal nő az index. Amikor ez nem teljesül, vagy a hőmérséklet meghaladja a 32 °C-ot, vagy 21 °C alá csökken, 10 pontot veszít az index. Az alacsony, 0~30-as indexértékek azt jelzik, hogy a kórokozó nem szaporodik. A 40~50-es index közepesnek tekinthető, és körülbelül 15 napos szaporodási időt jelent a lisztharmat esetében. A 60 feletti indexértékek azt jelzik, hogy a kórokozó gyorsan (5 naponta) szaporodik és nagy a járványos betegség kialakulásának kockázata.

1. ábra: Kaliforniai rizikómodell (Tata) (Forrás: BASF)

Szinte biztos, hogy a 2025-ös évben nem fog erős járványhelyzet kialakulni, mivel kitolódott a fertőzés kezdete, alacsony mértékű a kórokozó gyakorisága és a legtöbb ültetvényben még nincs tünet. Ennek oka, hogy az aszkospórák jelentős része túl korán (április elején) szóródott, mikor még nem volt fogékony levélfelület. Ezt követően pedig nem volt a kórokozó számára kedvező időjárási körülmény. Jelenleg a modell 20-25%-os értéket mutat, de a jövő hét elején ez könnyen elérheti a 100%-ot. Tehát a lisztharmat fertőzésre nagy figyelemet kell fordítani. Védekezésre alkalmazhatjuk többek között a fluxapiroxad, mefentriflukonazol és kén hatóanyagokat.

Peronoszpóra

Szinte minden borvidéken megjelent, kezelt és kezeletlen ültetvényekben egyaránt. Ha olajfoltot látunk, érdemes átgondolni, mikor is történhetett a fertőzés és mikor védekeztünk a kórokozó ellen (2. ábra). A zoospórák a legtöbb területen május 4-5. között okozhattak fertőzést.

2.ábra: Peronoszpóra tünete levélen (Forrás: BASF)

A védekezést két grafikon segíti (3. ábra). Az első grafikon a fertőzés befejezése utáni lappangási időt mutatja. Míg a másik grafikon a fertőzési nyomást szemlélteti. Fertőzést akkor kell feltételezni, ha a grafikonon az emelkedő görbe eléri az 100 %-os értéket. Az elsődleges fertőzéssel ellenőrizhető, hogy az időjárás alkalmas-e a sporangiumok kialakulására. Ez mindaddig kedvező, amíg a levelek nedvesek, vagy az eső utáni relatív páratartalom nem csökken 70% alá. A sporangiumok a hőmérséklettől függően 16-24 órán belül fejlődhetnek ki. A másodlagos fertőzés ellenőrzése akkor történik, ha a hőmérséklet 12 °C-nál melegebb és a relatív páratartalom 95% felett van. A sporangium termelés mértéke 23 °C-ig emelkedik. Ha ez a feltétel 50 °C-nál magasabb óránkénti hőmérsékleten tart, akkor feltételezzük, hogy a sporuláció befejeződött, és új sporangiumok alakultak ki. Ha a hőmérséklet meghaladja a 29 °C-ot, akkor már nem történhet sporuláció, mivel a melegebb és szárazabb környezetben a sporangiumok gyorsan elpusztulnak. A tatai állomáson a modell május 5-8 között jelzett makrosporangiumra, majd azonnal el is indult a lappangási időt jelző görbe, ami május 21-én elérte a csúcsot, vagyis a tünet megjelenésére akkortájt számíthattunk. 

3. ábra: Peronoszpóra makrosporangium szóródás modell Tata (Forrás: BASF)

Az Istvánffy-Pálinkás modell is jelzi a lappangási idő hosszát (4. ábra). Mivel 11-12 °C körül volt az átlaghőmérséklet és csak lassan emelkedett, így a lappangási idő elnyúlt 15-16 napra. Vagyis a május 21. körül megjelent tünetek a hónap elején bekövetkezett fertőzés után alakultak ki. Ha védelem alatt állt a növény, az elegendő volt ahhoz, hogy a fertőzést elkerüljük.

4. ábra: Istvánffy-Pálinkás modell (Forrás: BASF)

Az időjárási körülmények a peronoszpóra mellett a feketerothadásnak is nagyon kedvezőek, az állomások már több lehetséges fertőzést is jeleztek. Érdemes a feketerothadás betegség modelljét is megvizsgálni!  Többek között a ditianon és a mefentriflukonazol kombinációja mindkét betegség ellen biztos védelmet nyújt.

Kártevők:

A molyok rajzását is megzavarta a hideg, az eső és a szél. Voltak területek, ahol egyáltalán nem fogtak a csapdák, másutt akár napi 120-150 db-ot is gyűjtöttek. A rajzáscsúcs kb. 2 hete lezárult.

A gubacsatka kártételét lassan kiheveri a szőlő. Sokhelyütt a virág-kezdeményeken is láthatóak a nemezek. Ritkán okoz jelentős kárt a kártevő, idén indokolt volt ellene a védekezés (5. ábra). Ugyanúgy a levélatkáknak is volt lehetőségük a hűvös időben jelentősebb kárt okozni.

5.ábra: Szőlő gubacsatka kártétele (Forrás: BASF)

Egyéb:

A hidegben sokféle hiánytünet, többek között a vas- és a magnézium hiány is megmutatkozott. Javasolt ilyenkor a növénykondícionálók, a KNO₃ lombtrágyák és a huminsavak használata.

BASF Hungária Kft. / dr. Mikóczy Nárcisz