Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában bemutatja, hogy milyen szabványoknak kell megfelelnie a vágóhidaknak Európában és kiemeli, hogy ezen létesítményeknek az állatok vágását megelőzően és a vágás során számos állatjóléti feltételt teljesítenie kell, az állatok vágás utáni feldolgozása során pedig szigorú higiénia, valamint élelmiszer-biztonsági protokollokat kell követniük.
A vágóhíd kulcsfontosságú szerepet tölt be a húsfeldolgozási láncban. Az állattartó munkája a vágóhídnál véget ér és itt kezdődik meg az állatok feldolgozásának és a fogyasztó számára történő termék-előállításnak a szakasza. A vágóhídon gyakorlatilag minden az állatjólét, a higiénia, az élelmiszerbiztonság és az ellenőrzés körül forog. Az európai vágóhidaknak be kell tartaniuk az uniós jogrendben rögzített szabályokat, például az állatok leöléskori védelméről szóló rendelet előírásait. A folyamat első lépésében a szállítmány vágóhídra érkezésekor egy állatorvos megvizsgálja az állatok egészségi állapotát és jólétét, mely vizsgálatot „ante mortem”, azaz vágás előtti vizsgálatnak (AM - ante mortem inspection) nevezünk. A beteg vagy járásra képtelen állatokat nem szabad levágni és húsuk nem használható fel emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítására. Az állatorvos minden, a vágás előtti vizsgálat során egészségesnek minősített állatra vágási engedélyt ad ki.
Fotó: ELV - What standards do slaughterhouses have to meet in Europe?
A vágóhídi műveletek szigorúan szabályozott folyamatai
A vágóhídi műveletekben számos további szigorúan szabályozott folyamat is létezik. Például az állatok leöléskori védelméről szóló, a Tanács 1099/2009/EK rendelete és annak legutóbbi, 2019. december 14-ei egységes szerkezetbe foglalt változata rögzíti, hogy állatjóléti felelősöket kell alkalmazni, akiknek a feladata, hogy biztosítják az állatokkal való gondos bánásmódot. Az állatjóléti felelősök szükség esetén tanácsot adnak a fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban, illetőleg jelen vannak az állatok kirakodásánál, hajtásánál, kábításánál és leölésénél. Az ideiglenes fogadóhelyen is felügyelik az állatok jólétét.
A vágás teljes folyamata során maradéktalanul be kell tartani az uniós szabályokat és a vágóhidaknak intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a folyamat során a lehető legnagyobb mértékben megelőzzék, mérsékeljék az állatoknak okozott stresszt és szenvedést. Mielőtt az állatokat levágják, először elkábítják őket. Ez egy nagyon gyors folyamat, amely során az állatok alig érzékelnek fájdalmat. A vágási folyamatot végző személyek külön oktatásban részesülnek az egyes vágási módszerekről. Az állatokat csak engedéllyel rendelkező vágási helyen lehet levágni. A vágólétesítményeknek maradéktalanul be kell tartaniuk az állatok elhelyezésére és szállítására, az élelmiszer-biztonságra, a higiéniára, a környezeti hatásokra, az állatjólétre, az állategészségügyre, valamint a vágás során keletkező vágási hulladékok és melléktermékek tárolására és megsemmisítésére vonatkozó előírásokat. A követelményeknek meg nem felelő vágóhidakat a bezárás veszélye fenyegeti.
A vágási folyamat során alkalmazandó adminisztratív szabályok
A vágást követően ellenőrzik a hasított testet és az olyan szerveket, mint a tüdő, a máj, a lép, a vese továbbá a nyirokcsomókat. A minősített, kereskedelmi forgalomba hozható hasított testeket lebélyegzik és európai, valamint a közösségen kívüli húsfeldolgozó vállalatoknak vagy henteseknek értékesítik. A hasított testeket minősítő ellenőrök a szervek alapján meg tudják állapítani, hogy fennállnak-e élelmiszer-biztonsági aggályok. Kétség esetén a szervet laboratóriumban tovább vizsgálják. Ezenkívül vérmintákat vesznek vizsgálat céljából, annak biztosítása céljából, hogy csak jóváhagyott hús kerüljön az élelmiszerláncba. A nem megfelelő, selejtnek minősített hasított testeket megsemmisítik.
A hús nem tartalmazhat állatgyógyászati- és egyéb készítmények szermaradványait
Az állatgyógyászati készítményekkel kezelt állatokat csak a kötelező élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte után lehet vágásra beszállítani, annak érdekében, hogy az állat szervezetében ne maradhassanak vissza az alkalmazott állatgyógyászati készítmények szermaradványai. Hatósági ellenőrzések keretében vizsgálják, hogy az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időt és a maximálisan megengedett szermaradvány-határértékeket betartják-e.
A húsvizsgálat során az úgynevezett Élelmiszerlánc-Információs Igazolás (FCI) nagyon fontos eszköz a húsok biztonságának garantálásához. Az FCI-t az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 853/2004/EK rendelet írta elő, mely rendeletnek a legfrisebb, 2023. február 15-i egységes szerkezetbe foglalt változata itt érhető el. Ez a rendelet rögzíti az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó különleges higiéniai előírásokat, amelyeket minden vágásra kerülő állat esetében be kell tartani. Ezen rendeletben rögzített feltételek betartásának ─ ennek keretében a kiállított kisérő dokumentum adattartalmának ─ ellenőrzése az állatok vágás előtti vizsgálatának szerves részét képezi. Az FCI információt tartalmazza arról, hogy az állat az állattartó mely gazdaságból származik, a vállalat állományának egészségügyi állapotáról, és arról, hogy az állat a vágóhídra kerülése előtt mely gazdaságban/okban fordult meg. Az FCI az állatgyógyászati készítmények használatára vonatkozó információkat és egyéb, az élelmiszer-biztonságra és a közegészségügyre vonatkozó elemzési adatokat is tartalmaz. Az Élelmiszerlánc-felügyeleti Információs Rendszerben továbbá az adott vállalat korábbi vágásaiból származó húsvizsgálatok eredményei, valamint az ellenőrzésekért felelős állatorvos neve is megtalálható.
Húsminősítés - Az EUROP és az SEUROP osztályozás
Minden minősített, kereskedelmi forgalomba hozható hasított testet röviddel a vágás után meg kell mérni és annak egy általános értékelési és osztályozási rendszeren ─ az EUROP és SEUROP osztályozás ─ alapuló minőségértékelési folyamaton kell átesnie. A borjak testfelépítését az EUROP betűkkel jelölik: az E jelölés a domború és formás hasított testet, az R az átlagos alakú vagy egyenes profilú, a P pedig a sima, homorú profilú hasított testet jelöli. A kifejlett szarvasmarhák esetében az SEUROP osztályozás az S-től, a „kiváló” kategóriától, a P-ig, a „gyenge” kategóriáig terjed. A hús színét és faggyússágát 1-5-ig terjedő skálán adják meg, ahol az egy a sovány és az öt a faggyús húst jelenti. Ezek a besorolások segítenek a húsminőség értékelésének egységesítésében Európa-szerte, biztosítva a következetességet és a tisztességességet a piacon.
Ezek a szabályozások, a nyomon-követhetőségi információkkal és a minősítési eljárásokkal együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a teljes vágási folyamat jól ellenőrzött, átlátható legyen. Semmi sincs a véletlenre bízva, ha az állatok jólétéről, a higiéniáról és a fogyasztók élelmiszer-biztonságáról van szó!
Forrás: https://meatthefacts.eu/
What standards do slaughterhouses have to meet in Europe?
NAK/Borovka Zsuzsa
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön