Az előrejelzés alapján a folyamatos esőzések sok helyen megszűnnek, de az időjárás még mindig segíti a párát és nedvességet kedvelő gombák, baktériumok terjedését. Sajnos tovább bővült a védendő növények köre, a dió és a szőlő védelmét is meg kell kezdeni.
Az idei csapadékos tavasz a dió baktériumos fertőzésének is kedvez. A kezdeti tünetek, vagyis a barnuló levélerek már megjelentek (1. kép). Ha tovább terjed a baktérium, akkor később lombhullást is okozhat, és a bélrész is megfertőződhet. Talán a dió legjelentősebb kórokozó gombájára, a gnomóniára is számítanunk kell. A levél színén apró, kör alakú, barna szegélyű, kiszürkülő foltok jelzik a fertőzést. A réztartalmú növényvédő szerek mindkét kórokozó ellen hatásosak. A baktérium ellen engedélyezett a Bacillus amyloliquefaciens fajt tartalmazó biológiai készítmény is. A dió viaszos levelei miatt tapadásfokozó használata is javasolt. Üzemi körülmények között megoldott a védekezés, ami akár évente 5-7 kezelést jelenthet. A kertekben álló idős fák magassága miatt gyakran nem kivitelezhető a növényvédelmi kezelés. Talán a drónos és az injektálásos technológiák segítenek majd a kezelésben, azonban egyelőre ezek nem engedélyezettek.
1. kép: A dió xantomonászos betegsége
Már megjelentek a peronoszpóra tünetei a szőlőben, aminek fertőzése a hónap elején történhetett. A szőlő bármely zöld részét megbetegítheti a gomba, de a virágokban okozhatja a legsúlyosabb károkat. A jövő hét közepére már 20 OC feletti hőmérsékletet ígérnek, ami igen kedvező a kórokozónak. Az első tünetek, vagyis az olajfoltok kialakulásával párhuzamosan a levél fronti részén a gomba telepei is megfigyelhetőek (2. kép). Megelőzéssel védekezhetünk csak a kórokozó ellen, javaslom, hogy végezzék el a permetezést! A virágzásig célszerű a réztartalmú készítmények használata, melyek kontakt módon hatnak. Sokan csak ritkán jutnak ki a tőkékhez, így nem tudják eső után gyorsan ismételten elvégezni a kezelést. Így indokolt a felszívódó hatóanyagok (pl.: az azoxistrobin és a Saccharomyces cerevisiae) alkalmazása. Ezek lisztharmat ellen is engedélyezettek, sőt az azoxistrobin tartalmúakat még fekete rothadás ellen is ajánlják. A kálium-foszfonát is felszívódó hatóanyag, segíti a peronoszpóra elleni védekezést erősítve a szőlő ellenálló képességét.
2. kép: Szőlő peronoszpóra tünete a levélen
A felszívódó hatóanyagokkal szemben gyorsan kialakul a gombákban a rezisztencia, ezért pl. az azoxistrobinból készült készítményeket egy évben csak háromszor lehet felhasználni. A rezisztenciatörés miatt érdemes kontakt hatóanyagokkal kombinálni, illetve kezelésenként hatóanyag csoportot válltani. Több felszívódó készítményt már a gyártásnál kombinálnak (pl. iprovalikarb és rézoxiklorid). Sajnos a piraklostrobint és metiramot tartalmazó III. kategóriás engedélyét 2024-ben visszavonták. Az egyszerű anyagok közül a szőlőperonoszpórára a csalán kivonat, a fűzfakéreg, a lecitin, a mezei zsurló engedélyezett. A peronoszpóra mellett a lisztharmatról sem felejtkezhetünk meg. Az ellene való védekezési lehetőségekről korábbi cikkünkből tájékozódhatnak.
NMNK / Zsigó György