A sertéságazatra a korábbi években folyamatos hanyatlás volt jellemző. A tőkehúsok áfacsökkentése tehát nemcsak jó, de jókor meghozott döntés volt.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelten fontos feladatként kezeli az alapvető élelmiszerekre javasolt áfakulcs csökkentését, hiszen annak versenyképességi, gazdaságfehérítő, gazdaságélénkítő és szociális vonatkozásai döntően határozzák meg élelmiszer-gazdaságunk jövőjét, valamint ezen keresztül a vidéki lakosság megélhetését.
A sertéságazatra a korábbi években folyamatos hanyatlás volt jellemző, 2012. évben az állomány 3 millió darab alá süllyedt. A fekete- és szürkegazdaság részaránya a sertéságazatban meghaladta a 40 százalékot, amelynek felszámolása érdekében a kormányzat első lépésként 2014 elejétől az élő- és hasított sertés áfáját 5 százalékra csökkentette, ennek hatására tisztult az élőállatok piaca: a sertés- és a kocaállomány statisztikai létszáma növekedett.
Bár a csökkentés finanszírozás szempontjából átmenetileg negatívan érintette a sertésttartással foglalkozó szereplőket (mivel szinte teljes mértékben áfa-visszaigénylő pozícióba kerültek), kedvező hatás volt az új vevői partnerek jelentkezése és az élősertés és félsertések esetében a feketegazdaság visszaszorulása, ami sok esetben csak annak a darabolt húsok piacára való áttevődését jelentette. A feldolgozás tekintetében súlyponti eltolódás történt a darabolt húsok irányába, növekedett a belföldi beszerzés a vágóhidak és feldolgozók részéről, és csökkent a külföldről, az országhatárt feltehetően csak papíron átlépő termékek forgalma.
A csökkentés kedvező tapasztalatai közé kell sorolni a hazai sertéslétszám stabilizálódását, ami csak részben vezethető vissza valós létszámnövekedésre egy része az eddig nem nyilvántartott és nyomon követett sertések legális gazdaságban való megjelenésének köszönhető. Ezt jól szemlélteti, hogy a sertésvágások száma az élőállomány növekedését meghaladó mértékben nőtt és az élőállat export-import adatok sem indokolják a vágóalapanyag-növekedést.
Látható fehéredés tapasztalható, a Magyarországon levágott sertések száma azóta is növekedést mutat, hiszen a 2015-ben levágott 4,38 millió darabot követően 2016-ban 4,63 millió sertést vágtak a hazai vágóhidak. A vágásszám az elmúlt négy évben folyamatosan növekszik: 2014 óta 15 %-kal, 2013 óta (áfacsökkentés) közel 25 %-kal nőtt és ez a vágásszám-növekedés úgy valósult meg, hogy közben a nyilvántartott hazai állomány újra csökkent és az élősertés-import is párhuzamosan csökkent!
Második lépcsőben a tőkehúsok áfáját csökkentette a kormány 5 %-ra. A kereskedelmi láncok a 22 %-os áfacsökkentést teljes egészében eljuttatták a fogyasztó árakban a lakosság részére. A kereslet 18–20 % körüli mértékben növekedett. A kormány ezzel a döntésével nemcsak a legálisan működő vágóés darabolóüzemek fennmaradását tette lehetővé, hanem az addiginálkedvezőbb versenypozíciót teremtett a külföldről érkező (jellemzően darabolt) sertéshús-beszállítókkal szemben.
Nem csökkent azonban a belsőségek, olcsóbb húsrészek és a fehéráruk áfája. Ezt azért kell megemlítenünk, mert a tőkehúsok mennyisége az élő sertésnek csak nagyjából felét teszik ki, a szalonnafélék és zsiradékok az egyharmadát, a belsőségek és vágási melléktermékek mintegy 10 %-ot képviselnek. Míg a vágás során kitermelődő termékek egyik fele 5 %-os áfakulccsal értékesülhet, addig az „olcsóbb” termékek továbbra is a 27 %-os áfával megnövelt – relatív – magasabb áron kerülnek forgalomba.
A gyakorlatban például a sertéscomb – nettó áron számítva – háromszor annyiba kerül, mint a máj vagy más belsőség, bruttó áron számolva azonban csak a duplájába. Az alacsonyabb adókulcs kiterjesztését indokolják ezen termékek értékesítési gondjai és az, hogy a 27 % áfa így olyan termékeken maradt érvényben, amelyek alacsony árfekvésük következtében főleg az alacsonyabb jövedelmű fogyasztók körében keresettek. A sertéságazatban tapasztalt áfacsalások és a feketegazdaság érdemi visszaszorítása érdekében amúgy is a csökkentési folyamat teljes termékpályán történő végigvitelére lenne szükség. (Az elfogadott 2018-as adótörvények között már szerepel a belsőségek alacsonyabb áfája – a szerk.)
2016 I. fél évének alacsony árai a nemzetközi piacokon történt változások miatt, az év közepén az élőállat- árak egész Európában – így Magyarországon is – meredeken emelkedtek, amely természetesen a tőkehúsok árában is megjelent. Ki kell azt is emelnünk, hogy a tőkehúsokra meglépett áfacsökkentés nélkül a megemelkedő élőállat-árak miatt a fontosabb húsrészek kiskereskedelmi ára az elmúlt fél évben akár a lélektani 1500 Ft/ kg fölé is kerülhetett volna. Ez mind a fogyasztásra, mind ezáltal az ágazatra újabb, elhúzódó negatív hatást gyakorolt volna. De így, az érintett tőkehúsok – magasabb alapanyagárak mellett is – jelenleg átlagosan 100–150 Ft-tal kerülnek kevesebbe a fogyasztók számára, mint 2015-ben.
A tőkehúsok áfacsökkentése tehát nemcsak jó, de jókor meghozott döntés volt!
Végezetül, említsük meg, hogy az elmúlt évben hatályba lépett a Magyar Élelmiszerkönyv szigorítása. A fogyasztók számára egyértelműen kedvező, hogy az új szabályozás szem előtt tartja az egészséges táplálkozás követelményeit és előtérbe helyezi a minőség további javítását. Érthető dolog, hogy a magasabb hústartalom okozta költségnövekedést szükségszerűen az árakban isérvényesíteni kívánják a feldolgozók, aminek segítésére és a fogyasztói oldali ellensúlyozására alkalmas lenne az alacsony áfamérték csökkentése a húskészítmények területén is.
(NAKlap, 2017. június, Dúl Udó állattenyésztési szakértő)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön