Sok kérdés merült fel a kutak engedélyezésével kapcsolatban azt követően, hogy kiderült, kamarai kezdeményezésre amnesztiát kapnak az illegálisan fúrt kutak. Ebben igyekszünk most néhány dolgot pontosítani.
A vízgazdálkodási törvény módosítása értelmében 2018. december 21-ig bírságmentesen lehet engedélyezni a 2016. június 4-e előtt illegálisan kialakított kutakat az illetékes vízügyi hatóságnál. (A kamarai kezdeményezésre létrejött változásról itt lehet olvasni.) Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített kutak esetén a tulajdonosnak a vízügyi hatóságtól fennmaradási engedélyt kell kérnie, amellyel kapcsolatban számtalan kérdés érkezik a kamarához.
Az 1885-ben megalkotott vízjogi törvény a vizek magántulajdonát megszüntette, a vízilétesítmények kialakítása ennek értelmében szinte mindig is vízjogi engedélyhez kötött tevékenység volt. Állami feladat a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele. Az engedélyezés célja, hogy a vizeink vagyonkezelőjének birtokában legyen a vizek védelméhez, a vizek hasznosításához, hasznosíthatóságának megőrzéséhez, valamint a vízkészletekkel való gazdálkodáshoz szükséges információ. Az engedély nélkül létesített kutak érinthetnek ivóvízigényeket kielégítő vízbázisokat, ezáltal az illegális víztermelés hatással lehet az ivóvízbázisok mennyiségi állapotára, és ami nagyobb problémát okozhat, hogy a szakszerűtlenül kiépített kutak el is szennyezhetik ezeket a vízbázisokat.
Az illegális kutak utólagos engedélyezését az önkormányzatok jegyzői vagy a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok folytatják le. Jegyzőhöz kell fordulni olyan kút fennmaradásának esetében, amely az alábbi feltételeket együttesen teljesíti:
– kijelölt vagy kijelölés alatt álló vízbázisvédelmi területet nem érint,
– a vízkivétel nem haladja meg az 500 m3/évet,
– kizárólag talajvízkészletet vagy parti szűrésű vízkészletet vesz igénybe,
– magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja és nem gazdasági célú vízigényt.
Minden más esetben – beleértve azt, hogy valamelyik feltétel ezek közül nem teljesül – a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatósághoz kell fordulni, azaz a fővárosi vagy megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokhoz.
Az engedélyezési eljárás megkönnyítése érdekében külön tájékoztatót készítettünk az OKF-fel, amely elérhető itt. A tájékoztatóból többek között megtudható, hogy milyen engedély szükséges, ki lehet a kérelmező, mit kell tartalmaznia a kérelemnek. Ismerteti továbbá az igazgatási szolgáltatási díj meghatározásának módját, az ügyintézési határidőt, a vízjogi fennmaradási engedély kiadhatóságának feltételeit és következményeit, valamint az engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóságok. Továbbá rendelet szabályozza, hogy milyen jogi és műszaki paraméterek kellenek az engedélyhez szükséges, tényleges állapotot rögzítő dokumentációhoz. Kiemelve ebből: a kút létesítési évét, a vízhasználat célját (ivó-, öntözési, egyéb mezőgazdasági hasznosítás); a vízilétesítmény típusát (fúrt, ásott, csápos, sírkút, vagy galéria, vagy forrás); a felszín alatti víz típusát (parti szűrésű, talaj-, réteg-, karszt-, hasadékvíz); a kút helyét (közigazgatási egység, helyrajzi szám, EOV koordináták, terepszint feletti magasság (m Bf.); a vízhasználatra vonatkozó üzemi jellemzőket (szakaszos, idényjellegű, folyamatos); a kút talpmélységét, a béléscsövezés mélységét, átmérőjét, a szűrőzés mélységét, átmérőjét, a vízhasználat módját (szabad kifolyású vagy szivattyús, ez utóbbi esetben a szivattyú típusa, elhelyezése, kapacitása és üzemi jellemzői), kapcsolódó műtárgyakat és azok paramétereit (kútfejakna), vízmérési és mintavételi megoldásokat, ha van.
Amennyiben a kialakított kút megfelel a feltételeknek, és nem gyakorol negatív hatást az igénybe vett víztest mennyiségi és minőségi állapotára, abban az esetben megkapja a fennmaradási engedélyt. A kamara javasolja, hogy az érintettek a felmerülő kérdésekkel kapcsolatban elsősorban egy vízitervezővel vagy kútfúróval konzultáljanak, aki a kérdésekre teljes körű válaszokat tud adni.
(NAKlap, 2016. novemberi szám)