A tej és a tejtermékek a kiegyensúlyozott étrend fontos részét képezik, ám vajon mit gondolnak róluk a vásárlók? A TÉT Platform kutatási eredményeiből választ kaphatunk arra is, mit figyelnek leginkább a csomagoláson.
A tej- és tejtermékfogyasztás számos kedvező élettani hatása ellenére az életmódbeli változások, valamint az alternatív termékek megjelenése miatt folyamatosan csökken. Ennek ellenére a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az 1990-es évek közepén tapasztalt mélypontról lassan, de biztosan növekszik az egy főre jutó tej- és tejtermékfogyasztás. 2014-ben 152,2 liter volt a vaj nélküli fogyasztás, ami közel ötödével több, mint két évtizede.
Közben azonban jelentős változások következtek be nemcsak a tejpiacon, hanem az emberek fejében is. Miközben sokan továbbra is az egészséges étrend részének tekintik, megnőtt azok tábora, akik különböző divatos étrendi irányzatok követőiként elutasítják ezen termékek fogyasztását, vagy tejfehérje-allergia, esetleg tejcukor(laktóz)-érzékenység miatt kerülik azokat.
– Hazánkban a felnőttek harmadánál jelentkeznek gyomor-bélrendszeri tünetek tejtermék fogyasztás után. A világban a diagnosztizált laktóz-intoleránsok száma 7–20 százalék körüli, a tejfehérje- allergiások aránya pedig 1,5–2 százalék – mondja Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője.
Az egyesület a múlt évben reprezentatív kutatássorozatot indított, amelyekben egyes élelmiszercsoportokkal kapcsolatban is felmérték az emberek véleményét, attitűdjeit. A válaszadók véleménye alapján a tejtermékek közül főként a sajt és a tej bizonyultak az egészséges étrendbe leginkább beilleszthetőnek, míg a joghurtok némileg gyengébb megítélésben részesültek. A fogyasztói igények komoly ellentmondásba ütköznek, hiszen friss, minőségi termékeket szeretnének fogyasztani, amelyek egyben hosszú eltarthatósággal is rendelkeznek. Viszont a megoldást jelentő „tartós tej” a teljes lakosság 35 százaléka szerint sok adalékanyagot tartalmaz.
A vásárlók kétharmada leginkább azt várja el a tejtermékektől, hogy jó minőségű legyen, ezt követi a frissesség (58%) és az, hogy megérje az árát (50%). A magyar eredet és a hosszú eltarthatóság szerepel még a fontosabb elvárások között (39, illetve 19%), de meglepő, hogy a bio minősítés vagy a laktózmentesség alig néhány vásárlót érdekel.
A tejtermékek beszerzése döntően tudatos tervezés eredménye. Ötszáz vásárló megkérdezése után kiderült, hogy például a joghurtbeszerzések 87 százaléka előre eltervezett és mindössze a maradék 13 százalék impulzusvásárlás. A joghurtok címkéjét nézik át a legtöbben: 14 százalék mindig, az emberek 24 százaléka pedig gyakran olvassa el az információt, 23 százalékuk pedig néha ránéz, és mindössze háromszázaléknyi vásárló nem szentel semmilyen figyelmet a csomagolásra.
A fogyaszthatósági határidőn (74%) túl az összetevők listája a legfontosabb a vásárlóknak, ez utóbbit a vizsgált élelmiszercsoportok közül a legtöbben a tejtermékeknél figyelik (73%), de sokan (38%) nézik meg a tápértékadatokat is. Amikor pedig arról kérdezték az embereket, az információkból mi az, amit valóban hasznosítanak is a mindennapjaikban, az eltarthatóság után a termék zsírtartalma volt a második leglényegesebb információ.
A tej és tejtermékek erős hazai fogyasztói bázissal rendelkeznek, amelyek megtartása és fokozása érdekében elengedhetetlen a termékek táplálkozás-élettani jelentőségének hangsúlyozása, valamint a tévhitek eloszlatása érdekében a csomagolási információk − főként az összetevők – aktívabb tanulmányozására történő figyelemfelhívás.
(NAKlap, 2017. októberi szám)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön