Erdőgazdálkodás

A franciaországi Szakmaközi Fa-Energia Bizottság (Comité Interprofessionnel du Bois-Energie, CIBE) harmadik alkalommal rendezett konferenciát a faanyag energetikai hasznosításának kérdéseiről. Az úgynevezett Fa-Energia Nap-on a fosszilis tüzelőanyagokról való fokozatos átállás érdekében szükséges szektorális és társadalmi lehetőségek, teendők, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás, a biogazdaság és a klímaváltozás kapcsolata került górcső alá.

A találkozón az erdőgazdálkodás és az energiaágazat területén dolgozó szakemberek, éghajlatkutatók, az egyes iparágak és területi önkormányzatok képviselői osztották meg tapasztalataikat. Az alábbi kérfésekre kerestek választ:

• milyen szerepet játszik a fából előállított energia az éghajlatváltozás elleni küzdelemben,
• mi a tétje az erdőkről és a fás biomasszából származó energiáról szóló európai vitáknak,
• hogyan lehet becsülni, sőt mérni a fás biomasszából származó energia szénmérlegét,
• milyen szerepet játszhat a fából előállított energia Franciaország energia- és éghajlatvédelmi stratégiájában?

Jelen írással nem célunk a teljes részletezettségű beszámoló a konferencián elhangzottakról, a kapcsolódó dokumentumok és előadások a CIBE  honlapján elérhetők. Néhány érdekes, megfontolandó gondolatot viszont szeretnénk – kommentár nélkül – megosztani.

Az energetikai átmenettel kapcsolatos francia törekvésekben jelentős szerepet kap a fás biomassza, ennek elsődleges felhasználási területe a hőenergia előállítása, illetve a hőenergia-termeléssel kombinált villamos áram-előállítás. Az energiahordozónak szánt kormányzati szerep megjelenik Franciaország többéves energetikai programozási tervében is. A konferencia előadói hangsúlyozták, hogy az egyik legnagyobb ellenérvet, a fűtéssel járó mikrorészecske-emissziót a technológiai fejlődésnek és a berendezések cseréjének köszönhetően sikerül közömbösíteni. A beruházások megtérülése szempontjából pedig nagyon lényeges változás történt a 2019-es állapotokhoz képest. A fosszilis energiahordozók árának elszabadulása - különösen az ukrajnai krízis kirobbanása után - ugyanis olyan mértékben megdrágította a fűtőolaj és a földgáz használatát, hogy a fás biomassza energetikai célú használata újra versenyképessé vált.

A konferencia középpontjában – akárcsak a korábbiakon – a fönntartható erdőgazdálkodás, a levegőminőség, az energetikai átállás és a szénmegkötés kérdései álltak. Érezhető volt azonban egyfajta hangsúlyeltolódás az erdőgazdálkodási kérdések irányába: az energetikai hasznosítás technikai, technológiai kérdéseinél fontosabbnak tűnik a szükséges alapanyag-mennyiség környezetkímélő, fönntartható, a társadalom számára is elfogadható módon történő előállítása. Mivel az energiaválság és az erdőgazdálkodás nehézségei összefüggenek az éghajlatváltozással, az ezekben a kérdésekben érdekelt szereplők (hatóságok, erdőgazdálkodók, civil szervezetek stb.) között sokan és sokszor ellentétes álláspontot képviselnek. Ezzel együtt - vagy ennek ellenére - ma minden eddiginél inkább úgy kell tekinteni a fából előállított energiára, mint a szén-dioxid-mentesítés egyik fő eszközére, valamint az erdők gazdasági és környezetvédelmi kezelésének lényeges elemére.

A fás biomassza energetikai használata az elkövetkezendő években érdemben bővíthető, de ehhez minden érintett szereplő érdemi együttműködésére és támogató jogszabályi háttérre van szükség.

A közösségi biomassza használatot Franciaországban a hőenergia-alap (fonds chaleur energie) segíti, ami az elmúlt 14 év során több mint 7100 megújuló hőenergetikai projektet támogatott, összesen 3,68 milliárd euróval, amivel 12,4 milliárd eurónyi beruházást generált.

Az ipar szén-dioxid-mentesítésére irányuló, előkészítés alatt álló törvénytervezetben a Fonds Chaleur keretében igényelhető beruházási támogatás egy hosszú távú támogatás bevezetésével egészül ki. Ez olyan működési támogatást jelent majd, amely több éven keresztül részben vagy egészben kompenzálja a biomasszából előállított hő és az alternatív fosszilis tüzelőanyagból előállított hő közötti teljes költségkülönbséget.

A megújuló hőenergia-termelésnek jelentős szerepe van abban, hogy Franciaország 2030-ra a megújuló energiaforrások részarányát a bruttó végső energiafogyasztáson belül 33%-ra növelje. A hő Franciaország energiafogyasztásának csaknem felét teszi ki, és jelenleg kevesebb, mint negyedét állítják elő megújuló energiaforrásokból.

A fás biomassza energetikai és környezetvédelmi átmenetben betöltött szerepe kapcsán Fanny-Pomme Langue (CEPF) az európai uniós helyzetről szólva kiemelte, hogy egyes kritikák hajlamosak a vitát az importra összpontosítani, nem mintha nem lenne ilyen, de fontos tisztázni, hogy az erdészeti értéklánc - és általában az európai erdészeti ágazat - főként helyi alapanyagot használ. Ezzel együtt nem teljesen elégedettek a jelenlegi bizottsági irányvonallal, mert az túlságosan nagy szerepet szán az erdők biológiai sokféleség védelmével és széncsapdával kapcsolatos szerepének, és ezekhez képest alárendelt helyzetben van az energetikai célú használat.

A mezőgazdasági és élelmiszer-szuverenitási minisztérium munkatársa, Sylvain Reallon a francia erdészeti és erdészeti biomassza-használati támogatások kapcsán úgy fogalmazott, ott, ahol ipari célú faanyag-használatról beszélünk, megkerülhetetlen az energetikai célú használat. A kettő egymással nem szembeállítandó, hanem egymást kiegészítő terület, ezért a tárca a kettőt együtt kezeli.

Komoly problémát jelent, hogy a teljes erdőterület mintegy kétharmadát kitevő magánerdők jelentős része kifejezetten elhanyagolt, a tulajdonosok szinte semmilyen beavatkozást nem végeznek, így jelentős mennyiségű faanyag nem jut el a piacra, sem iparifaként, sem energetikai célra hasznosított biomasszaként. A tárca célja az, hogy úgy lehessen erősíteni a francia erdők fönntartható használatát, hogy ezzel párhuzamosan javul azok közgazdasági valorizálása is.

Olivier David az energetikai átmenetért felelős minisztérium szempontrendszerét követve úgy látja, az erdők legnagyobb szerepe a szénmegkötés, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehetne a faanyagot energetikai célra használni, éppen ellenkezőleg, a tárca kulcsszerepet szán neki a 2051-es energia- és klímacélok elérésében és így a francia energiamixben. A cél pedig a fosszilis források kivezetése az energiahasználatból.

A fás biomasszának elsősorban az ingatlanok fűtésében lehet/lesz nagy szerepe, ám mivel nem áll végtelen mennyiségben rendelkezésre, ezért törekedni kell a maximális hatásfokú hasznosítására. Amit mindenképpen el kell kerülni, az a fával történő áramtermelés olyan módon, hogy a folyamat során keletkező hulladékhőt nem hasznosítják.

Mathieu Fleury (CIBE) szerint hatékonyabb kommunikációra van szükség annak érdekében, hogy minél szélesebb körben meg lehessen értetni, önmagában az energetikai célú fás biomassza-használat nem létezik, ahhoz mindig társul más is - faipari hasznosítás, szénmegkötés, talaj- és vízvédelem. A francia erdők területe pedig nem csökken, hanem jelentős mértékben és folyamatosan nő, meglátása szerint Franciaországnak kiemelkedő adottságai vannak az erdőt és az erre épülő gazdaságot illetően.

Jules Nyssen a megújuló energiát termelők érdekképviseletének (SER8) munkatársa szerint a biomassza a francia energiapolitika egyik jelentős építőeleme, ezért egy offenzív politikára van szükség az ágazat szereplői részéről annak érdekében, hogy a szektor megkapja az őt megillető elismerést.

Christine Deleuze az állami erdőkezelő (ONF12) munkatársaként hangsúlyozta, habár az ipari használatra alkalmas fa előállítása a prioritás, de ez nem jelent ellentmondást a biológiai sokféleség megőrzésével.

Émilie Machefaux Ökológiai Átmeneti Ügynökség (ADEME) munkatársa úgy látja, hogy a legújabb kutatások fényében kevésbé lehet biztosan előre jelezni az erdők szénmegkötő képességét, mivel egyre több a bizonytalansági tényező, így sokkal nagyobb szerepet kell kapnia a helyi szintű adatgyűjtésnek, megfigyelésnek. Nagyon fontos az olyan formában történő fahasználat arányának és mennyiségének növelése, amivel a korábbiaknál jóval hosszabb időre beépíthető a faanyag, ugyanis valójában ez jelenti a szénmegkötést.

Patricia Morhet-Richard, a Hautes-Alpes megyei erdőbirtokos önkormányzatok és az FNCOFOR képviselője nagyon fontosnak tartja, hogy kisiskolás kortól kezdve minél több fiatal megismerkedjen az erdei ökoszisztémák működésével, az erdőgazdálkodással és a faanyag minél sokoldalúbb felhasználási lehetőségeivel. Elengedhetetlen annak megértetése velük, hogy egyes fákat ki kell vágni, el kell magyarázni ennek okait. Meg kell ismerniük lakóhelyük és az azt övező erdők kapcsolatát, az erdő természeti és közgazdasági szerepét.

Frédéric Blanc (Scierie BLANC & ALPES BIOMASSE PLUS fűrészipari vállalkozás, Drôme megye) úgy látja, a helyben termelt faanyagot akkor lehet legjobban hasznosítani, ha nem szállítják el rönk formájában, hanem helyi cégek végzik el minél nagyobb arányban az elsődleges és másodlagos feldolgozásukat - és így lehet helyben tartani és energetikai célra hasznosítani a fűrész- és földolgozóüzemi hulladékot is. Sőt, a szektor vonzerejét növelik azok a speciális turisztikai események is, amiket az erdőgazdálkodás és a faipar köré igyekeznek fölépíteni (pl. favágók ünnepe, az erdő ünnepe).

forrás: Somogyi Norbert TéT-attasé, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

NAK Erdészet