Jogszabályi összefoglaló

2024. november 28-án jelent meg a Magyar Közlöny 119. számában „A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény", továbbá "A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény" módosítása, amelyek érintik a duális képzést is. A módosítások 2025. január 1-jén lépnek hatályba.

 A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényt (a továbbiakban: Szocho tv.) az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény módosította. A rendelkezés értelmében saját munkavállaló képzése esetén a Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményt ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója vonatkozásában legfeljebb 12 hónap tekintetében érvényesítheti, a kedvezmény igénybevétele pedig vizsgakötelezettséghez kötött.

117. § A Szocho tv. 17/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adókedvezményt ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója tekintetében legfeljebb 12 hónapig érvényesítheti azon képzésben részt vevő személy tekintetében, aki a szakirányú oktatást az Szkt. 90/A.  §-a szerint saját foglalkoztatónál teljesíti és legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz.”

   A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Mvt.) a munkaügyet érintő rendelkezésekről szóló 2024. évi LVII. törvény módosította. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvénnyel 2020-tól bevezetésre került új szakképzési rendszerben nem értelmezett az önálló „gyakorlati oktatás” fogalom. Az egyes tananyagelemek, tananyagegységek, illetve a szakképző intézmények által ezekből felépített/összeállított tantárgyak az új szakképzési rendszerben nem tagolódnak elméleti és gyakorlati oktatásra, hanem komplex módon (ötvözve) történik a szakmák elsajátítása. Tekintettel arra, hogy a korábbi rendszer szerinti szakképzések már kifutottak, szükséges volt az Mvt.-ben a „munkabaleset” fogalmának módosítása. A szakképzési rendszer átalakítása miatt a „munkáltató” fogalmának módosítása is szükségesség vált, annak érdekében, hogy a jogszabályok egymással összhangban legyenek.

11. § (1) Az Mvt. 87. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a sérült munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek az a baleset

1. a) amely a munkavállalót a lakásáról vagy szállásáról a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására vagy szállására menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt;
2. b) amely a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerint tanulóbalesetnek minősül."

"(3) Az Mvt. 87. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni:

1. a) a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót,
2. b) a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót,
3. c) a duális képzőhelyet,
4. d) a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések tekintetében a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző önfoglalkoztatót, gazdasági társaságok tagjait, illetve vezető tisztségviselőit személyes közreműködéssel történő munkavégzés esetén,
5. e) társadalmi munka esetén a társadalmi munka szervezőjét, valamint
6. f) magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén azt a személyt vagy szervezetet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában azt, akinek a területén a munkavégzés folyik."

NAK / Szakképzési és Szaktanácsadói Igazgatóság