Környezetgazdálkodás

A NAK fontosnak tartja a nitrátrendelet megváltoztatását, ezért kérte annak lehetőség szerinti mihamarabbi megváltoztatását.

A   kamara   a   nitrátrendelet   módosítását  különös  tekintettel  az alábbi szabályzókra kérte: trágyakijuttatás   tilalmi   idejének   felülvizsgálata    nitrátérzékeny    területeken;  nitrátérzékeny  területekre  vonatkozó  nitrogénhatóanyag-határérték  felülvizsgálata;  szervestrágya  beltartalmi  értékeinek aktualizálása. A kezdeményezés  már  korábban  is  megtörtént,  azonban  az  események  nem  kellő  gyorsasággal  zajlanak, ezért a NAK ez év márciusában levélben  kérte  az Agrárminisztériumot,  hogy mielőbb, azaz lehetőleg még ez évben  saját  hatáskörben  tagállamként  módosítsa  a  rendeletet,  majd   ezt   követően   jelentse   az Európai Bizottságnak, vállalva az évek alatt a kutatási pénzek biztosítását, s a legrosszabb  esetben  a  kötelezettségszegési eljárást.

A NAK nagyon fontosnak  tartja  hogy  a  gazdálkodók  érdekében ezen folyamatok elsőbbséget élvezve valósuljanak meg, s a direkt  kutatásokra  forrásokat  különítsenek el. Az elmúlt két évben – zömében a NAK   kezdeményezésére   –   több   alkalommal került sor megbeszélésre  a  jelenlegi  eredmények  tisztázására  minisztériumok,  kutatóintézetek  részvételével.  Továbbá  két  kamarai technikai  módosítási szándékot a minisztérium  jelzett az  unió  felé,  amelyből  a  pentozánhatás  kiterjesztését nem kifogásolta, Azonban az  őszi  kalászosok  mellett  az  őszi  repce  fejtrágyázásának  engedélyezéséhez már kutatási eredményeket kért, amik jelenleg nem állnak rendelkezésre. Mindeközben a NAK szándékának megfelelően   és   támogatásával   2019  őszén  6  üzemben  elindultak  a  tápanyag-gazdálkodással kapcsolatos üzemi kísérletek. 2020 tavaszán a KITE segítségével további üzemeket vont be a MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézete. Időközben ismertté vált, hogy az eddigi  kutatások  egy  része  nem  elégséges a rendelet célzott módosításához, valamint át kell tekinteni a statisztikai elemzéseket, jelentéseket.  

Valóban  olyan  nagy  szerep  jut a mezőgazdaságnak a hazai környezeti  terhelésben?  Nehéz  úgy  tárgyalni,  ha  az adatok  nem  egységesek. Természetesen  a  minisztérium  részéről  is  nehéz  a  döntés,  hiszen  jelenleg tartanak a KAP-tárgyalások és  más uniós  egyeztetések.  Az  egyik  döntési  lehetőség  lehet  az,  hogy  megtesszük  a  saját  hatáskörű   módosítást,   vállalva   esetleg a kötelezettségszegési eljárást,  büntetést,  vagy  az,  hogy  nem  vállaljuk a módosítást most azonnal, kutatási eredmények nélkül, mert az kockáztatja  a  KAP-tárgyalásokat,  egyéb uniós szakpolitikai döntéseinket.  Ez  utóbbiak  ugyanis  a  jövőbeli  támogatásokat alapozzák meg. Bár-mely döntés esetén a direkt kutatási forrásokra   szükség   van,   hogy   a   megfelelő időpontban és helyzetben az   indokolt   lépések   megtehetők   legyenek.

(NAKlap, 2020. június /Sztahura E.)