Az elmúlt hetek alkalmanként fagyos időszakai komoly problémákat okoztak a gyümölcsösökben, és így a gyümölcsös gazdák fejében egyaránt. Minden bizonnyal valamennyiünket foglalkoztat a probléma oka és az ellene való védekezés lehetőségei. Ebben szeretnénk válaszokat és megoldásokat adni, a teljesség igénye nélkül, hogy a probléma okát feltárjuk, és áttekintsük a védekezés módszereit a lehetőségeinkhez mérten.
A globális klímaváltozás komoly nehézségeket okoz a gyümölcstermesztésben is azon keresztül, hogy rendkívül szélsőséges és kiszámíthatatlan, és a növényt becsapva felkészületlenül éri. Az elmúlt években és a közeljövőben is a gyümölcsösök fagykár kérdéskörét, már nem a téli fagykár határozza meg, hanem döntően a tavaszi fagykárosodás lesz a leginkább meghatározó, és ez a szélsőséges időjárásból adódik. A növények és így a gyümölcstermő növények fenológiai stádiumai is a fokozatos hőmérséklet emelkedéshez igazodik, és ahogy egyre előre haladottabb állapotban van a növény, úgy egyre kevésbé viseli el károsodás nélkül a hőmérséklet ingadozásokat, főleg a mínusz hőmérséklet tartomány felé. Minél előre haladottabb állapotban vannak a növények, annál kevésbé viselik el a fagyos időszakot, főként, ha tartósan van jelen. Jelen esetben is ez történt, hogy a virágzó gyümölcsösök szenvedtek helytől függően különböző mértékű fagykárosodást. Nézzük meg kicsit részletesebben a probléma okát.
Az alacsony hőmérséklet okozta fagykárok akkor érik a növényt, amikor a hőmérséklet tartósan a növények tűrőképességi határa alatt van. A téli nyugalmi időszakban, kevésbé szokott komoly fagykárosodás lenni, mivel ilyenkor a gyümölcsfajok nagy része a -20 C fokot is gond nélkül elviseli. A téli nyugalmi időszakban és főleg a tavaszi virágzáskor, azon gyümölcsfajoknál fordul elő fagykár, amelyek termeszthetőségének északi határán helyezkedik el Magyarország. Ide tartoznak a csonthéjas gyümölcsfajok közül többek között a mandula a kajszi és az őszibarack is, melyek a leginkább károsodtak a tavaszi fagyok által.
Első és legfontosabb feladatunk a megfelelő termőhely megválasztása az adott gyümölcsfaj számára, nem véletlenül kiemelt hangsúlyt fektet erre a nemrég megjelent gyümölcstermesztési pályázat kiírási feltételrendszere is. (Ezért is kiemelten fontosnak tartjuk e kérdéskör tisztázását, hogy minél tájékozottabbak legyenek a Tisztelt gazdák, és megalapozottan tudjanak dönteni az adott gyümölcsfaj mellett.) A fajta az alany és a művelési rendszer helyes megválasztásával a gondos, precíz termesztéstechnológia alkalmazásával nagymértékben csökkenthetjük a fagykárok kockázatát, de tudnunk kell, hogy hazánkban teljesen fagyveszélytől mentes termőhely nincs. A legérzékenyebbek a virágrügyek az összes áttelelő szerv közül, és egyben ez a legkritikusabb időszak a gyümölcsfajok és a gyümölcsös gazdák számára, mert ilyenkor dől el, hogy milyen terméssel tudunk kalkulálni és az egész gazdálkodási folyamatot befolyásolja.
A virágrügyek fagyállóságának kialakulása már az őszi lombhullás előtt megkezdődik, a virágrügyek a mélynyugalmi időszak végén a legfagyállóbbak, ezt a mesterséges fagyasztási kísérletek is igazolják, majd a fenológiai stádium előrehaladásával fokozatosan csökken a fagyállóságuk. A tényleges fagykárosódás mértékét és a fagyállóság kialakulását a növény genetikailag meghatározott fagytűrésén kívül a környezeti tényezők, elsősorban a hőmérséklet felelős. Befolyásolja a lehűlés, a legalacsonyabb hőmérséklet időtartama, a felmelegedés sebessége, a fa kora, egészségi állapota, kondíciója, és az, hogy hogyan készültek fel a télre a virágrügyek. A virágrügyekben a tél folyamán már az összes virágszerv kezdemény meg van. A termő a legérzékenyebb része, többnyire csak ez fagy el, azonban ez elegendő, hogy a virágrügy funkcióképességét elveszítse. Amennyiben tovább csökken a hőmérséklet, úgy a porzók, a sziromlevelek, majd az egész virág megbarnul, elpusztul. Sajnos a szélsőséges klíma hatására a virágzáskori időszakban is számíthatunk olyan mértékű lehűlésekre, ami miatt károsodnak (elfagynak) a virágok, és ezzel maradandó, visszafordíthatatlan károsodást okoz a vegetációs időszakban az ültetvényben. Az elvirágzás, amennyiben „sikeres” volt a kötődött kis gyümölcsökben a kajszi magja -1C fokon károsodik, ellenben a gyümölcskezdemény -2, -3C fokon fagy el. A virágzási idő döntően befolyásolja a fagykárok kockázatát, azonban hazánk rendkívül változékony éghajlata miatt az évjáratok között nagyobbak a különbségek a virágzási időben, mint a termőhelyek és a fajták között.
A védekezésre az alábbi lehetőségeink vannak, azonban mielőtt részletesebben áttekintenénk, különbséget kell tennünk a fagy milyensége között. Ha a fagy kialakulását a légtömegek áthelyeződése okozza, akkor szállított, vagy adventív fagyokról beszélünk, ilyen esetben kiszolgáltatottak vagyunk kevésbé tudunk védekezni, viszont a kisugárzási fagyok ellen már eredményesen tudunk és lehetőségeinkhez mérten kell is védekezni, mert ellenkező esetben tetemes kárunk lehet a termés kiesés következtében, és további problémákat okoz a növény (fa) életében. Fagyvédelmi rendszerek használatával mérsékelhetjük a fagyos időszakok káros hatásait, és erre a tél során kevesebb, viszont a virágzás időszakában sokkal több lehetőségünk van.
Néhány nappal késleltethető a virágzás, (és gondoljunk bele sokszor csak néhány napon múlik, hogy elkerüljük a fagyot), a fák törzsének, vázágainak, akár teljes ágrendszerének fehérre festésével, meszelésével, mivel kevésbé és lassabban melegszenek a növény szöveti részei, később indulnak az életfolyamatok, ezáltal csúszik a virágzási időszak is, ami esetünkben meghatározó jelentőségű lehet. Egy másik lehetőség, ami üzemi szinten jobban használható, a fák hűtése, amit a korona felett elhelyezett mikrószorófejekkel oldják meg, amit akkor üzemeltetnek, amikor a hőmérséklet egész nap fagypont fölött van, így hűtik a fák felületét és így akár egy héttel is eltolóik a virágzás ideje. Sőt virágzási időszakban is alkalmazhatjuk, amikor a fenológiai stádiumhoz tartozó kritikus hőmérsékletnél kezdjük az öntözést működtetni, mindaddig amig a külső hőmérséklet a kritikus érték fölé nem emelkedik, vagyis amig a jég a hőhatás következtében felolvad. A fák közé elhelyezett füstölökkel is van lehetőségünk, a virágok körüli hőmérsékletet fagypont fölé emelni, vagy szélgépek kihelyezésével a hideg levegőt „távolabbra” vinni az ültetvény környezetéből, ez még a szállított fagyok esetén is elég hatékony. Sajnos tíz évből már 4-5 évben számolhatunk késő tavaszi virágzáskori fagyokkal, ilyen években 30-100 %- os is lehet a fagykár mértéke, ha nem tudunk védekezni. A fákon belül a különböző termőrészeken nem egyforma a virágzás kezdete, ezt is érdemes kihasználnunk, hiszen a hosszú termővesszőkön 2-3 nappal később nyílnak a virágok, mint a rövid termőrészeken, nyársakon. Évenkénti rendszeres metszéssel biztosítani tudjuk, hogy megfelelő hosszú termőrész is képződjen a fákon, ahol nem mellesleg, még a gyümölcs mérete is kedvezőbb lesz. Azonban fontos megjegyeznünk, hogy kajszi esetében 40%- os virágfagykár, míg őszibarack esetében 60% -os virágfagykár esetén is megfelelő termésmennyiséggel számolhatunk. Kis mértékű fagykár esetén a termésritkítás mérsékelhető, vagy akár el is hagyható, ami nem elhanyagolható, ugyanis hazánkban jelentős munkaerő ráfordítást igényel.
Vannak azonban, olyan gyümölcsfajok is, ahol nem a virágok, hanem a gyenge fiatal hajtások elfagyása okoz gondot, ilyenek a gesztenye és a dió. E gyümölcsfajokra jellemző, hogy először a hajtások alakulnak ki, majd a rövid leveles hajtások végén fejlődnek a virágzatok. Itt is a későn fakadó fajták telepítésével védekezhetünk a legkönnyebben a tavaszi fagyok ellen.
A téma nemzetközileg is nagyon fontos, Franciaországban, mint Európa egyik vezető gyümölcstermesztő országában a 13 régióból 10-et sújtott a rendkívüli fagykár az elmúlt hetekben. Ardéche megyében pl. 95 % volt a fagykár az éppen virágzásnak induló kajszibarack esetében.
Mindent egybevetve, a lehetőségeinkhez képest, mindent el kell követni, hogy a tavaszi fagyok, (mely várhatóan egyre gyakoribb lesz) okozta károkat megelőzni, vagy legalábbis mérsékelni tudjuk, mert ha kimarad a termés az a legnagyobb kár.
(NAK, Komma László)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön