Környezetgazdálkodás

A téma aktualitását és fontosságát az az apropó adja, ami minden bizonnyal mindenki számára szembetűnő, hogy a fenyők az elmúlt napokban szinte kivétel nélkül kihajtásnak, növekedésnek indultak. Szabadföldi dísznövényeink valamennyi faja már növekedésnek indult, elég, ha csak a nemes orgonára (Syringa vulgaris) gondolunk, ami jelen pillanatban, már közel fél méteres hajtásokkal és teljes virágpompával rendelkezik. A fenyők, és itt most elsősorban az örökzöld fenyőkre gondolunk kihajtás tekintetében, dísznövényeink vonatkozásában az utolsók közé tartoznak. De korántsem utolsók, díszítő értékük tekintetében, sőt egyes változatait a szakmai zsargon ékszernövényeknek tekinti. Számtalan felhasználási lehetőségük van, szinte bármilyen célra találhatunk alkalmas fenyőt az igényeinknek megfelelően, legyen szó a kerítés szakasz lezárására szolgáló sövénynövény kiválasztásáról, vagy szoliter növényről, nehezen nyírható rézsűk talajtakarására, sziklakertek, kis méretű előkertek, teraszok, balkon ládák, vagy erkélyek díszítéséről, számtalan változat közül válogathatunk, melyek különböző színben( zöld, kék, sárga, tarka), különböző habitussal, alakkal, formával rendelkeznek, és nem utolsó sorban örökzöldek, így díszítő értékük állandó, folyamatosan egész évben gyönyörködhetünk bennük.

A tavasz a megújulás ideje a növények életében is, most már a hőmérséklet is folyamatosan emelkedik, a szélsőséges fagyos időszakok is elmúlnak, így a gazdát, a kertművelőt, a növénykedvelőt is arra készteti, hogy környezetét, szépítse, megújítsa, melyhez leginkább a növények megfelelő kiválasztása nyújt segítséget és lehetőséget.

E rövid kis bevezető után, mely reményeink szerint felkeltette az érdeklődést, szeretnénk néhány hasznos tudnivalóval szolgálni, úgy a telepíteni szándékozó gazdák, vagy mint a kertművelők, vagy csak terasszal, erkéllyel rendelkezők részére is. A téma nagyon terjedelmes, és összetett, így jelen cikkünkben a teljesség igénye nélkül, csak a legfontosabb tudnivalókra hívjuk fel a figyelmet röviden, az érdeklődést felkeltve. Azonban akit részletesen érint, vagy érdekli a téma, annak számtalan szakkönyv áll rendelkezésére.

Fenyők megnevezés alatt értjük, illetve ide tartoznak a hagyományos tűlevelű fenyők, mint például a lucfenyő (Picea nemzettség), az ezüstfenyő (Picea pungens), a jegenyefenyők (Abies), a hosszútűs fenyők (Pinusok), de ide soroljuk még a ciprusokat (Cupressus), a cédrusokat (Cedrus), a népszerű tuja (Thuja), a boróka (Juniperus), és a tiszafa (Taxus) változatokat egyaránt.

Mindig a célnak leginkább megfelelő fajt, illetve fajtát érdemes ültetni, és érdemes a fajtaleírásokat gondosan áttanulmányozni, hogy később ne legyen kellemetlenség abból, hogy rossz fajtájú fenyőt választottunk, estleg túl nagyra nő, vagy nem megfelelő talajba ültettük, vagy rossz helyre, netán tűző napra, vagy árnyékba ültettük, ami számára nem megfelelő, ami a fenyő leromlásához, majd pusztulásához vezet. Az ültetésre több lehetőségünk van, vagy szabadgyökérrel ültetjük, többnyire tavasszal a tartós fagyok elmúltától a rügyfakadásig, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy tavasszal minél korábban ültetünk, annál biztosabb az eredés. Most jelen pillanatban már nem szabad ültetni, mert elindult a fenyők kihajtása, és szabadgyökérrel ültetve, szinte garantált a pusztulás. Jellemzően kora tavasszal érdemes ültetni, többnyire szabadgyökérérrel a két- három éves karácsonyfának szánt fenyők növényanyagát, így van elég ideje a tél bekövetkeztéig jól begyökeresedni, ami a túlélését, megeredését biztosítja. Most jelen pillanatban már nem ajánlatos szabadgyökérrel ültetni. A másik lehetőség az edényes, burkolt gyökerű (konténeres) fenyő ültetése, többnyire ilyen kiszerelésben vásároljuk meg, amit egész évben ültethetünk, mert ültetéskor nincs gyökér sérülés, így a növény fennakadás nélkül fejlődhet, de az öntözésről rendszeresen gondoskodni kell, mert amig nem gyökeresedett bele a kiültetett talajba a fenyő, addig csak a földlabdájából tud vizet felvenni. Sajnos gyakran találkozni, olyan konténeres növényekkel, amelyek több évig a konténerben nevelkedtek, így gyökérzetük körkörösen az edényben egymást fojtogatva növekszik, ilyen esetben, a gyökérrel átszőt földlabdát kicsit kibontva 3-4 helyen átvágva éles lefertőtlenített metszőollóval elágazásra kell késztetni, megszüntetve a gyökerek körbefutását, így elősegítve a növények eredését, fejlődését, majd az esetleges földlabdás kitermelését. A harmadik ültetési mód a földlabdás fenyő ültetése, ami jellemzően a több évig nevelt, iskolázott nagy méretű fenyők estében alkalmazott módszer. Itt a földlabdát többnyire juta zsákkal és nagy földlabda esetén még „drótkosárral” is körbeveszik, ami a nehéz földlabdát megóvja a széteséstől. A juta zsákkal és ha van a drótkosárral együtt ültetjük el a fenyőt, ami később a talajban elbomlik, csak a gyökér nyaknál a fölső részénél bontjuk ki a jutazsákot.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a tavaszi ültetés a legalkalmasabb a fenyők esetében, bármilyen ültetési módot is alkalmazzunk, mert így van esélye a hosszú vegetációs időszak alatt kellően begyökeresedni. Az őszi gyökérfejlődés a fenyők estében lényegesen gyengébb, mint a tavaszi, és a fagyokig tartó rövid időszak alatt bizonytalan a megfelelő begyökeresedés, és az örökzöld lombozatuk miatt folyamatos a fenyő párologtatása, és a nem kellő begyökeresedés miatt a tél folyamán gyakorlatilag kiszárad a növény. Ezen kis mértékben, úgy tudunk segíteni, ha télen a fagymentes napokon is biztosítjuk öntözéssel a vizet számára.

A fenyők a talajra kevésbé igényesek, de jellemzően a savanyúbb 7 ph alatti tajokon díszlenek a legszebben, ezt balkonon, teraszon, erkélyen elhelyezett fenyők esetében könnyen biztosítjuk, megfelelő tőzeges földkeverék használatával. Kimondottan savanyú talajt igénylő fenyők esetében, ha szabadba ültetjük, és nem savanyú, vagy legalább semleges a talajunk, úgy talajcserét szükséges alkalmazni, különben a fenyő besárgul, elveszti díszértékét, ezt a fajta választásakor figyelembe kell venni. Többnyire 25cm mély talajcsere elégséges, ugyanis a fenyők gyökere nem lefelé, hanem szélességben terjeszkedik, és csak oldalt kell lezárni tömör anyaggal a vissza meszeződés elkerülése végett. A talajunk kémhatásáról egyszerűen is információt kaphatunk, ha száraz talajunkra háztartási sósavat öntönk, persze óvatosan megfelelő védőfelszerelésben és ha elnyeli pezsgés és vagy felhabzás nélkül, akkor savanyú a talajunk, és bármilyen fajt ültethetünk.

A fenyők a közhiedelemmel ellentétben a nyírást is jól tűrik, és érdemes is kihasználni a kihajtás előtt visszavágva, a vessző, gallyazat, vagy a gyertya, sűrűbb, kompaktabb fenyőt eredményez, és így kordában is tartható, kisebb tenyész területen is elfér, és az estleges hónyomásnak is jobban ellenáll.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy valamennyi fenyő fényigényes, napon a legszebbek, az árnyékot nem szeretik, leromlanak, elvesztik díszitő értéküket, azonban vannak változatok, amik a jelenlegi aszályos, főleg légköri és kevésbé talajaszályos viszonyokat, és a perzselő 35-40 C fokos nyári hőséget leginkább félárnyékban viselik el napégés nélkül. Ilyenek az északról származó fenyőfajok, amik a hűvösebb, párásabb viszonyokhoz alkalmazkodtak, illetve kedvelik.

Felhasználás szempontjából az erősebb oszlopos növekedésű változatokat, inkább sövényként alkalmazzuk, ide tartoznak a teljesség igénye nélkül a Tuja oszlopos változatai, a hamisciprusok oszlopos változatai, de többségük savanyú talajt igényel, a leyland ciprusok, tiszafák, sőt a lucfenyő nyírottan is tökéletes sövénynek, ellenálló és betegségekkel szembeni is. Előkertbe, sziklakertbe, kis növekedésű fenyőket célszerű ültetni, amelyek 20 év eltelte után sem nőnek 2-3 méternél magasabbra, számos picea, pinus, juniperus változat közül választhatunk. Balkonra, temetőbe, különböző dézsákba, erkélyekre is számtalan törpe növekedésű fajta alkalmas, melyek évi növekedése 1-5 cm között van, így sok-sok éven át megtarthatók, és a rendelkezésre álló helyüket nem nővik ki. Többnyire az oltott törpe picea, és pinusok között találunk ilyen fajokat, vagy a lapos, lassan nővő, kúszó boróka fajták is nagyon alkalmasak.

Összeségében elmondhatjuk, hogy valamennyi felhasználási módhoz találunk számos fenyőfajtát, csak megfelelően kell megválasztanunk, nem mellesleg minimális gondozást igényelnek, viszont állandó díszértékükkel folyamatos színpompát, és élő növény fenntartást biztosítanak.

 

(NAK, Komma László) 

 

 

 

 

 

 

 

 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése