Az integrált növényvédelem alapvetése tehát a korábban elmondottak szerint is a növényállomány egészségesen tartása, amelyben a növényvédelem nyilvánvalóan csak részterület.
Amennyiben minden lehetőséget kihasználtunk, s nincs más megoldás, mint a növényvédőszerek használata, úgy mindenképpen a megfigyelésekre alapozottan végezzük el.
- Növényvédelmi előrejelzés
Üzemi szinten, a károsítók előrejelzése nélkülözhetetlen a védekezés szükségességének, valamint a hatásos védekezés optimális időpontjának az eldöntéséhez.
A károsítókat megfelelő módszerekkel és rendelkezésre álló eszközökkel folyamatosan figyelni kell. A megfelelő eszközök közé tartoznak a helyszínen végzett megfigyelések, valamint tudományosan megalapozott előrejelzési és korai diagnosztikai rendszerek, a helyi időjárási adatok, valamint a növény fenológia nyomon követése is. Szakmailag képesített tanácsadók javaslatait is célszerű igénybe venni.
A folyamatos előrejelzés (monitoring) eredményei alapján a növényvédelmi szakirányítónak (növényvédelmi szakmérnöknek, növényorvosnak) el kell döntenie, hogy kell-e, és ha igen, mikortól, továbbá milyen növényvédelmi intézkedéseket foganatosítani.
A kórokozók fertőzőképessége és a gazdanövény fogékonysága meghatározó a betegség kialakulásában. A környezeti tényezők (időjárás, elővetemény, talajművelés, vetésidő, tápanyag-ellátás, stressz állapot stb.) a növény és a kórokozó közti „versenyt” évjáratonként, különböző mértékben befolyásolják.
Az egyes kártevőket a megfelelő fejlődési állapotukban és a megfelelő helyen (pl. talajban: a talajlakó kártevőket; növényen, illetve növényi részen: burgonyabogár tojáscsomóját a burgonya levél fonákján, repce-fénybogarat a repce virágbimbóin) kell megvizsgálni. Ez egyrészt egyedszám-felmérést, másrészt életképesség vizsgálatot jelent. A kártevő ízeltlábúak (pl. molyok, bogarak, levéltetvek, tripszek) egy része különböző módon csalogató rovarcsapdákkal (pl. ivari csalogatócsapdákkal, fénycsapdával, színcsapdával) megfigyelhető. A csapdázott egyedek számából következtethetünk a faj rajzásmenetére.
Az előrejelzések alapján jelentős mértékben csökkenthető a peszticid-felhasználás. Ilyen technológia alkalmazása esetén egyrészt csökken a növényvédelmi kezelések száma és költsége, másrészt kisebb a környezet növényvédő szer terhelése.
- Nem növényvédő-szeres (kémiai) védekezési módszerek
A kémiai védekezési módokkal szemben előnyben kell részesíteni a hatásos, környezetbarát biológiai, fizikai és más nem kémiai módszereket, továbbá figyelembe kell venni a károsítók természetes ellenségeinek korlátozó szerepét.
Egy ilyen gyakorlati példa a gyapottok-bagolylepke ellen alkalmazható parazitoid fürkész fajok.
Megállapítható, hogy további kutatások és fejlesztések szükségesek ezen a téren, hogy még szélesebb körben és még sikeresebben legyenek felhasználhatók a gyakorlatban.
- A növényvédő szerek okszerű felhasználása
Törekedni kell az engedélyezett dózishatárok figyelembevételével a még hatásos, lehető legkisebb
dózis használatára. A kezelések számát minimalizálni kell, a károsítók foltszerű előfordulása esetén lehetőség szerint meg kell oldani a foltkezelés alkalmazását.
Ügyelni kell arra is, hogy a károsítók populációi ne váljanak rezisztenssé. NÉBIH javaslata szerint alkalmazzunk kombinált hatóanyagú növényvédő szereket, vagy különböző hatásmechanizmusú készítményeket váltva. Olyan kultúrák esetében, ahol sok védekezésre van szükség, soha ne alkalmazzuk ugyanazt a terméket az összes kezelésnél.
Az utóbbi időben bekövetkezett technikai fejlődés, az űrtechnológia, számítógépek, helymeghatározó eszközök, térképészeti megoldások, speciális GPS által vezérelt mezőgazdasági gépek, lehetővé tették a helyspecifikus, precíziós növénytermesztés folytatását, azonban ezek által nem feltétlenül mellőzhető a helyi szakértői tudásbázis. Ezen előrejelzések, diagnosztikai jelzések még tökéletesítésre várnak különösen a növényvédelem területén, sok-sok adat feldolgozásával. Ezen technológiák tökéletesedésével, s alkalmazásának növekedésével a termelésben felhasználandó anyagok mértékét optimalizálni lehet, s csak a szükséges mennyiségű inputanyagot kell a megfelelő helyre és időpontban kijuttatni, mely tényezők a gazdaságosságot is kedvezően befolyásolhatják.
Forrás: NÉBIH Az integrált termesztés alapelvei Szántóföldi kultúrák c. kiadványa
Előző híreket itt olvashatja:
Folytatjuk!
NAK/Sztahura Erzsébet
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön