Környezetgazdálkodás

A VPAKG2021 támogatást igénylőknek az AKG-ba bevinni szándékozott területeik vonatkozásában alapkövetelmény, hogy betartsák az integrált növényvédelem alapelveit – ezek ellenőrzésre is kerülhetnek -, melynek általános keretét a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet tartalmazza.

Az integrált növényvédelem/növénytermesztés célja tehát, hogy megfelelő talajkondíciók, agrotechnikák által az egészséges növény, ellenállóbb legyen a kórokozók ellen csökkentve annak igényét, hogy feltétlenül növényvédőszeres kezeléseket kelljen alkalmazni, melynek költsége sem alacsony. Előző cikkünkben a növényi betegségek kialakulásának megelőzését szolgáló általános elveket ismertettük. Most nézzük tovább a fontosabb elvárásokat, melyek ugyancsak az egészséges növények növekedését szolgálják.

Mire figyeljünk?

Talajvizsgálatra alapozott tápanyag-utánpótlás, szükség szerinti meszezés és a talaj optimális nedvességtartalmát biztosító öntözési vagy vízelvezetési eljárások

Minden esetben meg kell vizsgálni, hogy adott talajon mely növények termesztése lehet rentábilis, illetve mennyire egészséges, ellenálló növényállomány kialakulása valósítható meg. Természetesen A szántóföldi növények valamint a szabadföldi zöldségnövények a legjobb terméseredményeket a középkötött, tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású csernozjom és erdőtalajokon, valamint a réti talajokon, meszes öntéstalajokon érik el. De nem mindenki rendelkezhet optimális talajviszonyokkal, ott érdemes átgondolni a szokásokat, s odaillő növényeket kell termeszteni. Bizonyos növényfajok termeszthetők humuszos homoktalajokon is (pl. rozs, cirok, csillagfürt, somkóró, szarvaskerep, évelőrozs).

Fontos az is, hogy a tervezett termésmennyiséget és a jó minőséget csak harmonikus, szakszerű tápanyag-utánpótlással érhetjük el. A feleslegben kiadott hatóanyag, pedig csak a költséget növeli. Érdemes a Jövedelem maximumra törekedni, s nem a maximális hozamra.

A károsítók elterjedésének megakadályozása a gépek, berendezések, öntözőcsatornák rendszeres tisztításával

Már ismertettük, hogy a talajművelő eszközök rendszeres tisztítása táblaváltáskor elengedhetetlen. Ugyancsak fontos a terménytárolás során a termény mozgatására használt gépek, illetve a szárítás és tisztítás során keletkezett károsítókkal fertőzött rostaalj megfelelő kezelése annak érdekében is, hogy a kórokozókat ne vigyük át egyik helyről a másikra, magunknak nagyobb kárt okozva. A permetezés során, majd annak befejezése után maradéktalanul be kell tartani a növényvédelmi higiéné előírásait, a felszíni és a felszín alatti vizek védelmét (szélsebesség, a védősávok betartása, a gépek mosásához használt vizet megfelelő kezelése stb.).

A károsítók természetes ellenségeinek védelme A gyomnövények, kártevők és kórokozók természetes ellenségeinek és a hasznos, valamint a növénytermelés szempontjából veszélyt nem jelentő élő szervezeteknek a fokozott védelme, és tevékenységük erősítése megfelelő növényvédelmi intézkedésekkel

Az integrált növénytermesztési rendszer nem tekinti céljának a károsítók teljes kiirtását, hanem a gazdasági kártételi küszöb szint alatti tartására törekszik, s ennek érdekében előtérbe helyezi azokat az eszközöket melyek által minél kevésebb növényvédőszer alkalmazása válik szükségessé. Az elvek szerint előnyben kell részesíteni az agrotechnikai, biológiai és biotechnológiai védekezési módszereket a kémiai növényvédelemmel szemben.

Ezen gondolatok mentén prioritást kell adni a természetes ellenségek, technológiák alkalmazásának, természetes ellenségek védelmének, s munkájuk elősegítésének. A kártevő állatok esetében is alkalmazzunk megelőző jellegű agrotechnikai megoldásokat, pl. a tarló tisztán, gyommentesen tartása, mellyel pl. egyes kártevők betelepedését eleve meg lehet akadályozni. Ennek hiányában törekedni kell a célzott, rajzáshoz igazított védekezésre, mely során lehetőleg ne használjunk széles hatásspektrumú növényvédő szereket. Ezzel az a cél, hogy a hasznos szervezetek, például a kártevők ellenségei zavartalanul kifejthessék tevékenységüket. Előnyben kell részesíteni a kártevőkre szelektív készítményeket, pl. a rovarfejlődés-gátlókat.

Fontos a méhek/beporzók védelme is, mert a virágzó rovarporozta kultúrnövény, vagy a táblán belül megtalálható virágzó gyomnövény folt, esetleg erősebb levéltetű fertőzés, pontosabban a levéltetű által termelt ragacsos mézharmat, vonzó hatással van rájuk. A kezelés előtt minden esetben meg kell győződni arról, hogy a méhek látogatják-e a táblát, ha igen, akkor vagy méhekre nem veszélyes, illetve nem kockázatos készítménnyel vagy méhkímélő technológiával kell védekezni.

A mezei rágcsálók (pl. mezei pocok, közönséges hörcsög) természetes ellenségeinek is egyszerű módszerekkel segíthetjük a munkáját. A mezei pocok – mint időszakonként felszaporodó kártevő – kártételének mérséklése, illetve a felszaporodás megakadályozása legegyszerűbb módszerrel úgy oldható meg, ha a ragadozó madarak számára a táblák környékét alkalmassá tesszük a vadászatra (azaz figyelőhelyet alakítunk ki számukra), fészkelésre. Rövidtávú megoldást jelentenek az ún. T-fák, vagy szállófák, melyek legalább 2 m magas T-alakban összeácsolt karók, amelyről a ragadozók (egerészölyv, vércsék, baglyok stb.) nagy távolságot láthatnak be és tarthatnak ellenőrzés alatt. Még jobb, hosszú távú megoldást a mezővédő erdősávok, facsoportok, magányos fák (újra) telepítése – nem véletlenül védett tájképi elemek -, fenntartása adhat.

A fasorok egyben a ragadozók és paraziták számára a folyamatos jelenlét lehetőségét teremtik meg, pl. a katicabogarak számára telelési lehetőséget biztosítanak, így hamarabb jutnak el a szomszédos táblára, mintha távoli telelőhelyről kellene idejutniuk. A rovarevő énekesmadarak számára fészkelő helyet adhat egy fasor vagy erdősáv, s megtelepedésüket az itt elhelyezett odúkkal is segíthetjük.

A talajszinten kőrakások elhelyezésével a sün számára létesíthetünk búvóhelyet.

Forrás: NÉBIH Az integrált termesztés alapelvei Szántóföldi kultúrák c. kiadványa

Az előző cikkeket itt olvashatja:

- Agrárkörnyezetgazdálkodás és az integrált növényvédelem I.

- Agrárkörnyezetgazdálkodás és az integrált növényvédelem II

Folytatjuk

NAK/Sztahura