Környezetgazdálkodás

Hazánk mezőgazdasága a termőföldre alapoz, ahol a termelés legfontosabb célja a lakosság élelmiszer szükségletének kielégítése. A termelési kockázatok, valamint az inputanyagok csökkentéséhez elengedhetetlen talajaink kellő gondozása, etetése, itatása, talajaink alapfunkcióinak mielőbbi regenerálódásának elősegítése.

Mik is ezek az alapfunkciók: tápanyag– és vízraktározás, mellyel biztosított a talaj termékenysége, s ezzel a gazdálkodó hosszútávú és legfontosabb segítője a maga élettel teli összetétele által. Az új, vagy megújuló technológiák által nem azonnal (2-4 év), de hosszútávon jelentősen lehet alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, továbbá az inputanyagok és műtrágyák felhasználása is jelentősen mérsékelhető, racionalizálható.

Mint korábban írtuk, a fentiek érdekében legfontosabb a talaj szervesanyagtartalmának, szerkezetességének javítása, a talajélet helyreállítása. Ezen feladatok egyes módozatairól írtunk már, az ismertetetteken túl természetesen további anyagok is elérhetőek kereskedelmi forgalomban, melyek ugyancsak segítik a gyors regenerálódást. A teljesség igénye nélkül még egy párat kiemelünk alternatív megoldásként.

Huminsavak, fulvosavak

A humin anyagok a növényi eredetű biomassza évezredes bomlási folyamataiban, a növények humifikálódása során keletkeznek és tőzegből nyerhetők ki. A huminsavak és fulvosavak legalább 70-féle ásványi anyagot tartalmaznak önmagukban, és mindezeket felvehető, biológiailag hasznosítható formában. Azonnal növeli a növények tápanyag-felvételét és a műtrágyák hatékonyságát, javítja a növények stressztűrő képességét, stimulálja a gyökérnövekedést, serkenti a csírázást, növeli a talaj puffer- és kationkicserélő kapacitását. Természetes kelátképzőként segíti a mikroelemek elérhetővé tételét a növények számára és nem utolsósorban javítja a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét.

Komposzt teák

Az ajánlások szerint fontos, hogy a tea használata egy olyan gazdálkodási rendszerben történjen, ahol van szervesanyag pótlás (zöldtrágya, szerves trágya, komposzt, szármaradványok), minimális a vegyszerhasználat és minimális a talajművelés (nem bolygatjuk az épülő talajélet struktúrát). Használatával elérhetjük a talajélet katalizálását, serkenti a csírázást és a fejlődési szakaszok stabilizálását. Kedvező hatását fejti ki a tarlók kezelésében, bomlási folyamatok serkentésével. Egyes vélemények szerint a beltartalmi összetevőkre is kedvezően hat

A talajélet serkentését, regenerálását, víztartását segítik elő az alga készítmények is.

Kertészetekben, intenzívebb kultúrákban rentábilisabb, de minden esetben pozitív hosszútávú szerkezetjavító, víz és tápanyaggazdálkodást intenzíven segítő talajjavítók pl. riolittufa, alginit, bentonit, agyag, bazalt, zeolit stb. anyagok is, melyek a növények tápanyagellátása mellett a talaj vízgazdálkodásának javítását is szolgálják. Ezek az ásványi talajjavítók kolloidtartalmuk révén képesek a növények számára még felvehető formában megkötni a tápelemeket, csökkentve így a kimosódási veszteségeket.

Cikksorozatunkban a leírtakon túl még bizonyára találkozhatunk újabb és újabb készítményekkel, technológiákkal, azonban a lényeg mindig ugyanaz: legyen élet a talajban, legyen a talaj szerkezetes!

A szervesanyag bevitelen túl (zöldtrágya, istállótrágya, szármaradvány stb.) a szerkezetesség kialakítása és megóvása megfelelő agrotechnikával tartható fenn!

Mire ügyeljünk?

• csökkenteni kell a műveletek számát (azaz túlművelni a földet), mert ez a talaj rögökbe állásához, a talaj felső rétegének kiszáradásához vezet és hosszabb távon rontja a talajszerkezetet. A magágykészítés a lehető legkisebb taposással és/vagy porosítással járjon

• kerülni kell a túlzott talajforgatást, hiszen az szárít, s ezzel alacsonnyá válik a nedvességtartalom, valamint elégetjük a szervesanyagokat
• alacsony abroncsnyomás alkalmazása
• megfelelő talajállapot melletti munkavégzés

A talajok természetes szervesanyag-tartalma a művelésbe vonásuk óta nagyságrendileg a kutatói jelzések szerint a felére csökkent, rendszeres forgatással ugyanis fokozódik a szervesanyag oxidációja, amely csökkenő humuszfelhalmozódást eredményez. Kelet-európai kutatások szerint hagyományos forgatásos talajművelési technológiát folytatva legalább évi 8–12 t/ha almos istállótrágya kijuttatására lenne szükség, hogy fenntartsuk – ezzel még nem növeljük – a talajok szervesanyag (szerves szén) tartalmát. E szervesanyagfogyást, valamint a szerkezetesség és talajélet csökkenését hatékonyan ellensúlyozni csak csökkentett műveléssel, a melléktermés visszaforgatásával, vagy a takarónövények alkalmazásával lehet, ha nem áll rendelkezésre elegendő almos istállótrágya. Csapadékszegény időjárásban, a talaj víztartalmának lecsökkenésével – vízgazdálkodásának leromlásával – a kijuttatott műtrágyánk sem tud hasznosulni hiszen a hatóanyag nem tud a gyökerekbe jutni csak oldat formájában, melyhez nedvesség kell. Ahhoz, hogy hatékonyabbak legyünk tehát építsük fel, védjük, s javítsuk talajaink víz- és tápanyagszolgáltató képességét.

Reméljük sorozatunkkal hasznos gondolatokat juttathattunk el gazdálkodóinkhoz.

Korábban megjelent cikkeinkről az alábbi linkeken olvashat:

Hogyan csökkenthetjük hosszútávon inputanyag szükségleteinket I.

Hogyan csökkenthetjük hosszútávon inputanyag szükségleteinket II.

Hogyan csökkenthetjük hosszútávon inputanyag szükségleteinket III.

Hogyan csökkenthetjük hosszútávon inputanyag szükségleteinket IV.

NAK/ Sztahura Erzsébet