Az aszályhelyzet hatalmas károkat okoz a mezőgazdaságban is és az előrejelzések szerint mindez egyre gyakoribbá válhat.
Az Agrina Consulting által ismertetettek szerint a tendencia egyértelműen látszik a mellékelt 2018-as szintén hatalmas aszálykor készült térképet megnézzük. Hasonlóan a mostanihoz, az ország keleti felét hatványozottan sújtja az aszály.
A nyári hónapokban vízigényes, az ország szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró kukorica termesztése ezért különösen veszélyeztetett. Elemzéseik szerint a kukorica-vetésterület nagysága szempontjából az EU-28-ban az országok sorrendje: szemes kukorica tekintetében Románia és Franciaország után Magyarország a harmadik, szemes és silókukorica vonatkozásában pedig Franciaország, Németország és Románia után a negyedik előkelő helyet foglalja el. A klimatikus adottságokat tekintve jelenleg előrevetíthető, hogy jelentős beavatkozás hiányában Magyarország és Franciaország kieső termelőkapacitását más országok vehetik át.
A nyári aszályok, illetve extrém magas hőmérsékletek a tavaszi vetésű növények esetében különösen károsak lehetnek, így a kukorica esetében is. A kutatások szerint a század végére kizárólag öntözéssel lehet majd termeszteni. Szintén negatívan érintett a napraforgó, és a zöldborsó is az előrejelzések szerint. A szakemberek szerint az egyetlen megoldás ebben az esetben is csak az öntözés lehet. Míg a kukorica esetében valamelyest javíthat a pótlólagos N műtrágya használat és az öntözés együttese, a búzánál sajnos ez sem hoz teljes megoldást. 2050-re átlagosan 8%-kal csökkenhet a búza hozama. Amennyiben 100-120 mm pótlólagos vízigényt és 120 kg/ha N hatóanyagot biztosítanak, akár minimális hozamnövekedés is elérhető lenne. Ez ugyanakkor elsősorban a Dél-Alföldön jelentene megoldást, ahol jelenleg alacsonyabb N hatóanyaggal termesztenek, valamint jobb lehetne az ország vízellátottsága, amely kedvez az öntözőrendszerek kiépítésének.
A szakmai elemzés szerint Magyarországon jelenleg rendkívül alacsony az öntözött területek aránya: a potenciálisan öntözhető növények által lefedett területnek mindössze 2,5 százaléka öntözött, míg az EU-ban 8 százalék, az USA-ban 13 százalék feletti ez az arány. Fontos azonban kiemelni, hogy a csapadékhiány terméscsökkentő hatását csak akkor ellensúlyozhatja az öntözés, ha a gazdálkodók a termőföld vízmegtartó képességét növelő technológiákat is használnak.
Az új éghajlati viszonyokhoz jobban alkalmazkodó, más növénykultúrákra való áttérés természetesen az egyik legjobb alkalmazkodási lehetőség. Az intézkedés végrehajtásának költségei több tényezőtől is függenek pl. a mezőgazdasági termelőknek a gazdaság termelésének jelentős szerkezeti átalakítása miatt szükségük lesz-e nagy beruházásokra (pl. új típusú gépekre). Ugyanakkor a talaj szén-dioxid-tárolásának növekedését – nagyobb szervesanyagkészlet a talajban, ami a termelőnek is jó a víz és tápanyagtározás miatt - is eredményezheti, ha az új, alkalmazkodó növényfajták nagyobb terméshozamot és nagy mennyiségű növényi maradványt eredményeznek. A mély gyökérzettel rendelkező növények szintén felgyorsíthatják a légköri szénmegkötést. Az öntözést és a megfelelő agrotechnika alkalmazása vezethet csak kellő eredményre.
Fontos kiemelni, hogy a takarónövények is jelentősen csökkenthetik a talajromlás kockázatát, amelyet egyébként az éghajlatváltozás hatásai - például az intenzív csapadék és az erős szél – súlyosbítanak. Bizonyított, hogy a folyamatos növényborítottságú területek kipárolgása kisebb, a talaj szerkezete és vízgazdálkodása jobb, valamint a terület mikroklímája is kedvezőbb lesz. Ez utóbbit a mezővédő sávok, fasorok, sövények is kedvezően befolyásolják. A takarónövények ezen felül a tápanyagok hozzáadásával vagy visszanyerésével jelentős inputköltség-megtakarítást eredményezhetnek a következő haszonnövény számára (ami az emelkedett inputárak mellett a túlélés záloga lehet), és bioüzemanyag-alapanyagként történő értékesítésükkel a gazdálkodók többletbevételre tehetnek szert. A precíziós gazdálkodással összekapcsolva a takarónövények, valamint a mikrobiológiai talajkészítmények csökkentik a műtrágyázás szükségességét, valamint növelik a talaj szervesanyag-tartalmát, segítségükkel elkerülhető a talaj szerkezetének tömörödés általi rombolása, valamint növelhető a talajélet. Jobban, könnyebben alkalmazkodhatunk a változásokhoz a talajban történő víztározással, a talaj még meglevő pufferkapacitásának megőrzésével, növelésével.
Forrás: Agrina Consulting
NAK/Sztahura
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön