Egyre többet és többet hall mindenki arról, hogy a változó körülményekhez az agráriumban is alkalmazkodni kell, hisz nem biztos, hogy mindig a korábban bevált szokások, tradíciók hozzák a várt eredményeket. Bár van olyan közmondásunk, hogy „A járt utat járatlanért ne hagyd el”, de van olyan is, hogy „Aki mer, az nyer”. Igen döntse el mindenki, melyikben hisz, melyik a számára döntő. Mindemellett érdemes áttekinteni az egyre több váltani kívánó gazdálkodó tapasztalatait, ajánlásait, esetileg aggályait.
A NAK szakmai igazgatóságáról mi is útnak indultunk, hogy megtekintsük az új, vagy más agrotechnikákat alkalmazó gazdaságok területeit, tapasztalatait. A Berend Kft már több, mint 10 éve „talajmegújító gazdálkodást” folytat no-till technológia alkalmazásával. Ezen gazdálkodás előtérbe kerülését a gazdaságban az egyre aszályosabb időszakok gazdaságossági mutatói és a gyenge adottságokkal rendelkező homokos-vályog talajok indokolták, illetve házigazdánk amerikai tapasztalatai is segítették a merész váltás megvalósításában.
A váltással a technológia nyilván nem egyik évről a másikra ért el látványos hatást, de a közel egy évtizedes talajkímélés meghozta az eredményt: elmondása szerint a szántott területeken a májusban leesett esőnek nem sok nyoma maradt, míg a bolygatatlan, s takart talajaik még mindig nedvesek voltak a kukorica gyökerei körül. Persze a nedvesebb talajok később melegednek, így a csírázás is kicsit vontatottabb, de az eredmény kárpótol ezért.
A területen minimál művelést folytatnak, takarónövényeket, például homoki zabot, takarmányborsót és talajművelő retket alkalmaznak, amit egész télen rajta hagynak a táblákon. Persze ez zavaró lehet a „tiszta, megmunkált földfelszínhez” szokott szemeknek, de ez a tábla sem gazos, csak fedett. Tapasztalatai szerint a gépi munka ráfordítási ideje lényegesen csökken ezzel a módszerrel. A talaj élete megváltozik, hisz egyetlen egy ásónyomban számos giliszta található, s a talaj szerkezetességének javulása is kézzel tapintható. Véleménye szerint az egyes gombás fertőzések száma is csökkent. A pocok elszaporodása sem domináns, hiszen a természetes ellenségek gyakrabban jelennek meg az üde tájban. A gyommentesítésre azonban ügyelni kell, melyre még a legolcsóbb és leghatékonyabb megoldás a Glifozát alkalmazása, mely szerinte nem olyan káros, mint azt hallani lehet. Azt azért be kell vallani, hogy az alkalmazott agrotechnika valóban kihat a biodiverzitásra is, ezáltál a vadak gyakorta járják a takarónövényekkel borított táblát, ahol nagy károkat okozhatnak pl. a vadkáros egység talajtömörödöttségével is.
Mindenkinek érdemes megtapasztalni mások eredményeit, esetileg átmeneti nehézségeit. A tapasztalatok alapján saját gazdaságában próbálkozzon a változtatással kicsiben vagy nagyban. Lehet az eredmények a hagyományos technológia melletti döntést erősítik meg, de lehet, hogy a szükséges módosítások mellett dönt. Fontos szem előtt tartani, hogy a no-till technológia nem minden gazdaságban alkalmazható költséghatékonyan és a talajra gyakorolt pozitív hatása nem minden területen azonos. Azonban bizonyos, hogy csökkentett művelésszám alkalmazásával már jelentős mértékben javulhat talajaink állapota. Továbbá ezen technológia alkalmazása az Agro-ökológiai Programban is szerepel.
NAK/ Sztahura Erzsébet