Az Agroecology Europe (Agroökológia Európa) a Magyar Agroökológiai Hálózat Egyesülettel együttműködve, 2023. november 16-18 között háromnapos fórumot rendezett, hozzávetőlegesen 250 résztvevővel Gyöngyösön. Az Európai Agroökológiai Fórumra Európa összes országából, de még az Egyesült Államokból is érkeztek a téma iránt érdeklődők.
A találkozó célja a közös platform megteremtése volt az agrárökológia minél szélesebb érintetti köre számára, úgymint gazdálkodók, kutatók, társadalmi mozgalmak, civil szervezetek és politikai döntéshozók részére. Ezért is volt jelentős és előremutató, hogy az eseményen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán kívül, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) és az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) munkatársai is részt vettek. A találkozón lehetőség nyílt a mezőgazdasági és élelmezési rendszerek legégetőbb kihívásainak megvitatására, valamint jó példák, gyakorlatok, rendszerek megismerésére. Az egész fórum egy rendkívül mozgalmas, élmény- és információgazdag tudásteremtő és -megosztó tér volt.
Mit is takar az agroökológia fogalma? Az agroökológiát nehéz röviden definiálni, fogalma rendkívül tág, egyszerre tekinthetjük tudománynak, gazdálkodási gyakorlatnak és társadalmi mozgalomnak. Tudományként értelmezve vizsgálja a mezőgazdasági rendszerek alkotóelemei és természetes környezetük közötti kölcsönhatásokat. Magába foglalja a mezőgazdasági ismereteket, mezőgazdálkodási gyakorlatok összességét, ugyanakkor a helyi tudásrendszereket és a gazdálkodók mindennapos gyakorlati tapasztalatait is. Lényeges elem, hogy alulról jövő kezdeményezés, azaz ebben a konstellációban nem a kutatók vagy döntéshozók mondják meg hogyan kell gazdálkodni, hanem alulról jövő ötletek, sokszor innovatív megoldások formájában válaszol a különböző kihívásokra.
A fórum középpontjában az állt, hogy a napjainkban leginkább jellemző, külső inputoktól erősen függő monokultúrás, nagyüzemi megközelítés helyett olyan fenntartható élelmiszerrendszereket ismerjünk meg, amelyek támogatják a helyi termelőket, élelmiszerfeldolgozókat, növelik a gazdák jóllétét, a természeti- és társadalmi erőforrásokat nem felélő, hanem azokkal együttműködő gazdálkodási módszerek. Ezen rendszerekben a kistermelők a helyi közösségeket látják el élelmiszerrel. Olyan rövid ellátási láncokat hoznak létre helyi szinten, amelyek a szereplők közötti szolidaritásra, fizikai és mentális értelemben a termelő és fogyasztó szorosabb kapcsolatára épülnek. Végtelen sok pozitív és működő példa támasztja alá, hogy az agroökológiai alapelveket követő gazdálkodási rendszerek külső hatásokkal szemben jóval ellenállóbbak, biztosabb terméseredményeket hoznak, egészséges talajt eredményeznek és ezáltal tápláló terményekkel látják el a fogyasztókat, továbbá a helyi társadalmi kapcsolatokat is erősítik.
Maga az agroökológia sokféle gazdálkodási gyakorlatot foglal tehát magába és a teljes agrár-élelmiszerrendszerre kiterjeszthető, ide tartozhat a teljesség igénye nélkül a biogazdálkodás, a permakultúra, az agrárerdészet, vagy az egyre népszerűbb talajmegújító (regeneratív) gazdálkodás is. A következő mezőgazdasági gyakorlatokról van szó: minél diverzebb vetésforgó alkalmazása, pillangós növények termesztése, helyi növény- és állatfajták (pl. tájfajta gyümölcsfajták vagy őshonos állatok) használata, talajművelés vagy szántás nélküli gazdálkodás, biológiai védekezés, extenzív legeltetés, géphasználat csökkentése vagy elhagyása, család-közösség-település szinten szerveződő élelmiszerrendszerek, alacsony inputú gazdálkodás, talaj szén-dioxid-megkötése, mikroorganizmusok használata, komposztálás és még hosszan sorolható a lista.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) is „az agroökológiát az éhezés, a szegénység és a klímaváltozás elleni harc egyik kulcsfontosságú eszközének tekinti, amelynek segítségével képesek lehetünk hosszú távon fenntartható élelmiszerrendszerek kialakítására.”
Az agroökológiai elveken működő gazdaságok létjogosultsága és szerepe mára megkérdőjelezhetetlenné vált.
Az egyik legizgalmasabb előadás és az erre épülő workshop (műhelymunka) a One Health (Egy egészség megközelítés) volt. Maga a One Health mozgalom alaptézise tudományos kutatásokon és tényeken alapul, amely szerint a gazdálkodási módszer hatással van a talajaink egészségére, az abban lévő baktériumokra, mikroorganizmusokra, s az pedig a termesztett növényeink tápanyagtartalmára és összetételére van befolyással. Az elfogyasztott élelmiszer az emberek baktériumflórájára van erős hatással, s így végül az egészségünkre. Az elmúlt évtizedben a tudósok felismerték az emberek emésztőrendszerében élő baktériumok jelentőségét. Minden ember egy belső komplex, egyéni baktérium-ökoszisztémával rendelkezik, úgynevezett mikrobiommal. Az orvos kutatók azt állítják, hogy az összes betegség 90 százaléka visszavezethető a bélrendszer és a mikrobiom állapotára, egészségére, amelynek kulcsfontosságú szerepe van az immunrendszer támogatásában és az egészség megőrzésében. A stressz mellett az elfogyasztott élelmiszer befolyásolja leginkább a velünk és bennünk élő baktériumok mennyiségét és összetételét. Azt is vizsgálták, hogy az ökológiai, vegyszermentes gazdálkodásból származó élelmiszerek rendszeres és hosszú távú fogyasztása pozitívan hat a mikrobiom állapotára, támogatja a „jó” baktériumokat, ezzel segítve a bélrendszer egészségének megőrzését.
A fórumon hallhattunk továbbá az ÖMKI on-farm „élő laboratórium” rendszeréről is, amely 2020-ban elnyerte az „élő laboratórium” címet és ezzel bekerült a nemzetközi Élő Laboratóriumok Európai Hálózatának tagjai közé is. Gyakorlatban ez egy országos hálózatot jelent, amelyben a legújabb, fenntartható és ökológiai technológiák, termékek és gyakorlatok tesztelése zajlik valós gazdálkodási körülmények között. Az élő laboratóriumok jelentősége abban rejlik, hogy az ebben részt vevő termelők közvetlenül a saját termesztési módszereikről kapnak visszajelzést, továbbá tudásátadásra is lehetőséget ad a különböző szereplők között annak érdekében, hogy még inkább hatékonyabb és fenntarthatóbb gazdálkodás folyhasson. Az ebben részt vevő gazdálkodók egy kiterjedt tudásáramlás részesei lehetnek.
Magyarországról is több gazdaság képviseltette magát a fórumon, pl. a Zsámboki Biokert, a Szezon Kert vagy a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság, amely edukációs és mentorációs tevékenységet is folytat az agro-ökológikus gazdálkodási gyakorlatok terjesztése érdekében.
Az agroökológa rengeteg pozitív hatást hordoz magában a társadalomra, a környezetre és a helyi gazdaságra nézve is. Számos előadást hallhattak a résztvevők a különböző helyi kezdeményezésekről. A fórumon hallott előadásokon, műhelymunkákon azt tapasztalhattuk, hogy a különböző résztvevők újragondolják az emberek, az élelmiszer és a természeti rendszerek közötti kapcsolatot, helyzetspecifikus, sokszor innovatív megoldásokat nyújtva egy-egy felmerült problémára. Mindeközben élő, szolidáris, összetartó és egymást segítő közösséget építenek a saját közösségükben, amelyben ki-ki megtalálja a maga helyét és szerepét.
Az agroökológia egy összetett rendszer éppúgy, mint maga a természet, a táj és a benne élő ember. Minden mindennel összefügg és minden cselekedetünknek és választásunknak van hatása, illetve visszahatása ránk is. Ez a hatás vagy következmény lehet pozitív vagy negatív, a választás szabadsága mindenki számára adott és elérhető.
NAK / Gergely Márta
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön