Környezetgazdálkodás

2024. szeptember 22-ig van lehetőség a hozzászólások megtételére.

Megújult a NEKT, és agrárgazdálkodói szemmel is érdemes lehet végigolvasni, hiszen olyan irányvonalakat képvisel, melyeket előbb-utóbb meg kellene valósítani különböző eszközök és programok révén. A dokumentum céljai közt szerepel, hogy minimálisra csökkentsük az éghajlatra, az emberi egészségre és a biológiai sokféleségre veszélyt jelentő kockázatokat. Az energiatermelés és -felhasználás Magyarország üvegházhatásúgáz-kibocsátásának több mint háromnegyedéért felelős. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentése elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy meg tudjuk valósítani Magyarország 2030-ra kitűzött éghajlatpolitikai céljait, és 2050-re elérjük a klímasemlegességet. A magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) – összhangban a Nemzeti Energiastratégia (NES) céljaival - legfontosabb célkitűzése az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása, valamint a dekarbonizáció.

Magyarország a világ összes ÜHG-kibocsátásából 0,1 százalékos arányban részesül, ennek ellenére a nemzetközi együttműködések során elkötelezett országként pozícionálta magát. A klímasemlegesség 2050-re történő eléréséhez az ÜHG-kibocsátást 95%-kal kell csökkenteni, ahol a fennmaradó kibocsátások egy részét az erdők CO2-elnyelésével tervezik semlegesíteni. Ugyanakkor a vállalt cél eléréséhez valamennyi kibocsátó́ szektorban (energiafelhasználás, ipar, mezőgazdaság, hulladék) szükséges beavatkozni, és a nyelőkapacitások fenntartása és növelése érdekében is intézkedéseket kell eszközölni.

A dokumentum emlékeztet rá, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai tervében is szerepelnek a zöld jövőt szolgáló szakpolitikai célok, valamint a 2020-ban a Kormány által elfogadott Országos Levegőterhelés-csökkentési Program is határozott célokat fogalmaz meg az ipari szereplők, a mezőgazdaság, a közlekedés, az energetika számára 2030-ig a levegőterhelés-csökkentése kapcsán.

A program konkrét célkitűzése, hogy 2030-ig:

• a kisméretű részecske emisszió 55 százalékkal,
• az ammónia kibocsátás 32 százalékkal,
• a kén-dioxid kibocsátás 73 százalékkal,
• a nem metán illékony szerves anyagok kibocsátása 58 százalékkal,
• a nitrogén-oxidok kibocsátása 66 százalékkal csökkenjen az országban a 2005-ös szinthez kepést.

További kapcsolódó stratégia a 2019-es Zöld Megállapodás mely az EU zöld átállás folyamatát kívánja elindítani és támogatni a 2050-re kitűzött klímasemlegesség elérése érdekében. Az európai zöld megállapodás része egy ún. „Irány az 55%!” szakpolitikai intézkedéscsomag (ennek többek között része a közlekedésből, az épületekből, a mezőgazdaságból és a hulladékgazdálkodásból származó kibocsátás csökkentése, valamint az EU-n kívüli kibocsátás kezelésére hivatott karbonvám).

A dokumentumban vázolt elképzelések több ponton is egyeznek a KAP-ban foglaltakkal, például a talaj szervesanyag-tartalmának védelme, talajpotenciál megőrzése, talaj- és erózió elleni védelem itt úgy jelenik meg, hogy szorgalmazza a helyes mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását és CO2-elnyelő kapacitások növelését erdőtelepítési programok megvalósításával. A program javasolja, hogy ott, ahol nem okoz a vízháztartást, talajerőt és a biodiverzitást érintő kedvezőtlen hatásokat érdemes növelni az erdővel és egyéb faállománnyal borított terület nagyságát. A távhő korszerűsítésénél és zöldítésénél pedig szintén szerephez juthatna a mezőgazdasági eredetű biogázhasznosítás.

A KAP intézkedéseit -melyekből többet át is emelt- a dokumentum egyértelműen pozitívan értékeli a környezeti hatások mérséklése tekintetében, és kiemeli a Feltételesség szabályrendszerének szigorodását is az eddigi programozási időszaki előírásokhoz képest. Valamint az állattartó telepek fejlesztéséhez kapcsolódó modern trágyatárolók támogatott építési lehetőségét, hiszen ezek révén -a helyes gyakorlatok betartásán túl- csökkenthetik NH3-, NO2- és CH4 kibocsátásukat, javíthatják a talajvíz minőségét.

Érdekes információ, hogy az 1990-es bázisévhez képest a mezőgazdaság üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátása 2021-ig 29%-kal csökkent, de ha csak a 2005-2021-es időszakot vizsgálják, ott 18%-os növekedést találtak az agrárium kibocsátására. Mindezzel együtt meg kell jegyezni, hogy a 2021-es adatok szerint a szén-dioxid-kibocsátás több mint harmada, 36%-a háztartásokból ered, ezt követi a feldolgozóipar, ami a kibocsátások ötödéért felelt. A NEKT céljai között szerepel, hogy az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátása legalább 50%-kal csökkenjen 2030-ig, az 1990-es bázishoz képest.

Hulladékgazdálkodási szempontból a mezőgazdaság jó helyzetben van, az elemzések szerint 2004 és 2010 között folyamatosan csökkent az összes hulladékmennyiség, 2016-ig stagnált, 2017-től viszont nőtt az összkibocsátás, miközben az ezen belüli részarányokat tekintve az ipari és mezőgazdasági kibocsátás csökkent, az építési-bontási hulladék részaránya viszont szembetűnően emelkedett.

Beruházási szempontból pedig javasolja a dokumentum a barnamezős beruházások előnyben részesítését. Ha viszont mégis indokolt a zöldmezős beruházás megvalósítása, akkor maximálisan törekedni kell arra, hogy a lehető legjobb, környezetbarát, fenntartható, önellátó technológia kerüljön alkalmazásra, minimalizálva a környezeti terheket és hatásokat mind a beruházás, mind az üzemelés fázisában, beleértve minden környezeti hatásviselőt.

A dokumentumra a Magyarország Kormányának portálján megadottaknak megfelelően lehet reagálni.

NAK / Pető Krisztina