Környezetgazdálkodás

Az esemény különleges vendége Dale Strickler, amerikai gazdálkodó és szaktanácsadó volt, aki nemcsak Amerikában ismert és elismert szakértő, hanem világszerte keresett előadó, a fenntartható és regeneratív mezőgazdasági módszerek egyik úttörője.

Augusztus 17-én a Talajreform szervezésében egy üdítő szakmai napon vettünk részt a lassan sivatagi nyári melegben. A tiszaszentimrei helyszínt Bekecs Mátyás regeneratív gazdálkodó biztosította, akinek a birtokán kiválóan látható volt mindaz, amivel napjainkban az Alföld szembesül: a vízhiány és a lassacskán sztyeppévé váló táj, ugyanakkor az ellene való derekas küzdelem is.

Dale Strickler munkássága és előadásának főbb gondolatai

Dale Strickler az amerikai mezőgazdaság egyik kiemelkedő alakja, egy kansas-i gazdálkodó, aki több mint 30 év tapasztalattal rendelkezik a legelő-, és a talajerő-gazdálkodásban, szakmai tapasztalatait és kutatásait könyvekben és előadásokban osztja meg világszerte. Munkásságának középpontjában a talaj egészségének javítása és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok állnak. Dale filozófiája szerint a gazdálkodás célja a napfény és a csapadék hatékony hasznosítása, amellyel értékes és hasznos termékeket állítunk elő. „Minden elvesztegetett napsugár és esőcsepp Isten ellen elkövetett bűn. Változtasd meg a gondolkodásmódodat.” – vallja Dale.

Dale Strickler több, a regeneratív mezőgazdaság területén alapvető jelentőségű könyv szerzője. Ezek közé tartozik a The Drought Resilient Farm (A szárazságtűrő gazdaság), Managing Pasture (Legelő kezelés), és The Complete Guide to Restoring Your Soil (Teljeskörű útmutató a talajod helyreállításához). Ez utóbbi könyvet a Modern Farmer 2021-ben az év tíz legjobb mezőgazdasági könyve közé választotta. Dale írásai olyan neves folyóiratokban jelentek meg, mint a Mother Earth News, az Acres USA, a Stockman Grass Farmer, és a Grit.

Előadásában számos érdekes és gyakorlati tapasztalaton alapuló módszert mutatott be, amelyek közül kiemelnénk az alábbiakat:

Kukorica és olasz perje kombinációja: Dale egy olyan technikát ismertetett, ahol a kukorica közé olasz perjét vetettek repülőről, majd a kukorica betakarítása után azonnal ráengedték a legelni az állatokat. Ez a módszer hatékonyan kihasználja a rendelkezésre álló területet és időt, mivel a takarónövény rövid idő alatt képes a talajban jelentős biomasszát termelni. Ugyanitt megemlítette a drónos vetés hatékonyságát is, mely lényegesen jobb a repülőgépről történő vetéshez képest. Ez a technológia lehetővé teszi a pontosabb vetést, így növelve a takarónövények sikerességét és a talajvédelmet.

Sortávok megnövelése: A kukoricát lényegesen nagyobb sortávra (150 cm a szokásos 75 cm helyett) – lényegében a duplájára – vetik, amely ugyan 10%-kal csökkenti a kukorica termést, de ezzel szemben a takarónövények mennyisége akár 400%-kal is növekedhet. Ez a módszer különösen akkor hatékony, ha pillangós növényt vetnek takarónövényként, mivel ez biztosítja a kukorica nitrogénellátását is, így további műtrágyára nincs szükség.

Argentin módszer: Dale egy argentin technikát is bemutatott, ahol egy területen 5 éven keresztül lucernát termesztenek, majd ezt követően 3 évig szemes gabonát. Ez a típusú rotáció lehetővé teszi, hogy a gabona termesztése műtrágya használata nélkül is kiváló eredményeket hozzon.

Talajépítés és szakaszos legeltetés: A talaj egészségének fenntartása érdekében Dale hangsúlyozta az évelő növények mélyre hatoló gyökérzetének fontosságát, amelyet a szakaszos legeltetés pozitív hatásai tovább erősítenek. Az úgynevezett management-intensive grazing módszer szerint az állatokat naponta egy új szakaszba terelik, így minden szakasznak 27 napja van pihenni és regenerálódni. Az év korai szakaszában legeltetnek, késő nyáron pihentetnek, majd ismét legeltetnek, így biztosítva a legelők fenntarthatóságát.

Bálalegeltetés és nedves területek kezelése: Dale tapasztalatai alapján a megfelelő legeltetési módszerrel a nedves területekre is ráhajtható az állat, ennek a kulcsa, hogy az állatokat folyamatosan mozgásban tartsuk, hogy elkerüljük a talaj túlzott taposását és a legelő degradációját. Az állatok eleve a száraz helyeket fogják keresni (a kérődzők például azért, hogy le tudjanak feküdni), ezért - hogy ne legyen egysíkú a területhasználat - kell mozgatni őket. Az ilyen területeken jelentős segítséget nyújthatnak még a kiterített bálák is.

Összességében egy tartalmas szakmai napon vettünk részt, javarészt a tűző napon, amelynek üzenetértéke van a gazdálkodók számára: ha nem változtatunk, akkor hagyjuk, hogy szép lassan kiszáradjon az Alföld. A Dale Strickler által megosztott módszerek és tapasztalatok azon központi gondolatból indultak ki, hogy egy életközösséggel gazdálkodik, ami nem kategorizálható be szántóba vagy gyepbe és ha az alap (talaj) nincsen rendben, akkor semmi sem lesz rendben, ami arra épül.

NAK / Gyenes Adrienn