Az uniós tagállamok állam- és kormányfőit magában foglaló Európai Tanácsban (EiT) 2020. július 17-21-ig tárgyaltak a 2021-2027 közötti többéves pénzügyi keretről és a koronavírus-járvány okozta recesszió helyreállítását célzó ,,Következő Generáció" EU-programról. Ugyanakkor a 2020. július 21-én létrejött EiT megállapodás csak a tagállamok kormányainak kompromisszumos javaslatát jelenti, mivel ezt még az Európai Parlamentnek (EP) is el kell fogadnia.
Eddig sem haladtak gyorsan a következő időszaki uniós költségvetésről szóló tárgyalások, de a 2020. február közepi EiT ülést követően Európában is terjedni kezdett a koronavírus. A megváltozott helyzetre való tekintettel az Európai Bizottságnak a 2018 májusában elkészített költségvetési javaslatát is újra kellett gondolnia, hogy minél inkább megfeleljen az aktuális gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásoknak, ezért 2020. május 27-én mutatták be az ún. helyreállítási tervet. Az EiT ülésen így a többéves pénzügyi keret mellett az azt kiegészítő, ,,Következő Generáció" EU-program keretszámairól is döntés született.
A 2021-27-es periódusban összesen 1824 milliárd euró áll majd az Európai Unió 27 tagállamának rendelkezésére, amelyből 1 074 milliárd euró jelenti a többéves pénzügyi keretet, és amelyet a 750 milliárd eurós helyreállítási program egészít majd ki 2021-2023-ig. Ez utóbbi 390 milliárd vissza nem térítendő támogatás, valamint 360 milliárd euró visszafizetendő kölcsön formájában lesz elérhető.
Az uniós költségvetés 3. fejezetére (Természeti erőforrások és környezet) 2018. évi áron 356,4 milliárd eurót csoportosítottak. Ezen a soron kap helyet a Közös Agrárpolitika, ahol a következő időszakra 2018. évi áron az I. pillérre 258,59 milliárd eurót szánnak, ezen belül pedig a közvetlen kifizetésekre 239,91 milliárd euró jut. A II. pilléren található vidékfejlesztési támogatások uniós költségvetést érintő része 2018. évi áron 77,85 milliárd eurót tesz ki, amely további 7,5 milliárd euróval egészül ki a ,,Következő Generáció" EU-programból.
A keretszámok megállapításán túl a források felhasználásnak szabályaira is javaslatot tettek az uniós tagállamok vezetői. Ennek értelmében a capping 100 ezer euró felett és önkéntesen lenne alkalmazható, akár a munkabér-kompenzáció bevezetésével is. A közvetlen kifizetések minimum szintjét is meghatároznák, így az 2022-re hektáronként legalább 200 eurót, 2027-re pedig 215 eurót érne el. A vidékfejlesztési támogatások uniós társfinanszírozását – néhány kivételtől eltekintve – a jelenlegi 85%-os szinten szeretnék megtartani, a mezőgazdasági válságtartalékra pedig 450 millió eurót irányoztak elő minden évben. Az éghajlatváltozás ellen küzdelemre fordított támogatások arányát a többéves pénzügyi keret estében 30%-ban, a Közös Agrárpolitika vonatkozásában pedig 40%-ban határozták meg. A források felhasználást illetően ugyan enyhébb megfogalmazásban, de a jogállamisághoz köthető feltételrendszer is bekerült az EiT megállapodásba.
Az EP 2020. július 23-i plenáris ülésén több pontos is ellentétes pozíciót fogalmazott meg az EiT megállapodásban foglaltakhoz képest, fontos azonban kiemelni, hogy az uniós vezetők által meghatározott keretszámokon már nem változtathat. Kérdés, hogy a források felhasználására javasolt szabályokat az EP mennyiben kívánja megváltoztatni, és hogy az uniós költségvetés jóváhagyását jelentő intézményközi megállapodás mikor jön majd létre.
Horváth Dóra/NAK