Benyújtásra került az Európai Bizottsághoz a magyar KAP Stratégiai Terv, amely a 2023-2027 közötti időszak agrár-élelmiszeripari támogatási rendszerét meghatározó legfontosabb dokumentum. A már jól ismert jogcímek mellett számos új beavatkozás és szabály is szerepel a Stratégiai Tervben, a 80%-ra emelt nemzeti társfinanszírozás ugyanakkor lehetőséget biztosít a hazai agrárium szereplőinek versenyképességük növelésére, valamint a vidéki térségek megújulására. A most benyújtott KAP Stratégiai Terv csak a Bizottság jóváhagyását követően tekinthető véglegesnek, amelyre várhatóan nyáron kerül majd sor.
Az Agrárminisztérium 2021. december 30-án nyújtotta be a 2023-27-es időszak agrár-élelmiszeripari támogatásait magában foglaló KAP Stratégiai Tervet az Európai Bizottság számára. A tervezési munkát némileg nehezítette, hogy a vonatkozó uniós alaprendeletek a tervezettnél később, december elején kerültek kihirdetésre, a kapcsolódó részletszabályokról pedig még később született döntés. A most benyújtott dokumentum még nem tekinthető véglegesnek, hiszen csak ezt követően kezdődik meg a Bizottság általi jóváhagyási folyamat, amely több hónapig is el fog tartani.
Az eddigi agrártámogatási rendszerrel ellentétben az új KAP Stratégiai Terv együtt kezeli az I. és II. pilléres forrásokat. 2027-ig az I. pillérben 3400 milliárd forint áll a magyar termelők rendelkezésére, míg a vidékfejlesztési támogatások esetében a 80%-ra megemelt nemzeti társfinanszírozásnak köszönhetően 2853 milliárd forint lehívása válik majd lehetővé 2023-tól.
Az új KAP szabályok több beavatkozás esetében is kötelező ráfordítási arányok alkalmazását írta elő, amely a tervezés során leszűkítette a tagállamok mozgásterét. Magyarország a közvetlen támogatások 1,4%-át szánja a fiatal gazdák jövedelemtámogatására, a termeléshez kötött támogatásokra pedig a maximálisan megengedhető 13+2%-ot csoportosított. A generációs megújulás előmozdítása kiemelt célkitűzésként szerepel a KAP Stratégiai Tervben, ezért a fiatal mezőgazdasági termelők hektáronkénti támogatása az eddigi összeg két és félszeresére emelkedik, valamint a területi felső korlát is 300 hektáros birtokméretre módosul.
Az I. pilléres beavatkozások egyik új eleme az Agroökológiai Alapprogram (AÖP), amely a környezet és klíma szempontjából kedvező többletvállalásokat jutalmazza évenkénti hektáralapú kifizetési rendszerben a mezőgazdasági üzem teljes területére. A gazdálkodók AÖP-hez való csatlakozása önkéntes, az előírások pedig hasznosítási módonként lettek meghatározva. Az új zöld beavatkozásra a közvetlen támogatások 15%-át fordítják.
Szintén új elemként említhető a kis és közepes birtokmérettel rendelkező gazdaságok támogatása, amely a közvetlen kifizetések 10%-ának újraelosztását jelenti. Magyarország a következő időszakban nem fogja alkalmazni sem a teljes (capping), sem a részleges elvonást (degresszió), mivel a kisgazdaságok és a családi gazdaságok megerősítését az újraelosztó (redisztributív) támogatás bevezetésével kívánja elérni, amely a legfeljebb 1200 hektárral rendelkező gazdaságok számára nyújtható. A kifizetés ezen belül max. 300 hektárig történik két sávban, így az alaptámogatáson felül 10 hektáros birtokméretig hektáronként további 20 ezer, míg 11 és 300 hektár között hektáronként további 10 ezer forint támogatásban részesülhetnek a gazdálkodók.
A jelenlegi SAPS és zöldítési jogcímeket az ún. alap jövedelemtámogatás váltja fel. A támogatás lehívásához egy olyan feltételrendszer (kondicionalitás) előírásait kell teljesíteni, amely ötvözi a kölcsönös megfeleltetést és a zöldítés bizonyos elemeit. Az alap jövedelemtámogatás egy hektárra jutó pontos összege egyelőre nem ismert, mivel maradványelven számítódik, de a többi közvetlen támogatási jogcím ráfordítási arányait összegezve a boríték körülbelül 58%-a áll majd rendelkezésre erre a jogcímre.
2027-ig rendkívüli mértékű fejlesztési forrás fordítható a mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a vidéki térségek életképességének és vonzerejének növelésére. A megemelt társfinanszírozás új távlatokat nyitott a vidékfejlesztési források tervezése során, amelynek mintegy 51%-át gazdaságfejlesztési célokra fogják fordítani. Ezen belül is kiemelt jelentőséggel bír az élelmiszeripar megújítása, illetve a mezőgazdaságban az egy hektárra vetített hozzáadott érték emelését segítő és hatékonyságot növelő beruházások ösztönzése. Emellett jelentős részben továbbra is elérhetők lesznek a Vidékfejlesztési Programból már jól ismert korábbi beavatkozások, de számos új intézkedés is szerepel a KAP Stratégiai Tervben.
Már az új KAP keretrendszerének kialakításakor megfigyelhető volt az a trend, amely egy még fenntarthatóbb irányba kívánta orientálni az európai mezőgazdaságot és élelmiszeripart. A környezet és éghajlat védelmét szolgáló beavatkozások tehát jelentős súllyal, a II. pilléres források min. 35%-ának felhasználásával szerepelnek a Stratégiai Tervben. A zöld intézkedések közül továbbra is kiemelt jelentősége lesz az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programnak, valamint az ökológiai gazdálkodás (ÖKO) támogatásának, de természetesen lehetőség lesz többféle erdészeti, valamint egyéb környezeti beavatkozások megvalósítására is.
A vidékfejlesztési források támogatási rendszerének meghatározásakor szintén fontos szempont volt a modernizáció, ezért az agrártudás, innovációs és digitalizációs intézkedések is megfelelő szintű finanszírozásban részesülnek. A beavatkozások végrehajtásának támogatására, az érintettek bevonására, valamint a jó gyakorlatok megosztására és terjesztésére ún. KAP hálózat jön létre uniós és nemzeti szinten egyaránt, amelynek részét képezi a korábbi Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) is.
Az Európai Bizottság a következő hónapokban végzi el a KAP Stratégiai Terv értékelését, valamint ezzel párhuzamosan kétoldalú egyeztetéseket folytat a tagállammal annak tartalmára vonatkozóan. A Stratégiai Terv tehát csak akkor tekinthető majd véglegesnek, amikor a Bizottság hivatalosan is jóváhagyja azt. Erre várhatóan a nyár folyamán kerül majd sor.
A most benyújtott KAP Stratégiai Terv mind a források mértékéből, mind az ágazat igényein alapuló beavatkozásokból fakadóan egyedülálló lehetőséget jelent a hazai agrár-élelmiszeripar szereplői számára, hogy megvalósítsák fejlesztési elképzeléseiket. Ebben természetesen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is hathatós segítséget kíván nyújtani, hiszen a 2023-tól induló támogatási rendszerben minden gazdálkodónak egyénileg kell eldöntenie, hogy mely támogatási lehetőségeket tudja kihasználni leginkább. Falugazdászaink tehát felkészülten állnak majd minden gazdálkodó rendelkezésére, hogy a lehető legjobb döntéseket hozzák meg a támogatások igénylésekor. A 2022. évtől kezdve számos tájékoztató rendezvény megtartását tervezzük, hogy tagjaink minél több információt kapjanak a KAP Stratégiai Terv tartalmáról és az éppen aktuális pályázati lehetőségekről, hogy ezáltal elsőkézből értesüljenek a legfontosabb tudnivalókról.
(Horváth Dóra /NAK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön